A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-07 / 6. szám

Balla néni ••••••••• •••••• furcsa napja A meglepetés — Kedves Balla néni, egy szép kis ünnepséget rendez a község a kultúrházban délután, meghívjuk magát is! öltözzön fel takarosan, még autót ls küldünk magáért! Bolond világ ez, akárki láthatja, vagy pedig 0 belőle akarnak bo­londot csinálni! Özvegy Balla Istvánná, öt unoka és tízenhét dédunoka nagy- és dédanyja, takarosan elmosogatta szerény ebédkéje edényeit, s az­után — úgy ahogy a titkár úr „megparancsolta" — öltözködéshez fogott. Sokat nem kellett válogat­nia, mindössze egyetlen ünneplője volt, de amikor kifényesített cipő­ben, fekete kendőjével kiállott a berena elé, bizony nem különbözött 6 még a falu legmódosabb öreg­asszonyától sem. Szerencsére ha­marosan megérkezett a fényes au­tomobil ls, sőt útitársat is hozott magával. Egy kicsit ugyan megint elgondolkodhatott volna azon a jó Balla néni, hogy ugyan mi az isten csudáját keres abban a falu másik legöregebb asszonya, dehát nem nagyon jutott ilyesmire most Idő. Egyet szökött, kettőt gurult a pu­haülésü fényes masina, és máris ott teremtek a falu kultúrháza előtt. Itt kezdődött aztán özvegy Balláné igazi meglepetése. Mert Imikor kllencvenhét éves társnőjé­vel kikecmergett az autóból, a kultúrház előtt ácsorgó fiatalság olyan éljenzésbe csapott, hogy Bal­la néni majdnem közéjük hajította a botját nagy szégyenkezésében. Hát meg bent a zsúfolásig meg­telt kultúrteremben ml várt sze­gény fejükre ? Társnőjével együtt az efső sor közepén üresen hagyott dtszszé­kekre ültették őket, s olyan meg­lepetésben részesültek, hogy még a zokogás ls elő-előtört a két öreg torkából. Mert bizony ekkor derült csak ki, milyen ünnepségre is hívták meg őket, olyan" nagy titokzatosan e falu vezetői. . Kllencvenhetedlk. illetve kllenc­venegyedlk születésnapja volt ma a két öregasszonynak, s ezt ün­nepelte meg az új szocialista szo­kás szerint a falu lakossága! A többi mint egy csodálatos tün­déri álom, úgy pergett le a két anyóka könnyes szemel előtt. Először a HNB titkára köszön­tötte fel Balla néniéket. aztán a nsqvnéresl tanttót. Szüáavl Dezső Ismertette könnyekig megható sza­vakkal a kát néni eddigi életét, s az úri világban elszenvedett sok-sok nyomorúságát. Ezután Juhász Mária, a helmecl Járási Nemzeti Bizottság nevében, igy kis pionír leányka pedig a falu fiatalsága nevében kívánt sok boldog születésnapot, s virágcsok­rokkal, egy-egy óriási tortával és apró ajándékokkal tisztelték meg őket. S hogy Balla néni hogyan fejez­te ki élete e legfurcsább napja Feletti nagy ipsgelégedését ? Hát úgy, hogy amikor az ünnep­ség után, a HNB-n rendezett va­csorán koccintani akartak vele, a kllencvenegy éves öreg menyecske kontya mögé helyezte színültig megtöltött poharát, aztán eljárta a legtüzesebb gyorscsárdást, s még egy szikrányi borocska se csordult a fejére 1 NEUMANN JÁNOS A rárósmúlyadi völgyolzárógát Az Ipolymenti lakosság tud­ja legjobban, milyen nagy ká­rokat okoz évről évre a folyó vize, mely már kora tavasszal elárasztja a közellekvő terüle­teket, s nem engedi a talaj gazdaságos megművelését, nyá­ron pedig aszály ás szárazság sújtja a tájat. Az 'áradások meggátlásának, a talaj vízellátásának, s az ipar számára szükséges viz biztosí­tásának céljából az állami viz­gazdasági terv egy Rárósmulyad melletti vfzmü felépítését java­solja. A völgyzáró 9 m ma­gasra, s körüibelUI 290 m hoaz­szúra van tervezve. Térfogata pedig 72 millió köbméter. A húsz év alatt egyszer előfordu­ld árvlzhullámot nemcsak fel­fogná, hafaem csökkentené la. Emellett a vlzmú biztosítani tudná a mezőgazdaság számára szükséges vízmennyiséget. Mi­vel sz Ipoly Csehszlovákia s a Magyar Népköztársaság között országhatárt képez, a rárósmú­lyadi vfzmü megvalósítása a kö­zös csehszlovák-magyar meg­egyezéstói fUgg. A vlzmú minden szempont­ból gazdaságos lenne. Az el­árasztott terület a rárósmúlyadi völgyzárótól egészen a Dunáig csaknem 14 ezer hektárt tesz ki, s évente 33 millió korona kár éri a csehszlovák éa ma­gyar mezőgazdaságot. A vfzmü lehetővé tenné a talajjavítást és. az öntözést Is, s akkor évi 14 millió korona tiázta jöve­delmet érnének el. Mindent összevetve a beruházási költ­§ ségek összege — 149 millió korona — három év alatt meg­térülne. Ezenkívül kedvező feltétele­ket nyernénk a haltenyésztésre, s a vízen élő baromfi tenyész­tésére ls. Tarns; Dénes, .mérnök, Bratislava Ugyan miért hoztak ide bennünket? zvegy Balla Istvánná fej­csóválva kísérte kl Galgány And­rást, őrös község HNB titkárát. Az öregasszony sok furcsaságot megért már életének kllencven­egy esztendeje alatt, a mai nagy megtiszteltetés azonban sehogy sem akart beletérni az ő egyszerű gondolkodású fejébe. — Mi az Isten csudáját akarhat ez a sok funkciós tőlem? — gya­nakodott a falu vezető embereinek látogatása miatt. Nem örököltem én, de még lutrin sem nyertem! Régen sem volt jő, ma sem lehet az, ha az „urak" a szegénnyel cimborálnak.' Özvegy Ballánénak sok oka volt, hogy ne nagyon bízzon a jó mó­dúak kedveskedésében. Világéleté­ben zsellér meg szolgálólány volt, s bizony akkor kapta a legnagyobb pofonokat, amikor legszebben mo­solyogtak rá. Igaz, a mai új rend emberségesen bánik a hozzá ha­sonló szegényekkel. Lám. ő is pon­tosan megkapja a maga öregségi segélyét. Hanem azt azért senki se mondja, hogy nincs abban tur­pisság, ha a falu vezetői enyyire markolásszák kunyhója kopottas kilincsét. — Hess el! Kés vakarja meg a gi­gádat! — térítette el Balláné gon­dolatait egyik rakoncátlankodó ka­kasa. Ám ahogy a kakas elrepült, úgy szállt vissza előbbi töprengése ls. Már az Is különös volt, hogy egyetlen élő fia,' aki bizony nem nagyon bőkezüsködött eddig, egy csupor tejjel állított be ma reggel. — Früstököljön mán egy kis te­jecskét ls anyám, — mondotta szokatlan ellágyulással. — Igazán nem velő, hogy még vasárnap ls pergelt levesen éljen I Budaházy Ibolyának, a Nőszövet­ség helybeli elnökének látogatása már nem lepte meg különösképpen. Ez a kedves teremtés máskor is be-beugrott egy jő szóra, egy­egy jónapot-klvánokra. De miért jött vele Juhász Mária, a helmecl anyakönyvvezető? £s miért csó­kolgatták úgy össze, mintha cse­csemő lenne, és nam saját kezei­vel művelgetné még ma ls három árnyi földecskéjét? Hát ez a Takárcslk Sanyi, ez a kommunista elnök, ugyan mit akarhatott tőle? Mert azt aztán senki emberfia ne mondja neki, hogy csupán azért a „Hogy van Balla mamáért" fáradt be hozzá, hiszen tegnap találkoztak vagy háromszor az utcán, láthatta raj­ta, hogy eltáncolja ő mág a kállai kettőst ls! Végül itt van ennek a titkárnak a látogatása. Aki nem elég, hogy letelepedett az ő sámllcskájára, de nem átalkodott olyant ls mondani, amitől a régi jegyző urakat men­ten kiverte volna a nyavalya. Mert hát ki hallott még olyasmit, hogy örös község egyik legelső embere néki a szegény kllencvenegy esz­tendős öregasszonynak azt mond­ja, hogy aszongya: A kultúrház előtt a fiatalok várták az öregeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom