A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-06 / 10. szám

Mély menydörgésszerű moraj zug tel az őserdő belsejében. Elhalkul, majd »lerősödik, félelmetes dübörgésbe megy át, aztán hirtelen elhallgat, mintha el­vágták volna. Kisvártatva újra kezdi. Valami történt a dzsungelben, üzennek a tam-tamok. Néhány kilométerrel arrébb felfogják és to­vább adják. így halad, a hir, az áthatolhatat­lan őserdőben, fürgekezü négerdobosok tam­tamjainak hangja nyomán. Más kép. Komor, baljós hegyvidéki éjszaka, mogorva fenyveseket zúgat az északi szél. Az egyik csúcson hirtelen apró fény villan, meg­nő, csapkodó lángnyelvek tüze festi bíborszi­nüre a felhős eget, aztán kialszik. Újra ko­romsötét. De íme, most a másik csúcson vil­lan fel a jel, aztán a harmadikon, mindig tovább, tovább. Jelek az éjszakában. Üzennek a hegyek. Ki tudja, mit? Ki tudja, kinek? Még egy kép. Szörnyű vihar korbácsolja az óceánt. Tarajos hullámok vágódnak, tajtékozva egymásnak, óriási víztömegeket mozgat az orkán. A máskor sima csendes vízfelület olyan, mint valami szeszélyes, démoni erők teremtette hegyvidék. És eben az ítéletidő­ben apró halászhajó hányódik a hullámhegyek között. Eresztékei recsegnek, ki tudja, meddig bírja a víztömegek ostromát. A navigációs fülkében a rádiós kétségbeesetten küldi se­gélykérő jeleit... SOS .. . SOS ... Talán fel­fogja valaki, talán segítségükre jön valami erősebb hajó, talán .. . Ősidők óta problémája az emberiségnek a hírközlés. Elemi csapásokat, ellenség köze­ledését, örömhírt, vagy bánatot akart az ember kezdetben továbbítani, kezdetleges eszközeivel. Később fokozódott az élettempó, sokrétűbb lett az élet, bonyolultabb, fontos értesüléseket kellett minél gyorsabban, minél tökéletesebben továbbadni. Morse megszerkesztette az első távírót. Megszületett a drótnélküli távíró. A rádió. Ma a legkisebb gyerkőc is termesze-JefcU áfz ejJzátUőífrátft tesnek tartja, hogy ha tárcsáz a telefonon, a drót végén rövid időn belüi jelentkezik, aki­vel beszélni kivánt. A huszadik század fiának ez magától értetődő. Ha ugyanezt megmutatnánk az őserdők fekete tam-tamdobosának, föltéve, hogy fel bírná fogni a dolog lényegét, valószí­nűleg térdre vetné magát és istenként imádná a fekete bakelitkészüléket. Nem bírjuk eléggé értékelni, mit jelentenek számunkra ezek az igénytelen, természetesnek és egyszerűnek vett készülékek. Kis fantáziát! Egy napon elromla­nak az összes űdefonberendezések. Mi tör­ténne? Néhány órán belül íelbomlána az ipari termelés rendje, nem jönnének ki az újsá­gok, fontos intézkedések késve lépnének ha­tályba. Modern életünk alapjainak egyike éppen az, hogy tárcsázunk és beszélünk azzal, aki esetleg kilométerek százaira van tőlünk. Bratislavában érdekes kiállítás mutatja be ,,A hírközlés technikája egykor és ma" — névvel, hogyan jutottunk el Morse el«ö kezdet­leges telegráfjától az automata telefonig és a televízióig, A kiállítás egyik sarkában rövid­hullámú amatörvevő működik. Bármikor kap­csolod be, mindig találsz hivójelet, üzenetet, felhívást beszélgetésre. Át, meg átjárják föl­dünk légkörét a rádióhullámok, legyen az nap­pal, vagy éjszaka. Nem zúgnak mint a tam­tamok, nem villognak, mint a jelzőiények, az ember számára nem érzékelhetők, de a készü­lék felfogja óket. Felfogja a jeleket, az éter üzeneteit. u. a. Dr, Muszka Jmnő z&neszerző ÍB75—1960 Február 2-án, 85. életévében, de alkotóerejének teljén elhunyt Huszka lenti, a klasszikus magyar operett megte­remtője. Ugyan ki ne ismerné szerzeményeit. GUI Baba című operettjét Bratislavában és Kassán kétszázszor -adták egymásután. A Gábor diák filmváltozatát pedig a mozikrcn láthattuk, Huszka Jenő Szegeden született. Gyermekkorában feltűnt zenei tehetségével. Mint Hubay-tanítvány elvégezte a bú dapesti Zeneakadémia mesteriskoláját és zeneszerzői tan­szakát és párhuzamosan a tudományegyetem jogi fakul­tását. Huszonegyéves korában jogi dokvc- és a Zeneaka­démia véglett növendéke: hegedűművész. 1902-ig igazi magyar operett nem •olt Voltak ugyan tehetséges komponisták, ezek viszont vagy a randa vagy a bécsi operettek sílusát követték Ugyanebben az évben a budapesti Népszínház átütő sikerrel bemutatja Huszka első nagyszabású operettjét, a Bob herceget. Ez vott az első magyar operett, mely sorozatosan, száznál többször ment teltházak előtt és dallamait évtizedeken át játszot­ták. énekelték és fütyülték szerte az országban. A Bob herceg kivételes sikere után az Aranyvirággal nyitott a kö­vetkező sztniévad, majd 1905-ben bemutatják a Király Színházban a Gill babát, mely 55 év múltán sorozatos sikert aratott nálunk Szlovákiában is. Ezeket a sikereket egymásután követik: 1907-ben a Lily bárónő, 1939-ben be­mutatásra kerül Erzsébet című daljátéka, majd 1941-ben a Gyergyöi bál és 1942-ben a Mária főhadnagy. Oj életünk adja a tollat 1954-ben újra a már őszülő, de alkotásokban mindig örökifjú mester kezébe, midőn Szép juhászné címü történelmi hátterű operettjével, 1955-ben pedig Szabadság és szerelem című daljátékával ajándékoz meg bennünket. Huszka Jenő Budapesten élt és élte utolsó pillanatáig serényen komponált. Sajnos utolsó nagy művét már nem fejezhette be. Bár nevét és műveit világszerte ismerik és becsülik, soha külföldi babérok után nem vágyott. Muzsi­kája élő viruló művészet, mely millióknak dobogtatja meg a szívét, lelkesít és felemel. Marcsek Aladár eentrációs táborokban, légi táma­dásoknál és az 1945-ös májusi fel­kelésben elhunyt áldozatok iránti kegyeletet fejezi ki. Hát bősök voltak az első világháború kato­nái, kisemberei? igen, mert ők nem hódító célokért, profitért, területi terjeszkedésért, mások elnyomá­sáért harcoltak, hanem kényszer­ből. Kegyetlen, űri parancsszónak kellett engedelmeskedniük. Ezért jár tisztelet, megbecsülés és ke­gyelet az akkori idők egyszerű, ártatlan áldozatainak, akiket, potrohos császári és kíráiyi tábor­nokok, csuhás barátok és fomoz­gatójuk: a telhetetlen pénzeszsák, a tőke hajtott a számukra céltalan harcba, a végzetes és végtelen vágóhidakra. Halálukkal is hozzá­járultak a tőkés rend megbukta­tásához, az új világ kiharcolásá­hoz. Szimbólumként emelkedik a magasba a éakovicei kőoszlop, a minden javakat termelő, előrenéző munkás robusztus alakja, aki épí­teni, dolgozni, termelni akar, még hozzá békében és szivére, értel­mére hallgatva, csak hazája, sza­badsága ' védelmében, szocialista vívmányaiért emeli fel öklét, de akkor aztán erőteljesen, eredmé­nyesen. A fiatalon elhúnyt mun­kás előtti gyászoló árva a legszé­lesebb értelemben vett hátramara­dottak mindnyájunk fájdalmát, érzelmét és kötelességét tolmá­csolja. Kötelességünkre utaí a fu­cíki felirat is: „Emberek, legyetek éberek!" A fekete márványtábla aranybe­tűs felirata: Piave, Terron, Zbo­rov, — Terezín, Buchenwald, Mauthausen, Oswieczim, Lodi, 1945. májusi forradalma — a ma is szükséges éberségre buzdít A hazafias érzelmeket és íen­költ gondolatokat kiváltó emlék­mű Cakovice dolgozói közös igye­kezetének, alkotó erkölcsi- és po­litikai egységének maradéktalan kifejezője. Nem jő, ha megoszlanak az emlékezések, nem jő, ha nincs teljes egység az egyszerű dolgo­zók között. Helyes hogy közös emlékmüvet állítottak. A nép fiai­nak haláláért osztatlan kegyelet jár. Jól tették a Cakoviceiek, hogy áldozataiknak közös emlékművet szentelnek és dicséretes, hogy minden év május 8-án. hazánk fel­szabadításának előestéjén kegyele­tüket és elszántságukat kifejező díszörséget állítanak az emlékmű elé. SZJLY IMRE Ä legteljesebb egységben A Éakovicei Helyi Nemzeti Bizott­ság hivatalos helyiségeinek szolgá­ló épületet 1885-ben emeltették báró Schoellerék, a helybeli cu­korgyár akkori főrészvényesei. Persze nem a szocializmust építő állam: hatalmi szervei számára. Az épület előtt álló kőemlék és az ötágú csillagképet betöltő színes virágok sokkal későbben kerültek oda. Népünk februári győzelme után. A kóemlék az első és második világháború hősi halottai, a kon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom