A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-10 / 2. szám

Álinlii iiii/iíiwik mint A t8rvek és tervszámok bőséges adatot szolgáltatnak arra, hogy harmadik ötéves tervünk hány millió koronás befektetéssel kívánja fejleszteni hazánk papírgyártását. Tudjuk, hogy Szlovákia legdélibb részén, Párkányban, olyan hatalmas méretű cellulóz- és papírgyárat építünk, melyben több újságpapírt gyártunk majd, mint meglévő papírgyárainkban együttvéve. Megkezdjük a lombos fák feldolgozását ls, és a legkorszerűbb gépek biztosítják, hogy eddig ls magas színvonalú papírgyártásunk világviszonylatban az elsők között legyen. Ezek a kérdések foglalkoztatják a Közép-Szlovákiai Papírgyárak előkészítő részlegelt ls. ahol élesre köszörült balták és vonóikések alatt tisztul a fa, hogy elegendő mennyiségű és minőségű nyersanyag álljon az üzemek rendelkezésére. A hetvenöt előkészítő részleg központjában, a dobslnal Igazgatóságon Hronskjl elvtárs vázolja azokat a körülményeket, melyek között ma dolgoznak a faragó telepek munkásai. Azért beszél erről, mert a dolgozók szociális ellátása határozza meg elsősorban a termelés hatékonyságét. Fontos az is, hogy a technikusok aondoskodnak a megfelelő újító módszereikről, ami itt, ebben az esetben a legfontosabb szerszámot, a vonökést (

elentl. A vonókés! Reggeltől estig veti a forgácsot, és a csukló, a könyök, a váll és a hát izmainak munkája próbálja ki. hogy a szerszám mennyire felel meg. hány köbméter fát lehet meghántani vele. A technikusoknak arra is van gondja, hogy a régi védő tetö helyére célszerű, könnyen kezelhető sátor kerüljön. A Sklenár-Kovécs-ValaSek hármasnak sikerült olyan kalitkát szerkesztenie, •melyet a faragóbakra szerelve odavisznek, ahová épp kell. Sajnos, a baltát nem pótolhatják, mert a kemény, csavaros csomókat nem lehet mással kifaragni .. . Dél-Szlovákia falvaiból is sokan ütrakeltek valamikor, hogy ügynevezett fanyúzást vállaljanak valahol Brezno és Hronec környékén. Ütrakeltek és összeütötték a kallbát a depó szélvédett oldalán, betették a hátizsákot, amibon ott volt a bögre rántás, az egy" kenyér, hagyma, krumpli meg a száraz tészta. Tűzhely is akadt két megfelelő köböl, és aztán reggeltől estig sikoltott a faragókés. Sok száz tanú akadna erre. aki az Ipoly partjáról és a Garalm alsó részéről annak Idején útrakelt. A sok tanú most Igen elcsodálkozna azon a gondoskodáson, ami Itt várja a faragó embereket. Ami a városban, vagy egyre, fejlődő faivairkban természetes, az Itt nagyonis szembetűnő. Régi módszer szerint készített védőtető a hronecl mur.katelepen Az új védősátrak alatt Mi minden van a régi kalyibák helyén? Először ls Itt áll a barakk. Persze, nem közönséges ől, melynek maradványait még itt ott látni az erdők alján. A barakk dupla oldalú, masszív építmény, s el van látva takaréktűzhellyel. rádióval, kényelmes ággyal; az ágyon tiszta ágynemű van, villany- és telefonvezetékeket látni, s amin megépül a királyhegyi adóállomás, •lesz távolbalátó készülékük ls. Persze, ez nem minden. A telepekre gyakran fordul be az Igazgatóság autója, és hozza a vándorkönyvtárat, a filmvetítőgépet, •hogy ebben sem legyen hiány. A főzést ügyeskezü leányok végzik. és emellett még a takarítást, vízmelegítést, a forgács, összegyűjtését ls. Ha ezekután azt kérdezem Hronsky igazgatótól, hogy a hetvenöt telep közül melyik a legjobb, akkor ha kl is jelöl vagy három élenjáró részleget, a végén mégiscsak azt mondja, hogy nincs ross.z közöttük, s felmutatja mindjárt a kerületi vándorzászlót. De nemcsak' ez beszél arról, hogy jók a munkacsoportok, Novemberben Prágába hívták Hronsky Béla Igazgatót és vele Kohér Frantläeket, ahol magas kitüntetést kaptak, mint a kollektív vezetés példamutatói és szervezői. Munkahelyenként páros versenyt szerveztek; tizenkét fahántó között dőlt el a vetélkedés, melynek első helyezettje a legügyesebb faragó, Pomai László. A kollektív szerződéseknek minden pontját betartják. . Ezt Hronsky igazgató igen fontos körülménynek tartja, mert mint mondja, az emberek minden Ígéretet számon tartanak, s bánmelyik pont megszegése kihatna a munka termelékenységére. A kollektív szerződés egyes pontjainak betartásáról már Gombaszögön, a faragó telepen győződtem meg,^ ahql kérdezősködésemre » kecsó! és a borzovai vonókéses emberek adták meg a választ. Munkaruha, csizma, kötény, kesztyű iár nekik a szerződés szerint. A barakkokban pedig melep"vlz, takarók. A gombaszögi faragóteiep munkásai nem is ejtettek panaszt az igazgatóságot illetően. De panaszuk mégis volt és megokolt panasz, csakhogy ezt már nem a Középszlovákiai Papírgyárak címére szól, hanem csak Ide a tornaijai járás útrendészeti hivatalénak. Ezt a panaszt sem az egész kollektíva tette, csak a kecsől faragók, de azok minden kecsől nevében. Szeretnék. ha az ő falujuk ls be lenne kötve az országutak vérkeringésébe. mert hiszen naponta hetven ember indul útnak, sárban, fagvban, hogy időben ott legyen a munkahelyén. Ebben már nem tud segíteni az iaazgatóség. Ezt, sajnos, nem vették be a kollektív szerződésbe, bár vállaltak tizenkétezer órát is a iövendö út építésénél, de az sehogy sem akar elkezdődni. Mérlcskélés volt már — ahogy mondják — de értnél több semmi. Faragják a papírnak valót a kecsőt vOfiókések, csak az a papír Igen nehezen készül, amire rárajzolnák három kilométer útnak a tervét Tornaiján. Gy. I. Lórincz Ilonka és Hegedűs Piroska a faragó telep üdvöskél Az ochtinal munkásbarakk Jabloncl Lajos. a gombaszögí faragóteiep baitása