A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-21 / 8. szám

F. VELISEK A nagymama meséi — Apúú. ha nem tisztítod ki na­ponta a cipőket, az ördögtől a po­kolban rossz pontokat kapsz és ha már sok lesz a rossz pontod, eljön érted és olajban megsüt — emelte felém intöleg ujját halálosan ko­moly ábrázattal a kislányom. — Apúú, — üvöltötte tüstént hároméves kisfiam — ha nem fogsz papálnl krumplicskát, nem repül hozzád az égből az angyalka és éjszakára nem csőkol homlo­kon. Erre már elszomorodtam. De nem azért, mintha sajnálnám az angyali csók elmaradását, vagy mintha a beígért, elevenen való, megsüttetésem komoly gondot okozott volna. Intő figyelmeztetés volt ez, hogy nyilván valamit elhanyagol­tam és a gyermeknevelés csalá­domban helytelen útra siklott. — Honnan tudjátok mindezt, — nyomoztam a forrás után, noha csaknem biztosan jó nyomon jár­tam. Megvan! A nagymama! Ö bo­csájtja útjukra a legváltozatosabb tálalásban a pokol összes íajzatjait és a mennyei angyalokat. — Nagymama — vettem fel a beszélgetés fonalát vacsora után, amikor a gyerekek aludni tértek, — mit akar ezekkel az ördögökkel és angyalokkal ma, az atom korá­ban? Elvi szempontból nem va­gyok ellensége a meséknek. De időszerüsltésre szorulnak. Olyas­mit kell beléjük szőni, ami közel van mai életünkhöz. Nem igaz? A nagymama nem szőlt sem­mit, csak tétován mosolygott. Megértettem! Elzárkozottan él a világtól, új időnk új eseményei nem érintik. Segítségre szorul! Másnap este munkához láttam. Kinyitottam az újságot és ismer­tettem vele a gépállomások mun­kájáról szóló értékes cikket. Fél­szemmel figyeltem a nagymamát. Nyugodtan ült, egy szót sem szólt, a szeme sem rebbent. — Rendszeres módszerre van szükség. Először nem megy gon­doltam és estéről estére oktat­tam a nagymamát. Üzemi könyvtárunkból egyszer egy érdekes brosúrával léptem meg. A tudományról és a vallásról volt benne szó. Megjegyzés nélkül a szobájába vitte. — Nos — mor­fondíroztam magamban — úgy látszik, ez a módszer a leghatá­sosabb. Szép csendben elolvassa és lassan megemészti. A rákövetkező héten elhatároz­tam, hogy átveszem az esti edény­mosogatás örömeit, hogy a nagy­mama, feleségem társaságába részt vehessen a kultúrház esti egye­temén tartandó előadáson a világ­egyetemről és az Űrrakétákról. — Az eredmény biztos — dör­zsöltem jólesően a kezem és nem tágítottam. A hivatalomban rám váró sürgős feladatok, esti túlórázás lehetet­lenné tették, hogy továbbra is foglalkozzam a nagymamával. Amikor két hét múlva újra Ide­jében jöttem haza, az előszobában, — felöltőm levetése közben — han­goskodva fogadott kislányom: — Apúú, ha nem tisztítod ki naponta a cipődet, az ördög letár­gyaltatja ezt a pokol termelési értekezletén és ha megismétlődik, káderkövetkezményeket von le be­lőle és... és már üvölti a szo­bából lelkesedve kirohanó fiacs­kám ... — és ha nem fogsz pa­pálnl krumplicskát, nem repül hoz­zád a lonoszférából az sngyal elv­társ. Nyomkeresésre nem Is volt szükség. Az ajtóban megjelent a mosolygó nagymama. Szeméből lát­tam, hogy elismerésre vár. Szlly Imre fordítása 21 íme a nő, aki nem Ismeri a félelmet, inger Gleerup, huszonöt éves dán akrobata. A foto­riporter kérését, hogy mászzon fel a kétszáz méter magas televíziós antenna tetejére, min­den gondolkodás nélkül teljesítette. Kedvenc itala a vodka, cigarettázik, leopárdok a leg­kedvesebb játszótársai. Egy dologban maradt meg nőnek, pánikszerűen tél az egerektől. Dárlusz kincse talán? Igen, de ha valaki fel akarná kutatni, nem lenne kénytelen ósdi per­gamentekercsekre rajzolt, megfejthetetlen tér­képek után nyomozni. Elég. ha elmegy a prá­gai csokoládégyárba, ott megtalálja. Mert ez a kincs csokoládéból van. Hajaj, oda a roman­tika és a kincskeresőknek befellegzett. Gyanakodva szaglássza a kis tigris a tejes­fiaskót. Micsoda óvatos. Vagy talán ... csak nem vizet sejt a tejben? Örök női törekvés tetszeni valakinek. Ennek érdekében sok mindent megtesznek a nők, kezdve a derékon pergő hula-hopp karlkától egászen a íülbelógó, óriási ékszerekig. Ki-ld az ízlése szerint. Ami az Ízlést Illeti, ml a ma­gunk részéről az első kép mellett foglalunk állást. ,.Catch as catch can", vagyis kecseszkecsken, Egyszóval sport, vagy ahogy vesszük, minden­esetre valódi amerikai. A párizsi lapok ilyen címmel számoltak be róla: Vérfürdő a ring­ben. Harapás, szemklnyomás, karkicsavarát, rúgás engedélyezve van. Nincs engedélyezve, kegyelmet adni a gyengébbnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom