A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-05-01 / 18. szám

GYURCSÖ ISTVÁN: Májusi dal A tél ezer szeszélye ártott, visszatartott napot, virágot, a tavaszt akarta megölni, hogy ne tudjuk majd ünnepelni májusi fényben május elsejét. Gyilkos szelek újra meg újra havat szórtak a gyalogúira: havat hordtak jeges szárnyakon, hogy sok-sok muskátlis ablakon ne villanjon fény május elsején. — A tavasz győzött. Csillagot hint, fényt szór a május és széttekint az ünneplő seregek fölött: mert ime virágba öltözött, dalol az élet május elsején. a tavasz győzött. Az ember is győzhet, legyen bár gonosz, hamis ellenség, ki szemben áll velünk: csak forgassuk jól a fegyverünk; — az élet győz a munka ünnepén. V 18 de a munkaszünet megvalósítása többé nem volt kötelező. R Május ri^cnye Kevesen tudják, hogy a munkásosztály harci május elsejeinek regénye évszázadok távlataiban, az 1531-es esztendőig nyúlik vissza. Lucca olasz város selyemszövő munkásai az 1531-es év májusának első napján nem jelentek meg műhelyeikben, hanem felsorakoztak és kivonultak a város peremére, ahol népgyűlést rendeztek, és elhatározták, hogy tüntetni mennek az utcákra, a bérminimum megállapítására irányuló követeléseik kiharcolásáért. A határozatot azonnal tett követte. A luccai selyemszövő munkások május elsejei diadalára hivatkoztak az 1886-os esztendő májusának első napján az Egyesült Államoknak azok a munkásai, akik már országos jellegű tüntetéseket rendeztek a nyolcórás munkanap bevezetéséért. A nyolcórás munkanap elérése abban az időben forradalmi követelés volt, és a chicagói nagytőkések a rendőrség erejével akarták megakadályozni a tüntetők felvonulását. A munkások azonban bátran szembeszegültek a lovas és gyalogos rendörökkel, mire azok rengeteg munkást letartóztattak. Néhány nappal később a kapitalisták osztálybírósága nyolc chicagói munkásvezetőt halálra ítélt. Két évvel később az Egyesült Államok szakszervezeteinek egész sora St. Louisban kongresszust rendezett, amely az amerikai munkásság mártírjainak minősítette a kivégzett chicagói munkásvezetőket. Ez az 1888-as amerikai szakszervezeti kongresszus kimondta, hogy minden évben munkabeszüntetéssel kell megemlékezni az 1886-os, véresen végződött május elsejéről. 1890-ben volt az első valóban nemzetközinek tekinthető harcos május elseje. Nemcsak a különböző országok nagytőkései, hanem a ,,munkásarisztokrácia" és a szakszervezeti bürokrácia képviselői is mindent megtettek, hogy ez az also nemzetközi május elseje ne legyen forradalmi jellegű és általában ne sikerüljön. 1891-ben a brüsszeli második nemzetközi munkáskongresszuson a német és angol jobboldali szociáldemokratákból álló delegációk javasolták, hogy teljesen töröljék el a párizsi kongresszusnak május elsejére vonatkozó határozatát és ne kötelezzék a különböző országok munkáspártjait semmiféle munkabeszüntetésre. Nagy harcok után kompromisszum jött létre és ennek értelmében május elseje ugyan nemzetközi munkásünnep maradt, Az 1893-ban rendezett zürichi harmadik munkáskongresszus végre olyan határozatot hozott, amely minden szociáldemokrata munkáspártot kötelezett, és amely intézkedett arról, hogy május elsejét a dolgozók az összes országokban munkabeszüntetéssel ünnepeljék meg. A nyolcórás munkaidő bevezetésének követelése, amely az első időszakban, a május elsejei tüntetések legfontosabb indítéka volt, még 1893-ban sem veszített sok országban aktualitásából. Később más és más követelések kivívásáért indított harcok követték a nyolcórás munkaidőért folytatott küzdelmet a munkásság május elsejei szolidaritási napján. Iktassuk ide dióhéjban két német rnájus elsejének történelmi jelentőségű és világszerte figyelemmel kísért történetet! 1915. május elsején — bár az első világháború idején a porosz kormány betiltott minden májusi felvonulást — az elkeseredett berlini asszonyok ezrei vonultak fel az illegalitásban működő Spartacus Szövetség felhívására a Reichstag épülete elé, hogy a béke mellett és a drágaság ellen tüntessenek. 1920. május elsején Németország Kommunista Pártja, amely a Spartacus Szövetségből alakult ki, felhívta a német proletariátust, hogy ez legyen a jelszava: „El a kezekkel Szovjet Oroszországtól!" Azok a német kommunisták, akik május elsején mindenütt hatalmas tüntetéseket rendeztek, hosszú küzdelemmel meg is akadályozták, hogy Némeiországból ágyúk és kézigránátok menjenes a Baltikumba. Mennyi harcot kellett megharcolniuk a világ dolgozóinak, amíg eljutottunk odáig, hogy a földkerekség hatalmas részén, a szocialista tábor'országaiban, immár megvalósult a — szabad május elseje. s. e. .1 9