A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-03 / 1. szám

Új hőerőmű épül A csehországi Opatovicében a múlt év Júniusában megkezdődött egy hatalmas hőerőmű építése, mely a cseh és morva országrészek nagy területeit látja el majd elektromos árammal. A hőerőmű dolgozói az építkezés során több ndnt hárommillió köbméter földet helyeznek át. A földmunkálatok elvégzésénél nehéz mechanikai eszközöket vesznek igénybe: hatalmas földgyalukat, árokvályókat, hengereket és a teherautók egész sokaságát. Az építkezés a nagy hőerőművek építőinek legjobb Iskolája, ahonnan tapasztalt szakemberek kerülnek ki. hogy tapasztalataikat és tudásukat később más építkezéseken használják fel. (Fenti képünk az épitkezés egyik részlegét ábrázolja.) Az Intézet betegei finommechanikát és villanyszerelést tanulnak A munka fél egészség A legalattomosabb kór, a tuberkulózis áldozatai találnak menedéket a Zoboron, az egykori kolostor épületében, melyet tüdőgondozó intézetté alakítottak át. Az intézet világos nagy ablakai a Nyitra folyóra és a városra nyílnak. Az egészséges levegő és nyugodt környezet a legmegfelelőbb előfeltételeket nyújtja a betegek gyógyulásához. Igaz, nem súlyos eseteket kezelnek itt. Csak a valóban kigyógyítható páciensek megmentését vállalják az orvosok. Bár a legkorszerűbb kezelési eljárásokat alkalmazzák, az intézet tulajdonképpeni küldetése az, hogy a betegeknek — kiszakítva őket régi környezetükből és munkakörükből — új pályaválasztás lehetőségét nyújtja. Komoly fertőzés esetében a beteg nem folytathatja munkáját egykori — tüdejére' ártalmas régi környezetében, s abban az esetben sem, ha mások egészségét veszélyezteti. Nem térhetnek vissza eredeti foglalkozásukhoz a kémiai- és malomipari dolgozók, a bányászok, s más Iparágak munkásai, mert munkahelyükön a tüdejükre ártalmas por és szennyeződés még súlyosbítaná betegségüket. A tanítók, élelmiszeres vendéglőipari dolgozók másokat fertőzhetnének meg. Ezeknek szerencsétlenségét még Inkább fokozza az a tudat, hogy a társadalom számára feleslegessé váltak. Esetleg korai nyugdíjaztatásuk még inkább letöri életkedvüket, mert egészségi állapotuk nem indokolja a munka lehetőségétől való megfosztásukat. Az intézetben betegek kezelésük Ideje alatt új mesterséget tanulnak, többnyire elektromos és finommechanikai műszerek szerelését. A lehetőségek ezzel nincsenek kimerítve. Az a fontos, hogy a beteg más környezetben folytathassa életét s a társadalom számára hasznos munkát végezzen, úgyhogy se magát, se mások egészségét ne veszélyeztesse. A fentebb említett foglalkozások olyan természetűek, hogy a beteg másoktól elkülönítve dolgozhat. A munka és hasznosaágának tudata visszaadja életkedvét és életerejét, ami nem kismértékben befolyásolhatja gyógyulását is. —bi— Hogyan keletkezett a Dobsinai A Dobslnai-jégbarlangot magában rejtő kőzet mészkő. A barlang üregét a föld alatti karsztvizek, búvópatakok munkája mosta ki a földtörténeti harmadkor folyamán ugyanúgy, mint például az aggteleki cseppkőbarlangot üregeit ls. Teljességgel helytelen tehát az az álláspont, hogy a Dobslnai-jégbariang, jégben képződött üreg és ott minden jégből van. De ugyanígy helytelen volt az a nézet ls. hogy azért nevezik jégbarlangnak, mert benne olyan Úszták a cseppkövek, mintha jéghez hasonlítanának. A valóság az, hogy az eredetileg a mészkősziklában vlz által kimosott cseppkőbarlang üregeit nagy mennyiségű jégfelhalmozódás töltötte -ki. A barlang szája 1000 méteren felüli magasságban s északi fekvésű hegyoldalon nyílik, s szMdatermének ürege a hegy gyomrába lefelé, vakon végződő zsákként nyúlik be. Igv a téli hidegebb és nehezebb fajsúlyú levegő könnyen beáramlik a barlang üregébe. ott a csepegő és beszivárgó vizeket jéggé fagyasztja. Nyáron, amikor a külszíni levegő hőmérséklete jóval melegebb, a jég nem tud a barlangban elolvadni, mert a melegebb és ezért könnyebb fajsúlyú, ritkább levegő a lefelé nyúló barlangüregbe nem tud behatolni, hogy onnan kiszoríthatná a hideg, nehezebb, téli levegőt, így a Dobslnai-jégbariang lényegében olyan természetes jégverem, amelyben a iégfelhalmoződás minden évben egy Idcslvel szaporodik. A jég réteges szerkezete és a jégben található vlráqporszemék kormeghatározó értéke alapján tudjuk, hogy a Dobsinai-jégbarlangban már a pleisztocén 'korszak dereka óta folyamatosan történik a iégfelhalmoződás. Jelenleg a barlana jőkora üregében már csaknem minden helyet kitölt a légtömeg, s vastagsága némelyik helyen eléri a 30 métert ls. Korábban megengedték, hogy nyáron a jégkitöltés felszínén korcsolyázzanak. Az utóbbi évek során a szlovákiai kutatók egy csoportja a jégbarlang alsó termében kutatómunkát végzett, s sikerült nekik s sziklatömbök alatt kibontani egy Járatot, amely a jégbarlang korábban légmentesen eltömődött folytatásába vezetett. Ebben az újonnan megtalált barlanqszakaszban már nem volt jég. sőt a levegő hőmérséklete ls jóval fagypont felett volt. Ez a fellíedezés azonban nem kívánt következményekkel jár:, ' Az újonnan megismert, mélyebb, melegebb barlangrészíbőS •meleg léghuzam tört be a jégbarlangba, ami által olvadás következett. Természetesen azonnal Ismét eltömték az összekötő folyosót, de úgy látszik, ez már nem sikerült tökéletesen. A legújabb hírek szerint a jég most Is lassan. fokozatosan pusztul. Ezért szüntették be a 'korcsolyázást is, hogy a sportolók által kl-A szécsöi Járásban alapos geológiai kutatómunka folyik, melynek fő célja az olajlelöhelyek feltárása. Az olajkutatók fúrótornyainak korszerű berendezése eddig szokatlanul mély furatokat tesz lehetővé. A jég minden képzeletet felülmúló alakzatokat ölt A barlang mennyezete sugárzott meleg se járuljon hozzá a jég további olvadáshoz. A Dobsinai-jégbarlanghoz basoniő jégbarlangok ugyanis ritkaságszámba mennek és ezért sokkal nagyobb értéket jelentenek mind tudományos, mind idegenforgalmi látványosság szempontjából, mint a „közönséges" cseppkőbarlangok. Világviszonylatban a legnagyobb Ismert jégbarlang az Eisriesenweit (42 km hosszú) Ausztráliában. A jégképződmények felhalmozódása ebbeh a barlang óriásban is hasonló okokra vezethető vissza, mint a Dobsinai-jégbarlangban.