A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-08 / 19. szám

Szovjet tüzérek a prágai Ven-el téren ^ Keletről jöttek ... , Tizenöt évvel ezelőtt egy szép má­jusi napon a tekete ólmos felhők, a háború és a megszállás évei el» oszlottak fejünk fölött és kiderült az ég­bolt, kisütött a szabadság napja. Messze Keletről jöttek a hősök, a felszabadítók, a súlyos és nehéz harcokban edzett szov­jet nép fiai. Kitűzték a győzelem vörös zászlait Sztálingrádtól sok-sok állomáson, városon keresztül egészen a feldúlt Reichstag kupolájáig. A hitleri fasizmus — Göring, Göbbels, ezt az épületet gyújtotta fel, s ez volt a jeladás árra, hogy elindul­jon a harc a „zsidó bolsevizmus" ellen. Ezt az épületet gyújtották fel és a gyújto­gatást a kommunistákra akarták ráfogni, de a lipcsei perben Dimitrov leleplezte a gyújtogatókat, leleplezte a célt ls, amit a Reichstag tüze szolgált. Ez csak az első tűz volt, az első láng, amely megtépázta a Reichstag épületét, de a további tüzek­ben már a haladó kultúra, tudomány, mű­vészet remekel égtek s hamvadtak el. Nem hiányoztak a tűzre dobott könyvek közül Goethe és Schiller müvei sem, nem hiány­zott Thomas Mann, Einstein és még számos olyan haladó német író és tudós műve sem, akire jogosan büszke lehetett volna a né­met nemzet. Rövidesen kiderült, hogy a harc nem a „zsidó bolsevizmus" ellen megy, hanem minden ellen, ami nem szol­gálja a barbár fasizmust, a német impe­rializmus'ügyét, a Hitler „Mein Kampf"­jában lefektetett „Drang nach Osten" elvét, a keletre való előretörést. A tervbői ter­mészetesen nem hiányzott a nyugat meg­szállása sem. 1938-ban minket is utolért a „végzet", a belső és külső árulás következtében a keleti előretörés megkönnyítéséért marta­lékul dobták Csehszlovákiát is és Hitler csapatai a földarabolás után megszállták a cseh országrészt, szatelitállamot csinál­tak Szlovákiából, bábkormányt állítottak Szlovákia élére. A burzsoá Csehszlovák Köztársaságban nem volt fenékig tejfel az élet. Az igazi megpróbáltatások, a szenvedések, az era­bertelenség ével mégis a fasizmus, a meg­szállás ideje alatt voltak a legsúlyosabbak. Az emberi élet értéke csak annyi volt, amennyire hasznos volt a német imperia­lizmus, a német fasizmus számára. Egyéb­ként a klerikális Tiso-kormány nem várt „isten parancsára" míg „a másvilágra" szólítja az embert. Gázkamrába küldte azt, aki a hitleri és a hazai fasizmusnak, mi mondhatjuk a „sajátságosan" magyar for­májú fasizmusnak, a Horthy-fasizmusnak, útjában állt. Nehéz volt az embernek az embertelenségben. Hosszú és súlyos esz­tendők voltak ezek, míg végre a hős szov­jet hadsereg felszabadított bennünket és megadta az emberhez méltó élet lehetősé­gét. Ez az, amit soha el nem feledhetünk és amiért örök hálával tartozunk hős fel­szabadítóinknak. Tizenöt évvel ezelőtt, május 9-én kapitu­lált Berlin, kapitulált a barlangjába fojtott német fasizmus. Elérkezett a győzelem napja, a béke napja. Felszabadult ezen a napon Csehszlovákia és fővárosa, Prága ls. Fellélegzett a világ népe, örömmel ujjon­gott hazánk felszabadult népe is, mert tör­ténelmének, szabadságának aranybetűs napjaihoz ért. A gyermek tizenötödik életévében ifjúvá serdül. Azok, akik 1945 szabad májusában születtek, ma vidám ifjúságuk legszebb évében vannak. Egy ország, egy nemzet életében, történetében tizenöt év az még nem is serdülő kor, nem is az ifjúság kora. Nézzük meg a mi tizenöt szabad esz­tendőnket. Mit jelentett ez hazánk, orszá­gunk, dolgozó népünk életében? A háború okozta károk eltávolítását, az újjáépítést, a lerombolt üzemek, lakóhá­zak, hidak, vasútvonalak helyreállítását, közéletünk, politikai életünk konszolidálá­sát, munkásosztályunk hatalmának megszi­lárdítását, Modhatnánk, 1948 februárjáig ez volt áz elsődleges feladat, ez kötötte le egész tár­sadalmi életünket. 1948 februárjában a Duklánál negyvennégy őszén.,. Negyvenöt tavaszán már Breznó táján harcoltak a felszabadító szovjet hadsereg csapatai A háború öröksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom