A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-08 / 19. szám

Akik a szabadságot hozták seket építettek. Ez a védőövezet Bratislava és Bécs felé elzárta az előnyomulás útját. A Duna déli partján a németek jelentős vereséget szenvedtek, amely szétszakította az erődítések vo­nalát és számukra a Pécs felé vezető két fontos autóút elvesztésé­fenyegetett. Ezen a szakaszon a támadó szovjet egységek egy­részt a Fertő-tó északi nyúlványa felé, másrészt a Duna irá­nyában nyomták a fasisztákat. Amikor a Bratislava — Bécsúj­helyi útra értek a szovjet katonák, az ellenség hátrálni kezdett. Kegyetlen harcok kisérték a felszabadító hadműveleteket; A németek Göttendorf községben tanúsították a legerősebb ellenállást. Katonáinknak, északról és délről jövő kétoldali tá­madással ezt a támaszpontot is sikerült megsemmisíteniük. Hajóink Bratislava alatt hetven kilométerre állomásoztak. Ve­szélyes, felderítetlen út állt előttünk, teli aknával. Ellenséges, foglyul ejtett tengerészektől megtudtuk, hogy néhány német hajó két napal azelőtt különféle típusú aknákat rakott le a mi szakaszunkon. Ebben a körzetben mintegy húsz felfegyverzett motorcsónakjuk és gyorsnaszádjuk volt a fasisztáknak. A flotilla feladata volt leküzdeni ezt a távolságot, a Dunán eljutni Brati­slaváig és szárazföldi erőinket ágyútűzzel segíteni. Rohamcsö­nakjaink, élükön egy torpedórombolóval reggel indultak el. Elől Nyikolajev kapitány felderítő hajója haladt. Utána megszabott távolságra Viktor Velikij hadnagy, a Szovjetunió hőse és Bobkov főhadnagy rohamcsónakja úszott. Délfelé beborult, a látási viszonyok megromlottak, esni kez­dett. Egyszerre fülsiketítő robbanást halottunk. Katalszkí ro­hamcsónakja aknára futott. Azonnal a sérült hajó legénységé­nek mentésére siettünk. . Hajóink és a parti ütegek a bratislavai vár környekének és Ligetfalu északi felének a lövését kapták feladatul. Egész nap dörgött az ágyú, kattogtak a gépfegyverek és robbantak a kézigránátok. A németek kénytelenek voltak hátrálni a Duna mentén amíg csak el nem vesztették az utolsó támaszpontjukat is." Ekkor dicsérte meg a szovjet seregek főparancsnokának ismert hangja Moszkvából Bratislava felszabadítóit. Kétszáz­húsz ágyú húsz diszlövése dördült fel egyszerre a szovjet fő­városban. Igy tisztogatta meg a dunai flotilla Holosztyakov altengernagy vezetésével a Duna partját majdnem 2000 kilométer hosszú­ságban, kilométert kilométer után. Az Azovi tengertől hajtották a fasisztákat egészen az ódon Bécsig és ott, május 9-én kitűz­ték a hősök a felszabadítók harci zászlaját. A közelmúltban, amikor Holosztyakov altengernagy megláto­gatta Komáromot és Bratislavát, nagyon meghatódott. Megha­totta őt életünk és boldogságunk szépsége. Nem egyszer mon­dotta megelégedetten: „A régi Bratislava, amelyet én ismertem, nincs többé. Egészen megváltozott, megváltozott lakói élete is és ennek igazán örülök." Ojra tavasz van. A Duna siet a tenger felé, oda ahonnan dicsőséges és győzedelmes harci útjukra indultak testvéreink — a felszabadítók. L. Kuchta A szovjet hadsereg dunai flotillája az Azovi-tengertől egészen Bécsig ütötte a német fasisztákat. Amikor a szovjet katonaság elkeseredett és nehéz harcok után felszabadította Budapestet, ahol a hitleristák ezreit kerítették be, a dunai flotilla rendkívül fontos szerepet töltött be a hazánk felé irányuló előrenyomulás­ban. Hiába vetettek be a fasiszták a harcokba mintegy 20 tank-, és több motorizált divíziót, a gyűrűből nem sikerült kitörniök. A komáromi, esztergomi és székesfehérvári erődítések sem segítettek rajtuk. Bratislava előtt a fasiszták erős védőövezetet létesítettek és nagy erőket összpontosítottak, hogy feltartóztassák a szovjet katonaság előretörését. A dunai flotilla rohamcsónakjai előtt a következő feladat állt: A legrövidebb időn belül átjutni a jobb partról a bal partra és segíteni a II. ukrán frontnak felszabadí­tani Rratíslavát. Holosztyakov altengernagy, aki Bratislava felszabadulásá­nak 15. évfordulóján megláto­gatta a várost, így Ir emlékei­ről: „Március 30-án a II. ukrán front egységei elkeseredett harcok után bevették az ellen­séges védelem fontos támasz­pontjait. Ezekben a harcokban a flotilla több sikeres operációt hajtott végre, közülük legje­lentősebb a szenei körzetből a komáromi kikötőbe való áttö­rés volt. Március 30-án húsz kétéltű páncélos autó erős el­lenséges tűzben átszállított a Kisdunán egy ezred tengeri gyalogságot és egy óra alatt átverekedte magát a komáromi kikötőbe, ahol aztán lehetővé tették a dunai folyamőrök egységeinek kihajózását. Utá­na néhány őra alatt átszállítot­tak a Kisdunán öt szárazföldi harciegységet, melyek nagyban elősegítették a Bratislaváért folyó harcok sikerét. Erős üldözésbe vették az el­lenséget, hogy minél hama­rabb felszabadíthassák Brati­slavát. A rohamcsónakok, a szárazföldi haderővel egye­temben, gyorsan haladtak előre a Duna folyásával szemben Nehéz és véres volt az előnyo­mulás, mert az ellenség kemé­n'yen ellenállt. Bratislava előtt a németek erős. technikai védőberendezé­lizenöt év multán újra itt járt Holosztyakov altengernagy. — Ott voltak az ellenség veao­állásai! Ünneplők tömege hallgatja az al­tengernagy szavait. 1946-ban járt először Holosztyakov altengernagy Bratislavában, hogy a város felszabadulásának egy éves évfordulója alkalmából üdvözölje a lakosságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom