A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-03-06 / 10. szám

Mély menydörgésszerű moraj zug tel az őserdő belsejében. Elhalkul, majd »lerősödik, félelmetes dübörgésbe megy át, aztán hirtelen elhallgat, mintha elvágták volna. Kisvártatva újra kezdi. Valami történt a dzsungelben, üzennek a tam-tamok. Néhány kilométerrel arrébb felfogják és tovább adják. így halad, a hir, az áthatolhatatlan őserdőben, fürgekezü négerdobosok tamtamjainak hangja nyomán. Más kép. Komor, baljós hegyvidéki éjszaka, mogorva fenyveseket zúgat az északi szél. Az egyik csúcson hirtelen apró fény villan, megnő, csapkodó lángnyelvek tüze festi bíborszinüre a felhős eget, aztán kialszik. Újra koromsötét. De íme, most a másik csúcson villan fel a jel, aztán a harmadikon, mindig tovább, tovább. Jelek az éjszakában. Üzennek a hegyek. Ki tudja, mit? Ki tudja, kinek? Még egy kép. Szörnyű vihar korbácsolja az óceánt. Tarajos hullámok vágódnak, tajtékozva egymásnak, óriási víztömegeket mozgat az orkán. A máskor sima csendes vízfelület olyan, mint valami szeszélyes, démoni erők teremtette hegyvidék. És eben az ítéletidőben apró halászhajó hányódik a hullámhegyek között. Eresztékei recsegnek, ki tudja, meddig bírja a víztömegek ostromát. A navigációs fülkében a rádiós kétségbeesetten küldi segélykérő jeleit... SOS .. . SOS ... Talán felfogja valaki, talán segítségükre jön valami erősebb hajó, talán .. . Ősidők óta problémája az emberiségnek a hírközlés. Elemi csapásokat, ellenség közeledését, örömhírt, vagy bánatot akart az ember kezdetben továbbítani, kezdetleges eszközeivel. Később fokozódott az élettempó, sokrétűbb lett az élet, bonyolultabb, fontos értesüléseket kellett minél gyorsabban, minél tökéletesebben továbbadni. Morse megszerkesztette az első távírót. Megszületett a drótnélküli távíró. A rádió. Ma a legkisebb gyerkőc is termesze-JefcU áfz ejJzátUőífrátft tesnek tartja, hogy ha tárcsáz a telefonon, a drót végén rövid időn belüi jelentkezik, akivel beszélni kivánt. A huszadik század fiának ez magától értetődő. Ha ugyanezt megmutatnánk az őserdők fekete tam-tamdobosának, föltéve, hogy fel bírná fogni a dolog lényegét, valószínűleg térdre vetné magát és istenként imádná a fekete bakelitkészüléket. Nem bírjuk eléggé értékelni, mit jelentenek számunkra ezek az igénytelen, természetesnek és egyszerűnek vett készülékek. Kis fantáziát! Egy napon elromlanak az összes űdefonberendezések. Mi történne? Néhány órán belül íelbomlána az ipari termelés rendje, nem jönnének ki az újságok, fontos intézkedések késve lépnének hatályba. Modern életünk alapjainak egyike éppen az, hogy tárcsázunk és beszélünk azzal, aki esetleg kilométerek százaira van tőlünk. Bratislavában érdekes kiállítás mutatja be ,,A hírközlés technikája egykor és ma" — névvel, hogyan jutottunk el Morse el«ö kezdetleges telegráfjától az automata telefonig és a televízióig, A kiállítás egyik sarkában rövidhullámú amatörvevő működik. Bármikor kapcsolod be, mindig találsz hivójelet, üzenetet, felhívást beszélgetésre. Át, meg átjárják földünk légkörét a rádióhullámok, legyen az nappal, vagy éjszaka. Nem zúgnak mint a tamtamok, nem villognak, mint a jelzőiények, az ember számára nem érzékelhetők, de a készülék felfogja óket. Felfogja a jeleket, az éter üzeneteit. u. a. Dr, Muszka Jmnő z&neszerző ÍB75—1960 Február 2-án, 85. életévében, de alkotóerejének teljén elhunyt Huszka lenti, a klasszikus magyar operett megteremtője. Ugyan ki ne ismerné szerzeményeit. GUI Baba című operettjét Bratislavában és Kassán kétszázszor -adták egymásután. A Gábor diák filmváltozatát pedig a mozikrcn láthattuk, Huszka Jenő Szegeden született. Gyermekkorában feltűnt zenei tehetségével. Mint Hubay-tanítvány elvégezte a bú dapesti Zeneakadémia mesteriskoláját és zeneszerzői tanszakát és párhuzamosan a tudományegyetem jogi fakultását. Huszonegyéves korában jogi dokvc- és a Zeneakadémia véglett növendéke: hegedűművész. 1902-ig igazi magyar operett nem •olt Voltak ugyan tehetséges komponisták, ezek viszont vagy a randa vagy a bécsi operettek sílusát követték Ugyanebben az évben a budapesti Népszínház átütő sikerrel bemutatja Huszka első nagyszabású operettjét, a Bob herceget. Ez vott az első magyar operett, mely sorozatosan, száznál többször ment teltházak előtt és dallamait évtizedeken át játszották. énekelték és fütyülték szerte az országban. A Bob herceg kivételes sikere után az Aranyvirággal nyitott a következő sztniévad, majd 1905-ben bemutatják a Király Színházban a Gill babát, mely 55 év múltán sorozatos sikert aratott nálunk Szlovákiában is. Ezeket a sikereket egymásután követik: 1907-ben a Lily bárónő, 1939-ben bemutatásra kerül Erzsébet című daljátéka, majd 1941-ben a Gyergyöi bál és 1942-ben a Mária főhadnagy. Oj életünk adja a tollat 1954-ben újra a már őszülő, de alkotásokban mindig örökifjú mester kezébe, midőn Szép juhászné címü történelmi hátterű operettjével, 1955-ben pedig Szabadság és szerelem című daljátékával ajándékoz meg bennünket. Huszka Jenő Budapesten élt és élte utolsó pillanatáig serényen komponált. Sajnos utolsó nagy művét már nem fejezhette be. Bár nevét és műveit világszerte ismerik és becsülik, soha külföldi babérok után nem vágyott. Muzsikája élő viruló művészet, mely millióknak dobogtatja meg a szívét, lelkesít és felemel. Marcsek Aladár eentrációs táborokban, légi támadásoknál és az 1945-ös májusi felkelésben elhunyt áldozatok iránti kegyeletet fejezi ki. Hát bősök voltak az első világháború katonái, kisemberei? igen, mert ők nem hódító célokért, profitért, területi terjeszkedésért, mások elnyomásáért harcoltak, hanem kényszerből. Kegyetlen, űri parancsszónak kellett engedelmeskedniük. Ezért jár tisztelet, megbecsülés és kegyelet az akkori idők egyszerű, ártatlan áldozatainak, akiket, potrohos császári és kíráiyi tábornokok, csuhás barátok és fomozgatójuk: a telhetetlen pénzeszsák, a tőke hajtott a számukra céltalan harcba, a végzetes és végtelen vágóhidakra. Halálukkal is hozzájárultak a tőkés rend megbuktatásához, az új világ kiharcolásához. Szimbólumként emelkedik a magasba a éakovicei kőoszlop, a minden javakat termelő, előrenéző munkás robusztus alakja, aki építeni, dolgozni, termelni akar, még hozzá békében és szivére, értelmére hallgatva, csak hazája, szabadsága ' védelmében, szocialista vívmányaiért emeli fel öklét, de akkor aztán erőteljesen, eredményesen. A fiatalon elhúnyt munkás előtti gyászoló árva a legszélesebb értelemben vett hátramaradottak mindnyájunk fájdalmát, érzelmét és kötelességét tolmácsolja. Kötelességünkre utaí a fucíki felirat is: „Emberek, legyetek éberek!" A fekete márványtábla aranybetűs felirata: Piave, Terron, Zborov, — Terezín, Buchenwald, Mauthausen, Oswieczim, Lodi, 1945. májusi forradalma — a ma is szükséges éberségre buzdít A hazafias érzelmeket és íenkölt gondolatokat kiváltó emlékmű Cakovice dolgozói közös igyekezetének, alkotó erkölcsi- és politikai egységének maradéktalan kifejezője. Nem jő, ha megoszlanak az emlékezések, nem jő, ha nincs teljes egység az egyszerű dolgozók között. Helyes hogy közös emlékmüvet állítottak. A nép fiainak haláláért osztatlan kegyelet jár. Jól tették a Cakoviceiek, hogy áldozataiknak közös emlékművet szentelnek és dicséretes, hogy minden év május 8-án. hazánk felszabadításának előestéjén kegyeletüket és elszántságukat kifejező díszörséget állítanak az emlékmű elé. SZJLY IMRE Ä legteljesebb egységben A Éakovicei Helyi Nemzeti Bizottság hivatalos helyiségeinek szolgáló épületet 1885-ben emeltették báró Schoellerék, a helybeli cukorgyár akkori főrészvényesei. Persze nem a szocializmust építő állam: hatalmi szervei számára. Az épület előtt álló kőemlék és az ötágú csillagképet betöltő színes virágok sokkal későbben kerültek oda. Népünk februári győzelme után. A kóemlék az első és második világháború hősi halottai, a kon-