A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-14 / 7. szám

agyon nehéz lenne sorrendet felállítani és meghetérznl, hogy ez és ez a legjobb alkotés, ez pedig a második és ámott a harmadik a ranglétrán. Ezúttal rengeteg szép és jé festményt láthatunk a prágai ' lovardában. Itt van Tittelbech igen sikerült portréja V. 2alud szobásáról. Tlttelbach az utolsó években nagyon megváltozott. Ez a múltban kimondott ultremondern festő — igaz, hogy mindig haladó, elért a realizmuB egy vállfájához, melyben azután tökéletes. Nekem személyesen igen tetszenek X. Souíek képei a „Kávéházban" és az „Installatőrök" Mind a két feetmény a francia iskolát juttatja az ember eszébe. Még sem utánérzés, eajátos cseh modern festmények ezek, melyekben benne lüktet Prágának, Közép-Európa szivének lendülete és színes idilli?. Megszólalt ismét Ján Zrzavy le az időt mester, e cseh moderns veteránja és két franciaországi tengerparti tájképe (Le Fret) azt bizonyltja, hogy Tittelbachhal szemben semmi sem változott, J, Broi Februárja'mellett az ember megtekintheti a primitivizmussal kacérkodó K, Cerny „Prágakörnyéki táját", valamint Ján Siaviéek Prága örök szeremesének „Kilátás a Hradíany-ból" című festményét, amelyből a huszita Prága levegőjét érezni. Ám térjünk csak vissza egy pillanatra J. Broihoz,| aki ezúttal is megmutatta, hogy tud festeni és a „Gabonaföldek" müvéért az ember hajlandó megbocsátani neki az elmúlt évek sematizmusát. Sajnos, az anyag olyan gadag és rengeteg a név, hogy bizony csak a legjobbakat lehet megemlíteni, jobben mondva feleorolni. Jellemzésről vagy képismertetésről aztán már szó sem lehet. Hisz VI. Rada mellett vannak Sychravy, Dvorsk?, V. Beneí, A. Paderltk, Á. Flíárek, J. Uesler, J. Paur, V. V. Nóvák, Richard Wiesner, ott van Ludo Fulla, L. Guderna, a losonci Szabó Gyula, a fiatal I. Polákovié... A fiatal szlovákiai festő, IlavskJ Ján Vádolok clmü festményénél mégis megállok. Ez a robusztus kép, amely Igen jó technikával ét sajátos i színezetével a jövő mesterét mutatja be. Abel Sveto özvegyasszonya is méltán kelt feltűnést. A fiatal művész igyekezzen megizabadulnl a Bazovsky reminiszcenciáktól, mert van annyira tehetséges, hogy kialakíthatja a saját stílusát. Ám hiába minden, ismét csak felsorolásra szorítkozhatok! E, Nevan „Furulyás csendélete", Vrbová-Kotrbová gyermek portréi, valamint J. Oéenáüek és J. Gruss alkotásai szinte figyelmeztetnek, hogy rpég hosszú a sor! Egészen kiválót nyújt mint festő A. Pelcz Is, pedig öt Inkább mint karikaturistát ismertük. Dicséretet érdemel St. Jeiek „Alkony a kikötőben" festménye ls, csak úgy mint még sok másoké, akiket — helyszűke miatt — még felsorolni sem lehet. Nem tudom, hogy ml az oka, ezen a tárlaton a plasztika — szobrok és domborművek mintha kissé szürkék lennének. Lehet, hogy szubjektív benyomás az egász ás a festmények szlnpompája után hatnak Pokorny, Lidicky és mások szobor alkotásai halványabbnak. Hiszen az előző években b plasztika és a grafika erős fölényben volt a festményekkel szemben ás most úgy látszik, hogy a kerék megfordult. Hát igen a keréknek forognia kell, mégpedig előre, a haladás és a fejlődés Irányában. Úgv gondolom, hogy túlsók a leíró realizmus az idősebb mesterek szobraiban és talán ezért hatnak üdítően a nézőre a fiatalok merész próbálkozásai. Konkréten Kompánekre gondolok, akinek a Tél cimú szobra minden bizonnyal sok vitát vélt még W, valamint A, Cutak, J. Habard« és mások müveire. Kellemesen hatnak Pataky gyerekszobrai is, valamint R. PriblS reliefjei. Tudom, hogy míg ez a szűkszavú1

felsorolás is hiányos, ám ez a hiányosság érthető Is, hiszen lapunkban nem térhetek ki a tárlat összes résztvevőire, nem Irhatok érdemlegesen egyik-másik egészen t

kiváló műről. Ezért hát inkább Informálni szándékozom, felhívni e nagyközönség figyelmét erre a nagyszerű kléllltásrs, amelynek anyagából néhány reprodukciót ml is leközlünk. Lapunk következő számában a tárlat Ismertetését a grafikával folytatjuk. azaz fejezzük be, (Folytatjuk) BARSI IMRE lépél et Ate Ii. Oienálek: A Vltava Prága előtt Souőek: Kávéház Cruss: Téli utca llovskp: Vádolok