A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 5. szám

A rövidlátó lányszöktető — Hü, de nagyot néz majd az apád, ha reggel felébred! — Kérem, vigyázzon, hogy ne remegjen a bal keze. . — Piriké már megint együtt van Tiborral! Martin (Július Pántik) a szövetkezeti tagok között A nagy magány A ma egyik legfontosabb problé­májáról, a szövetkezet megalaku­lásáról és életéről irt szöveg­könyvet dr. I. Krii. A film a cseh rendezők egyik legtehetségesebbje, a fiatal L. Helge vezetésével ké­szült el, és örömmel állapithatjuk meg, hogy az e témájú hazai fil­mek köztil eddig a Nagy magány a legsikerültebb. Az író által meg­rajzolt alakok nem földreszálit an­gyalok, hanem találkozik nem kis számban botladozó, pénz és föld­sóvár, az alkohol mámorába süly­lyedt, célnélküli élő mber is a szorgalmas és józan földmunkások között. Martin, a kis morva köz­ség Prágába szakadt fia, lemond hivatali karrierjéről, hogy a szét­eső szövetkezetet erős kézzel talp­raállitsa, de szigorúsága miatt nem talál megértésre sem a szö­vetkezet tagjainál, sem menyasz­szonyánál. Martin azonban e nagy magányban is hü marad terveihez és győz is. A szövetkezet sikere kiküszöböl minden félreértést és az eddig széthúzó község a kollek­tiv munka eredményeiben megta­lálja anyagi fellendülését, boldog­ságát és lelki nyugalmát. A barrandovi filmstúdió több ne­ves szlovák színészt sezrzödtetett a főszerepek betöltésére. J. Pántik, Martin alakítója kitűnő megjelené­sével és intelligens, mértéktartó játékával sikeresen oldotta meg feladatát. O. Adaméíková, F. Bach­letová és S. Adaméík pompás ka­rakterfiguráikkal tűnnek fel a nagyszámú cseh művész között, akik közül ki kell emelni B. Smida, B. Bohdanová és R. Hrusovsky alakítását. A játékos P. M. Dosztojevszky világhírű novellája nyomán készült film ren­dezője C. Autaiit-Lara, Stendhal Vörös és fekete című regényének filmrendezője. Címszereplő a nem­rég elhunyt nagy francia szí­nész, Gérard Philipe, aki Alexejt és a mesteri Francoise Rosay, aki Ta­raszovlcsovát, a gazdag moszkvai nagynénit alakítja. A film kápráza­tos kiállítású. A rendező meg akar­ta ismételni a Vörös és fekete sikerét, de Dosztojevszkij nincs olyan közei hozzá, mint Stendhal. Ebből az erősen lélektani álápra épített novellából csak a külsősé­geket, a szerelmi jeleneteket, az Féltékenység — Mi az, már megint konzervhús lesz ebédre? — legjelentősebb esemény az életében? — Amikor ekkora halat fogtam!. . , orosz arisztokrácia iéha életét vit­te filmre, de a múlt század orosz lelkeinek fájdalmas széttépettsé­gét, az elnyomottak és meggyötör­tek drámáját nem képes átérezni. Tapasztalatunk az, hogy az orosz klasszikusok alkotásait csak orosz színészekkel szabadna és lehet életrekeltenl. Miska versenyre indul Fiataljainknak nagy örömet fog szerezni ez a jól gördülő kacag­tató és nevelőhatású szovjet flim, mely egy tanonciskola ifjú mun­kásairól és az egyik szeretetre­méltó növendéknek, Misonak ka­landjairól számol be, aki legjobb akarat mellett is hibákat követ el. A dolog úgy kezdődik, hogy Miso segíteni akar egy csinos kis gyári munkáslánynak és leszerel egy kész kombájnról egy fogaske­reket. Pótolni azonban már, nem tudja, mert a kombájnt sok más géppel együtt útnak indítják ren­deltetési helyére. És Miso ver­senyre Indul a tehervonatta!. Sok mulatságos kaland után el is éri és még mielőtt a kombájnt hasz­nálatba vennék, helyrehozza hibá­ját. A rendező I. Frez: Üde kísé­rőzenét N. Boguszlovszki irt a filmhez. SIMKŐ MARGIT A játékszenvedély ördöge ha­talmába keríti Alexejt (Gerard Philip) Jelenet a Miska versenyre indul cimü szovjet filmből 50. házassági évforduló - Vigyázat, hármat számolok!

Next

/
Oldalképek
Tartalom