A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-07 / 6. szám

— Isten mindenütt jelen van és bárhol szolhatnak hozzá a jámbor hivők — hirdeti ez az amerikai pap mozgö szószékéről. Am hogy beszédét a hitetlenek és más szekták tagjai is kénytelenek legyenek tudomásul venni, nagy teljesítményű hangszőrókat szerelt kerekeken guruló, modern templomocskájára. Próbálja aztán valaki na ászra venni a huszonöt kílowattnyi hangerővel bömbölő égi szózatot. Nem autószerencsétlenség, annak ellenére, hogy halott is van, de játék — autóball. Persze nem a játékosok számára játék, nekik egyszerűen kenyérkereset és dicsőséget hozó foglalkozás. Már amennyire dicsőség az, ha valaki összeroncsolt fejjel, úgy múlik ki két egymfisbafutó autó között, mint egy híres autóballjátékos. Ügy létszik Nyugaton ez dicsőség. Talán lefegyverzett, kegyelemért könyörj torreádor? Megtörtént volna a bikavidalok töi ténetében ez az egyedülálló eset, hogy a bil térdrekényszeritette ép, még sebzetlen üld zójét? — Nem. nem így van. A bika m halálrasebzetten támolyog, a torreádor pedig té delve és büszkén köszönti a. közönséget. Ha egymás mellé raknánk a Prágai városi könyvtár egymilliószézezernyl kötetét, ötcentiméteres átlag könyvvastagsággal számolva, a kultúra felé vezető, öt és fél kilométeres könyvösvényt kapnánk. Az a félmillió ember, akik a múlt évben meglátogatták a könyvtár nyilvános ólvasó-, és tanulótermeit, tizes oszlopban, menetelve, ötvenkilométeres menetet alkotnának. Üsző úszómedence. Nem fából vaskarika, de a „Völkerfreundschaft" nevű tengerjáró hajó úszóbazénja Első hajó ez, amely a rostocki új keletnémet kikötőbe befutott, hogy rekreációs utakra szállítsa a kelet-német szakszervezetek üdülő tagjait. Hollandiában, Zaadam város mellett átszakac a várost a tengertől védő gát. A viz elöntött Amszterdam északi negyedeit, tizenötez* etnbert ki kellett telepíteni a városból. A laki házakra kétméteres víztömeg zúdult. Autf szállítják el' a kitelepített lakókat. Egy albérlő levele: Drága Icám! Ne tégy szemrehányást eddigi mulasztásomért. Inkább velem egyiitt sajnálkozz a tökéletes emberek sorsán. Hisz az igazán tökéletesek már'nem tökéletesedhetnek tovább, én azonban — no de majd elválik. Első levelem azon kezdem, hogy mir tisztességesen „lakom". Háziasszonyom áldott teremtés, bronzba kellene öntenem a jóságáért. Mindennel ellát. AlHtölag ellátja majd a bajomat is. Van egy szigorú kikötése; azt kívánja, hogy tartózkodjam otthon egész nap. Azzal biztat, hogy ha elcsavarognék, bizlsten betűt nekem... már mint nálad. Máskülönben igazán angyali néni. Ha például ki sem mozdulok hazulról, akkor egyáltalán nem ÍUt be — még a szobámba sem. Véleménye szerint az ember saját erejéből alkalmazkodjék a természethez. De az alkalmazkodásra képtelen, esendő lelkek számára is van egy bevált . receptje: „Kutyaharapást a szőrével kell gyógyítani." Influenza esetén például ki kellene feküdnöm a hóra, s rövidesen megszabadulnék a betegségemtől — örökre. Lám: a csuka se kap náthát, holott egész télen át a jég alatt úszkál. Vagy: szives figyelmembe ajánlja a „mélyhűtött" gyümölcsöt — s kegyes jóindulatból engem is tartósítana ehhez hasonlóan. Személyemben legalább bemutathatná legújabb találmányát a modern világnak: az eiromoihatatlan, mélyhűtött fiatalembert. Ha azonban erre sincs merszem, akkor azt ajánlja a meghűlés ellen, hogy reszkessek. Hiszen még ez ls olcsóbb és higiénikusabb, mint a tüzelőanyag. Vacog a fog, vonaglik a test minden porcikája — s közben kimelegszik a páciens. Bizony végtelen hálával tartozom a sorsnak, Drágicám, hogy fedél van a fejem felett. Lakom! Fővárosunkban ugyanis mindenkinek van már lakása — De képzeld csak el, ml történne, ha nem lennék ilyen szerencsés? — Beülnék talán a vasútállomás várótermébe, s a forgalmisták furcsa kérdésekkel zaklatnának. Megkérdeznék, hogy hová utazom, honnét jöttem? Esetleg kérdőre vonnának, hogyha éppen nem utazom, akkor mit keresek ott? Igaz, megszállhatnék valamelyik olcsó szállodában Is. Persze, ez bizonytalan dolog. Ha például valamilyen nemzetközi sporteseményre készülődnének nálunk, máris nem volna hová lehajtanom búsuló fejem. Mondjuk: egy skót labdarúgó mérkőzés alkalmával a skót szurkolók valamennyien az olcsó szállodákba húzódnának be. Brrr! Rossz rágondolni! Csak látnád Drágicám, hogy most milyen lakályosan lakom. Sajnos nem látogathatsz meg, me rta jóságos háziasszony megrögzött nőgyűlölő. Nem hozhatok fel a szobámba se feleséget, se menyasszonyt, se kolléganőt, se nagymamát. £s nem csak azt foglaltuk bele a házirendbe, hogy nőt egyáltalán nem „hozhatok fel", hanem azt ls, hogy a nők a maguk lábán sem jöhetnek hozzám. — De ugye, nem neheztelsz rám emiatt? Hidd e\ számomra is megfejthetetlen ez az engesztelhetetlen négyülölet. Legközelebb! lehelemig üdvözöllek. KOVÁCS GÁSPÁR