A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-28 / 9. szám

Ez azoban nem (Hm, sem könyvborftólap! A nyu­gat-berlini rendőrség brutális mödon lép fel a tüntető antifasiszta diákok ellen. A tttifihrifiHtiíi szászaidul N • • yugat-Németorszégban egyre gyorsabb Ütemben folyik a fegyverkezés, egyre nagyobb arányokat ült a mllitarlzéció, amelynek egyik torzszilleménye az ügynevezett „pszichológiai háború". Ez nem más, mint az emberek tu­daténak .megdolgozása", vagyis olyan légkör megteremtése, amelynek leple alatt az ural­kodéikörök nyugodtan folytathatják az eszte­len fegyverkezést. A kultúrmunkások nagy ré­sze és a kulturális Intézmények a nagytöke Idtartottjaá és ezért természetes, hogy a bon­ni politika szolgálatába szegődött a sajtó, a rádió, a televízió és a film is. Az NSZK kul­turális élete a német történelem reakciós, háborús, soviniszta hagyományaira épít és to­vábbfejleszteni azt, a háború pszichológiai előké­szítésén fáradozik. De lássunk néhány konkrét adatot. Az elmúlt évben Nyugat-Németországban közel negyven kiadóvállalat foglalkozott kizá­rólag militarista és klertkálfaslszta irodalom kiadásival. Ehhez még hozzá kell számítani az áttelepUlt németek mintegy húsz kiadóvál­lalatát, amelyek a revansiszta propaganda fő bajnokai. KörUlbelUl négyszáz újságban, folyó­iratban folytatják a „pszichológiai háborút" Hetenként több mint hatmillió példányszámban jelennek meg csak a képes folyóiratok, ame­lyeknek az a hivatásuk, hogy mérgező tar­talmukkal behatoljanak a széles tömegek közé. Evenként többmilliós példányszámban jelennek meg a háborús tárgyú ponyvaregények, ame­lyek talán a leglepfozetlenebbUl hirdetik a mi­litarizmust. A rablóháborúk korát a német tör­ténelem legragyogóbb évelnek nevezik, a né­met katonákat a világ legjobb harcosainak dicsőítik, amelyik — ha eljön az ddö — újra meg­mutathatja a világnak nagyságát, más népek­kel szemben vad faji gyűlöletet terjesztenek — meghamisítják a történelmet. A film sem bizonyult a múítarizáció rosz­szabb szószólójának, mint a sajtó. 1945 óta több mint hetven flknet gyártottak az NSZK-ban, amelyek nyílt vagy leplezett módon nép­szerűsítik a háborús politikát, a ml 11 tarizmust, és Igyekeznek tisztára tnosni a fasisztákat. Az emberiség ellen elkövetett gaztetteiket jelen­téktelennek tUntettk fel, meghamisítják. A film­gyárak tulajdonosai ilyen .müveket" gyárta­nak és az elmúlt évben Strauss hadügyminisz­ter is Uyen filmekre adott megrendelést kö­zel négy és félmilliárd márka értékben. A közvetlenül miUtarlzmust hirdető .kul­túra" mellett közvetve ugyancsak a hideghá­borús célkitűzéseket szolgálják a százmilliós példányszámban elterjesztett detektív, gengsz­ter regények is. A gyilkosságokat mindenna­pos, megszokott eseménnyé kicsinyttik. Az ifjúságnak azt hirdetik, hogy a háború nagy kalandokra ad lehetőséget, ahol mindenki be­bizonyíttatja derekasságát, hősiességét. A nyugatnémet kulturális élet a bomló, .dekadens nyugati kultúra mélypontján áll; amelyből addig nem ls találhatnak kivezető utat, míg meg nem változik éltető eleme, a háborús előkészület, a miUtarizáctö, amig meg nem szűnik a történelemhamisttás, amig a kulturális életet is hétpróbás nácik, a nagy­töke Irányítja. Az NSZK-ban naponta megismétlődő fasisz­ta provokációkban megértek e veszedelmes politika első gyümölcsei. A világ józianul gon­dolkozó közvéleménye egyre határozottabban ítéli el a nyugatnémet fegyverkezést, amely­nek Adeoauerék szolgálatába állították a leg­veszedelmesebb elméleteket is. A német kultúra gazdag haladé hagyományait a Német Demokratikus Köztársaság népe ápol­ja és fejleszti. Itt a kultúrát nem alacsonyít­ják az atomfegyverkezés szolgájává, hanem az egységes békeszerető Németország megte­remtéséért küzd. Csakis ez a Németország lehetne alapja az egyetemes német kultúra m egű jhodásának. Sz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom