A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-17 / 16. szám

Látogatás a rádioizotópoknál Amikor Demokritosz, a görög bölcs megalkotta atomelméletét, nem ismerte sem a Stroncium 90-et, sem a rádióizotópokat. Stroncium 90 — radioizotópok. Nézzük caak mit tudnak külön-külön! A rádióizotópok: A CKD Stallngrádban az acélöntvények felületi sértetlenségét, repedésmentességét vizsgálják segítségükkel, a kopfivnicei Tatrában a tengelycsapok anyagának homogenitását ellenőrzik velük. A kohászatban rádiólzotópok segítségével kísérik figyelemmel a nagyolvasztóban végbemenő vegyi folyamatok menetét és tisztaságát. Vascsövek vagy lemezek vastagságát, rádióizotópbk segítségével történő mérésekkel ezredmllliméternyl pontossággal meg tudják állapítani. Az erdészetben a vadak élelmezésével, a fák és a gombák szimbiózisával kapcsolatos kísérleteknél alkalmazzák. Segítségükkel történd besugárzásokkal megjavítják а műanyagok tulajdonságait. Köztársaságunkban az ipar, tudomány és az egészséügy területén több mint kétszáz munkahelyen dolgoznak velük. Stroncium 90: Egyeden szóval elintézhető. Atombomba. Hogy mit tud? Ölni, pusztítani, évtizedek elmúltán ls fertőzni és rombolni. Pedig ő is a nagy család egyik gyermeke, de sajnos, eddig csak mostoha gyermeke. Fekete bárány hasznos testvérei között. Kérek tfz deka r&dioizotópot! Mintha csak élesztőt vásárolnánk, vagy csabai kolbászt. Ez bizony nagyon meglepné Demokritoszt. Ejnye, morogná meghökkenve, erre azért Igazán nem gondoltam. A Szovjetunióban nyitották meg a világ első üzletét, ahol rádiólzotópokat adnak el. Persze nem olyan formában, ahogyan fentebb érzékeltettük', kissé komolyabban, amilyen komolyságot a rádiólzotópok megérdemelnek. Nálunk ilyen üzlet még nincs. De van ellenben Miami rádiumkutató intézetünk. Ez évben éppen negyven éves. Közönséges négyemeletes épület, a homlokzatán tábla: Radioizotópok előállítását és felhasználását kutató Intézet Az üvegezett kapusfülke ugyanolyan, mint más helyeken, de mellette figyelemre méltó tábla int: Vigyázz! Sugárzási veszély. Ne tartózkodj hosszabb ideig a közelben! A négy emelet teli laboratóriumokkal, besugárzó kamrákkal, mindenütt különleges, máshol nem létható gépek, műszerek, mérlegek és számológépek. A falakon sok figyelmeztető tábla: Vigyázz.. .! Az atomenergia békés felhasználására Irányuló. sokoldalú munka egyik központja ez az épület. Dolgozói Stroncium 90-nel nem foglalkoznak. Mi a rádioizotóp? A kérdésre felelni elég körülményes. Az elemek atomokból vannak felépítve, az atomok középpontja az atommag, amelyet a magerők tartanak össze. Az atommag ugyanannál az elemnél egyenlő számú protont tartalmaz, neutronjainak száma azonban különböző lehet. Az ilyen elemek kémiailag egyformák, de bizonyos eltérő tulajdonságaik miatt hatásukban mégis különbözők, ők alkotják a radioizotópok népes családját. Például a kobalt (Со) atommagja 27 protonból és 32 neutronból áll. Atomszáma 27, atomsúlya (protonjainak és neutronjainak az összege) 59. A kobalt 60 nevű izotóp, 27 protonnal és 33 neutronnal, tehát eggyel többel mint a stabilkobalt, beta ás gamma sugarakat bocsit kl. A kisugárzással újra visszanyeri egyensúlyát, a kobaltból stabil nikkel atom keletkezik, 28 protonnal és 32 neutronnal. A sugárzó rádiólzotópok különböző alakúak lehetnek. Lehetnek kristályok, por vagy forgácsalakúak esetleg folyadékok (vegyületek). Semmi különlegeset nem látunk rajtuk, sugárzásukat csak speciális műszerekkel lehet érzékelni. Sugárzási veszély Azok a figyelmeztető táblák nem mennek kl egykönnyen az ember eszéből. Tényleg olyan veszélyesek az ember egészségére a radioizotópok? A felelet Igen egyszerű. Az izotópok sugárzásának sok hasznos oldala van, de helytelen bánásmód mellett veszélyesek lehetnek. Akár egy Spartak-kocsi. Józan ember kezében hasznos dolog, megkönnyíti az életet, de ha részeg vagy őrült ül a volán mellett, megölheti saját magát és másokat is. Újból a Stroncium 90 jut az ember eszébe. Jelzett atomok az emberi testben Valóban meg vannak jelölve. Persze nem krétával rajzoltak keresztet rájuk, hanem a molekulában a stabil szén, hidrogén vagy foszfoz atomokat ugyanannak az elemnek rádiö-Izotópjával helyettesítették. Igy a megjelölt molekula, bárhová kerül, eltörülhetetlen nyomot hagy maga után, elárulja önön magát a sugárzásával. Követése detektorral történik. A detektor bonyolult mérőberendezés. Varázsvessző módján követi a megjelölt, sugárzó molekulát ás mutatóival vagy fényjelekkel reagál a sugárzás erősödésére, esetleg gyöngülésére. Fontos orvosi probléma például az a kérdés, hogy hogyan és mtlyen idő alatt szívja fed a szervezet az elfogyasztott táplálékok vegyi összetevőit. A tudósok kevés rádióaktív szenet tartalmazó cukrot adnak be a megvizsgálandó embernek, majd sugárzásmérővel mérik, hogy miko.' jelenik meg cukor a gyomorban, belekben, vérben stb, Igy látnak be a rádióizotópok az emberi test mélyébe. A Svét v obrazech cikke alapján Rádiumkutatás. Fiatal tudományág — fiatal kutatók. Az 5 cm falvastagságú ólomkamrában rádióaktív jód 131-et kevernek kívülről csuklós manipulátorokkal. Magas intenzitású sugárzás mellett műanyagból készült túlnyomásos öltözékben dolgoznak az intézet munkatársai Ez a készülék megállapítja, hol vannak eltömődve a földalatti csővezetékek anélkül, hogy a vízszolgáltatást meg kellene szakítani.