A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-03 / 1. szám

A sajtó — a kultúra fegyvere A Szlovákiában Wadoff sajtótermé­kek között - főként 1948 után - je­lentős helyet foglalnak el a magyar nyelvű kiadványok. Ha figyelembe vesz­szilk, hogy 1948-ig Szlovákia terüle­tén mindössze három magyar nyelvű folyóirat jelent meg, igen kis példány­számban, ugyanakkor ma 18 különböz0 újság, illejtve folyóirat került a cseh­szlovákiai magyar dolgozók kezébe, nem lehet észre nem venni, hogy milyen fontosságot tulajdonítanak pártszer­veink és kormánytényezőink magyar dolgozóink kulturális felemelkedésének a nyomtatott szó útján. Az említett lapok közül a legfonto­sabb küldetést az SZLKP KB napilapja, az Oj Szó teljesíti. Az egyre fokozódó érdeklődés következtében, igen jelen­tős, ötvenezres példányszáma azonban ma már kevésnek bizonyul. Az említett napilap mellett egész sor más magyar nyelvű sajtótermék is megjelenik, évről évre emelkedő példányszámban. Említ­sünk meg itt legalább egynéhányat. Szö­vetkezeti dolgozóink segítőtársa, a Sza­bad Földműves hetenként kétszer jut el vidéki dolgozóinkhoz. A lap, hogy az egyre fokozódó érdeklődést kielégíthes­se, példányszámát ez év január elsejétől tizennyolc ezerről húszezerbe emeli. Biz­tosak vagyunk benne, hogy a közeljövő­ben további példányszám-emelkedéssel lehet számolni. Ma már elmondhatjuk, hogy nincs a politikai, gazdasági és kulturális életnek olyan területe, amelyen a szlovák sajtó­termékeken kívül ne jelennének meg magyar nyelvű tápok, illetve folyóiratok is, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy a magyar nyelven megjelenő kultúrpo­litikai, nemzetgazdasági, pedagógiai, if­júsági, mezőgazdasági, egészségügyi stb. lapok színvonala évről évre emelkedik. Az ifjúsági lapok közül az elmúlt év folyamán az 0] Ifjúság további néhány ezer olvasót szerzett magának, ami eb­ben az évben példányszám-emelkedésé­ben is megnyilvánul. Ugyanúgy az al­sóbbfokú iskolák növendékei számára ki­adott Kis Építő cimü folyóirat is nagyobb számban jut az idén az ifjú olvasók ke­zébe, mint azetbtt. Itt kell megemlíte­nünk azt az örvendetes tényt is, hogy az ifjúsági folyóiratok iránt igen nagy az ér­deklődés Magyarországon is: pl. A Tudo­mány és Technika című lapoa néhány ezer példányban magyarországi olvasóknak is szállítjuk. Az asszonyok és lányok bizonyára meg­örülnek a hírnek, hogy a közkedvelt Dolgozó Nőt a jövőben további kétezer olvasó rendelheti meg. örvendetes emel­kedés mutatkozik az Irodalmi Szemle példányszámában is, amely egyre több kétkezi dolgozót számíthat olvasótábo­rához. Általában megállapíthatjuk, hogy az 1960. évben a csehszlovákiai magyar sajtótermékek további néhány millió példányban jelennek meg. A magyar sajtótermékek kiadásában, sajnos - akárcsak a szlovák sajtó ter­jesztésénél -, nem lehet minden igényt kielégíteni, nem lehet a példányszámot a szükséges mértékben emelni, ennek oka pedig az, hogy nem sikerült ele­gendő mennyiségű papírt biztosítaniuk az állandóan emelkedő olvasótábor igé­nyeinek kielégítésére. Meg kell említe­nünk ehelyütt A Hét cimü lapot is, Is­merjük azokat a 'nehézségeket, amelyek­kel e hetilapnak, mint minden új folyó­iratnak meg kellett küzdenie. Ma már ennél a kultúrpolitikai képes hetilapnál is kedvező a helyzet, az utóbbi néhány hónapban elért fejlődés azt mutatja, hogy egyre növekedik A Hét olvasóinak, állandó előfizetőinek tábora. A szerkesz­tőség és az olvasók kapcsolatainak kibő­vülése megmutatkozik a lap egyre emel­kedő színvonalában. Meg vagyunk győződve róla, hogy a szerkesztőségi kollektíva további sikere­ket ér el ezen az úton. Vidéki dolgozóink közül sokan ismerik a járási újságokat, tehát ezekről sem szabad megfeledkeznünk, annál is inkább, minthogy dél-szlovákiai járásainkban ezek a lapok felerészben magyar nyel­ven jelennek meg. Ezeknek az újságok­nak színvonala is állandó emelkedést mutat, és nagy szolgálatot tesznek az új ember kialakításában falcainkon. Szeretnék ezúton is felhívni mindazok­nak a figyelmét, akik hozzájárulhatnak magyar nyelvű lapjaink• sznlvonalának emeléséhez, hogy a továbbiakban is, mint eddig, támogassák a csehszlovákiai ma­gyar nyelvű sajtót fejlődésében, amely fontos szerepet tölt be a szocializmus építésének betetőzéséért és a kulturális forradalom elmélyítéséért folyó nemes harcban. ARTÚR JASSINGER Az Iskola és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatalénak dolgozója Náhány szú a csokoládérúl Gyermekeink kedvenc csemegéje a cso­koládé. Sportnál, fárasztó túráknál azonban nein nyalánkságnak, hanem nagy értékű tápanyagnak számit, amit kis csomagolásban kényelmesen magával vthet az ember. Az első óceánrepülök, mint tudjuk, hosszú út­jukra csak néhány tábla csokoládét vittek magukkal. Talán ez lesz a világűrbe hatold eis«, bátor kísérletezik tápláléka !»...•. Ismeretes, hogy a csokoládé a kakaó­cserje magvából, a kakaóbabból készül. A kakaóba bot ez Indiánok régente pénzként ts használták. A kakaócserjének sok ned­vességre és árnyékra vari szüksége, ezért banánbokrokkal Illtetik körül, amelyek gyor­sabban növekednek és kelló árnyékot Is adnak. A maxikólak a kakaóba bot cecahoatl­nak nevezték, a vízzel (lati) elkészített Italt padig chocolatl-nalc; ebből származik « csokoládé elnevezés. Nekünk azonban bizonyára nem lzlanék az d régi csokoládé italuk, mert a megőrölt kakaóbabot kuko­ricalisztül és cslpót borssal keverték. Et­től az ételtől a az ugyanúgy készített Ital­tól azonban annyira el voltak ragadtatva, hogy egy régi mexikói monda szerint: 18 Quatzaücouatl, az égi kertész egyanezan a paradicsomból hozta a kakaóbabot a föld­re, hogy az embereknek is legyen olyan eledelük, amit az Istenek kedvvel fogyasz­tanak. Mikor Fernando Corte z 1529-ben elfoglal­tak Mexikót, a kakaóbab Spanyolországba Is eljutott. Az „tztenek eledeléhez" a spa­nyolok azonban cukrot kevertek, Így aztán jobban Ízlett nekik. S Ízleni kezdett eu­rőpa többi népének ls. melyek főként itat formájában fogyasztották. Olaszországban ét Franciaországban, ahol a 17. században már nagy csokolédégyárakat állítottak fel, hamarosan közkedvelt lett az új ltd, de eleinte, nagy ára miatt, csak a módosabb rétegek fogyasztották. Csak megfelelő gé­pek fokozatos alkalmazásával lett olcsóbb a csokoládé gyártása, a ekkor kezdték ké­ezitenl a főző- és étcsokolédé táblákat is. Mint tudjuk, a kakaóbab, tehát a csoko­ládé ls, egy theobromin nevű gyógyanyagot tartalmaz, mely nagyobb mennyiségben mérgező hatású. Még azerencze, hogy a csokoládéból nem tudunk annyit enni, amennyivel megmérgeznénk magunkat, (z) '-i Egy alkoholista naplójából A7 alábbi sorokat nem az újságírót fantázia szülte. A napló Írójával egy3c Idegorvos ia­merösöm hozott össze, a a doktor rábeszé­lésére bocsátotta rendelkezésemre feljegyzé­seit az egykori páciens. A nemrég még része­geskedő hivatalnok ma a világ legboldogabb embere; a hogy a kocsmák szennyéből hogyan jutott vissza családja békés körébe — erről beszél a napló ... 1959. JANUÁR 3. - Nem voltam soha al­koholista. Igaz, már diák korom óta meglszo­gattam a sört meg a bort, de mindig csak i társaság kedvéért. Hogy őszinte legyek, nem ls nagyon szeretem az Italt, s két éve, mióta nős vagyok, nem rúgtam be egyetlen egyszer sem. Ezért restellem a tegnap történteiket. Pontosan hárem órakor jöttem kl a gyárból. A kapu előtt osztályfőnökömbe és két hivatal­nok társamba ütköztem. — Terád várunk — mondotta barátságosan a máskülönben nagyonis rátarti Pali bácsi. — Magunk között is meg akarjuk ünnepelni az újévet. Tarts te is velünk I Alig egy hónapja dolgozol nálunk, nem árt, ha egy kicsit össze­ismerkedünk. Kollégáim figyelmeztettek már, hogy tz osz­tályon caak az tud boldogulni, akit kegyeibe fogad a zord osztályfőnök; ostobatág lett vol­na tehát visszautasítani az öreg meghívását. Azonkívül meg úgy is rámfért egy kis „ki­kapcsolódás". Betértünk hát az egyik kapás­hoz. Réq nem voltam effajta borkimérésben. Hogy az Igazat megmondjam, nem ls tetszettek so­ha. Túl zsúfoltak, túl zajosak mind, s látogatói nagyrészén meglátszik, hogy csakis az Ivás kedvéért járnak ide. Ahová most mentünk, az meg különösképpen magán viselte a lebujok .jellegét. Hatalmas üdvrivalgás fogadott bennünket. Kiderült, hogy ez egyik kecskelábú asztal mel­lett kollégáink ültek. Hozzájuk telepedtünk. A többire már csak úgy emlékszem, mint ahogyan egy kellemetlen műtétre emlékezhetik a rosszul érzéstelenített beteg. Először még csak mértékkel kóstolgattam a savanyk'ás lőrét, Erősen eltökéltem, nem iszom többet két-három pohárnál. Később azonban jegvőzte akaratomat a vidám hangulat és az alattomos alkohol. így történt meg azután, hogv éjjel három 6ra felé dülöngéltem haza. s arra is alig emlékeztem, hogyan kerültem az ápvba. Most betegen és szégyenkezve Indulok hivatalomból otthonom felé. s azon gyötrődöm, kedves kis Erzsik ém meg bocs á t-e? JANUÁR 11. — Tegnap ismét megvártál» az üzem kapuja előtt Pali bácsiék. Először nem akartam velük tartani, de az öreg azzal sze­relt le, hogy hivatalos dolgot akar velem meg­beszélni. Nem ls hazudott, örömhírt közölt. Februártól csoportvezetőnek léptetnek elöl Persze, áldomást ls kellett fizetnem a jó új~ Ságért. .Szerencsére Erzsike semmit sem vett észre rajtam. Igaz. a későnjövést hazudo­zassal kellett kimagyaráznom, dehát a kar­rierért áldozatot ls kell hozni... FEBRUAR 28. - Pali bácsiékkal minden szerdán és szombaton összejövünk egy kis kvaterkázásra. Erzsike ls belenyugodott ebbe, hiszen megmagyaráztam, hogy mindezt csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom