A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-04-10 / 15. szám

A gyarmati terrorra tiintetö egységakciókka! válaszol az afrikai bennszülött lakosság. Bontogatja szárnyait a szabadság madara A kíméletlen gyarmatosítók rablógazdálkodást folytatnak az afrikai országokban. A hatalmas, 4320 km hosszú Kongó vize óriási, kihaszná­latlan energiát rejteget magában. Az idegen urakat a harácsolás, a mielőbbi haszon érdek­li, de nem a helyi népgazdaság fejlesztése. Igy a Kongó mellett élő Wageni törzs primitív halászattal tengeti életét a Stanleyville mellett elsekélyedett Kongó partján. (Foto CTK) Szárnyait bontogató sasmadárnak nevezte az 1958. évi akkrai érte­kezlet egyik szónoka az afrikai földrész szabadságmozgalmának ha­talmas arányú kibontakozását. Na­gyon találó hasonlat! Kortanui va­gyunk az egykori hatalmas gyar­matbirodalmak bomlásának, a teg­napi leigázott rabnépek felemel­kedésének, az Afrikában is bekö­vetkező feltartóztathatatlan törté­nelmi folyamatnak. Vége a fehér urak basáskodásának, korlátlan uralmának a febetebőrüek fölött. A véresre korbácsolt, minden em­meri méltóságától megfosztott „nigger" feszegeti béklyóit. Egyre gyakrabban hallat magáról; már Ő is szót kér hazája ügyeinek irá­nyításában. Pereg a harci dob Április 15-én Afrika szabadság­napjáról emlékezünk meg. Szoli­daritást vállalunk a küzdőkkel. A töke uralma alól felszabadult szocialista országok mindenkor ro­konszenveztek a gyarmati népek mozgalmával és ezért nem közöm­bös számunkra, hogyan alakul a sorsuk most, amikor a népek egy háborútól rnentes új világ megte­remtésén fáradoznak. Ha végignézünk Afrika térképen, örömmel ismerjük fel a történelmi fejlődés, a fekete földrész harcá­nak eredményeit. Míg 1950-ben csak három államot fedezhettünk fel az afrikai földrészen, ma már tíz független afrikai állam szere­pel a térképen: EAK, Etiópia, Ghana, Guinea, Líbia, Libéria, Ma­rokkő, Szudán és Tunézia, vala­mint a függetlenségét most az év elején elnyert Francia-Kamerun. A lakosság nemzeti felszabadi­tő harcának eredményei ellenére még mindig óriási területeket tar­tanak uralmukban a gyarmatosí­tók. A gyarmatosítók és a lakosság viszonyára igen jelemző a Belga-Kongó-i helyzet: a fehérek a la­kosságnak mindössze 2—3 száza­lékát képezik, de az összjövede­lemnek legalább 15, de nagyon gyakran 30—40 százalékát sajátít­ják ki. De a legtöbb afrikai or­szágban a faji megkülönbözteté­sek véres megtorlásokban hágnak tetőfokra, mint ez napirenden van a fasiszta Délafrikai Unióban, ahol a közelmúltban á rendőrség tüzet nyitott a jogait követelő és a faji megkülönböztetés ellen tüntető afrikai tömegekre és 170 embert megölt, 400-at pedig megsebesí­tett. Még a nőket és gyermekeket sem kímélte. Kamerunban 1955 óta 30 ezer hazafi esett áldozatul a gyarmati önkénynek, míg kivívta szabadságát. Algéria népe pedig 1 millió lakosát vesztette el a háború öt éve alatt. Mérhetetlen szenvedésekről tanúskodnak e szá­mok. I Imperialista mesterkedések és az afrikai nép jövője Mint ahogy a hódító rómaiak afrikai uralmának befellegzett, az újkori gyarmatosítók hatalma is leáldozik. Ez a megállíthatatlan történelmi folyamat jellemzi ko­runkat. A Nagy Októberi Szocia • lista Forradalom fénye világította be az afrikai népek szabadságának útját, a nagy szovjetország és a népi Kína lelkesítő példája ad ösz­tönzést az újabb harcra. Az afrikai népek tudják, nem maradnak ma­gukra harcukban, mert a politikai hatalom kivívása után szilárdan támaszkodhatnak a Szovjetunió és a szocialista országok önzetlen ba­ráti segítségére. S ez az ő nagy támaszuk. Ezért nem sikerült a francia gyarmatosítóknak csődbe juttatni a fiatal guineai államot, amikor kikiáltása után gazdaságilag lehetetlené akarták tenni. Guinea a Szovjetunió gyors segítségével meg tudta tenni első lépéseit az ön­állóság útján. A gyarmaturalom sorsa megpe­csételődött. Ezt már a gyarma­tosítók is tudatosítják. A ravaszab­bak új taktikához folyamodnak. Különféle köntösbe bujtatott elmé­leteikkel minden eszközt megra­gadnak befolyásuk megmentésére. Érthető is igyekezetük, mert Afri­ka mesés kincsforrás számukra. Hisz a Délafrikai Unió uránján ik háromnegyed részét potom áron szállítják ki az amerikai társasá­gok. Olykor a civilizáció nemtői­nek álarcát öltik magukra: „Mi­helyt befejeztük civilizációs kül­detésünket, tovább állunk" — han­goztatják a „civilizáció" gyarmati bajnokai. Szép kis civilizáció a né­pek elnyomása és halomra gyilko­lása, amit a kevésbé ravasz gyar­matosítók müyelnCk a Dél-afrikai Unióban, Runada Urundiban, Belga Kongóban, Rhodéziéban s máshol. Ők a nyílt terror útját követik. „Függetlenséget még e nemze­dék életében" — hangzik rá vá­laszul az afrikai népek konferen­ciájának követelése. A konferen­cia az év elején Tuniszban leszö­gezte: „A legfontosabb afrikai probléma a felszabadító mozgalom elterjesztése az egész földrészen". 1960-tői' sokat várnak az afrikai népek harcában. A győzelem évé­nek "nevezik az afrikai szabadság­mozgalom távlatai miatt: Április­ban Togo, októberben Nigéria, de­cemberben pedig Olasz Szomália nyeri el függetlenségét. A fekete földrész népe a gyarmaturalom újabb bástyáit foglalja el és szi­lárd elhatározással tör a végső cél: a gyarmatmentes Afrika kivívása felé. maradványainak felszámolásáért, az emberhez méltó életmódért. Hu­szonöt afrikai és ázsiai ország kül­döttei hitet tettek a béke gon­dolata mellett s ezt Így foglalták akkor határozatba: „A nemzetek türelemben és békében éljenek egymás mellett és lépjenek baráti együttműködésre." A konferencia 10 pontba fog­lalta össze elveit: követelte a gyarmati népek függetlenségének megadását, emberi jogaik tisztelet­bentartását, a vitás kérdések bé­kés megoldását, állást foglalt a leszerelés és az atomfegyver be­tiltása mellett. Az eltelt öt év alatt bebizo­nyosodott a bandungi elvek élet­képessége. A békés együttélés és együttműködés szelleme íratlan törvénnyé vált számos afrikai és ázsiai ország életében, s ennek legkonkrétabb megnyilvánulása a szovjet leszerelési tervek támo­gatása, a vitás kérdések megoldá­sára, legfőképpen pedig az atom­veszély elhárítására tett szovjet kezdeményezés felkarolása. Ban­dung szelleme hatja ét a szocia­lista tábor és az említett orszá­gok kapcsolatait is: ennek leg­szebb megnyilvánulását láttuk Hruscsov elvtárs legutóbbi délke­let-ézsiai körútja alkalmával. „Barátságos csevegés": a gyarmati rendőrség embere a Kikuju törzs tagját vallatja. Bandung szellemében A guineai Konkuré folyó erejének kiaknázása az ország igazi gazdái'" vár. Kfflfira^s mm Április 18-án öt éve, hogy öt ázsiai állam (India, Indonézia, Pa­kisztán, Ceylon és Burma) kezde­ményezésére Bandungban összejöt­tek az ázsiai és afrikai országok képviselői, hogy megtárgyalják az égető világproblémákat és fel­vegyék együttműködésüket a kér­dések békés megoldására Irányu­ló világtörekvésben, együttes erő­vel küzdjenek a gyarmati népek felszabadításáért, a gyarmaturalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom