A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 5. szám

(2ombhlavt juharfa Szergej Jeszenyin Lombtalan juharfa, zúzmarás Juharfa, görcsösen mit kapkodsz fehér hóviharba? Tán valamit láttál? Hallottál a szélben? Tétován úgy állasz dtt a (aluszéien. mint pityókos csősz, kl a dIllőket járja, s höbuckába slipped gémberedő lába. Hej, ma én ls botién, ingadozva lépek, ivópajtásoktöl hazai sosem érek: itt fenyő várt rám, ott fgy fűzre leltem, hőfúvásban nékik nyárról' énekeltem. Fának láttam magam én is, juharfának de nem zúzmarásnak — osupalotnb s vidámak, S clfeledw mindent, szilaj, bolond kedvben, mint más asszonyát — egy nyírfát ölelgettem. Lombtalan fák (íí. Hák felvétele) Képzőművészeti kislexikon . A. Rodin (1840-1917) a XIX. és a XX. század eddigi legnagyobb szobrásza volt. Szegény szülőktől származott és szegénységének köszönhetjük, hogy szobrász lett belőle. Hiába vonzották és csábították a színek. Ecsetre, festékre és vászonra nem jutott, s így aztán kényszerűségből az ókori szobrokat másolta, mivel ehhez nem kellett Itöbb, mint papiros és ceruza. Elete csöndben telt el, eseménytelenül, és életútján csupán egy-egy szobor vagy pedig kiállítás jelentett ünnepet. Első müvét, a „Betört orrú férfV'-t a párizsi Szalonban csupán másodszorra fogadták el. Dalou mellszobra 'Jgyanazon a kiállításon az Erckorszak című szobrával aratott nagy sikert és egyben nagy vihart is. Rodin ai akadémikusok tetszhalálszerü merevségét szobraiban felzilálta és mozgást_ ado ff a mozdulatlanságnak. Korunk egyetlen más szobrásza sem tudta alakjait olyan lángoló szenvedéllyel megformálni, mint éppen a kőnek e nagy mágusa. A természetben és az életben a dolgoknak nem a felszínét látta meg, hanem a jelenségekben rejlő alapvető igazságokat, ö nemcsak nézett, de tátott is. Ezért nem értették meg művészetét a párizsi filiszterek és az élet felületét másoló naturalisták! Roclin új úton indult el és ez az út mások számára járatlannak bizonyult. Egyedül maradt, magános Óriásként mint annak idején Michelangelo és Rembrandt-A nagy francia szobrász első művétől, a „Betört orrú férfi"-töl kezdve életének utolsó alkotásáig formailag és eszmeileg egyaránt felfelé ívelt, a beteljesedés felé tartott. Es ha az „Érckorszak" fiatal férfija még csupán ráeszmélöje az igazságnak, amelyért majd egykoron harcolnia kell, akkor a művész Keresztelő Szent Jánosa az a férfi, aki igazát már megtalálta és ezért a megtalált igazságért ki is áll! Hogy Rodin is kiállt az igazságért, azt mi sem bizonyltja jobban, mint a „Calaisi polgárok" szoborcsoportja, avagy Dalou szobrász mellszobra. Dalou, Rodin barátja kommunista érzelmű szobrász volt, Louis Blanc emlékmüvének alkotója, s ahogyan a mellszobor öt bemutatja, meggyőződéséért még csalódottságában is hajlandó vállalni a vértanúságot. Mindenek előtt „az emberi test a lélek tükre és legnagyobb szépsége éppen ebben rejlik", mondotta Rodin. Es krédóját igazolják az olyan remek szobrok, mint az „Örök bálvány", „Örök tavasz", „Fürdő előtt", „A csók" vagy akár Ovidius metamorfózisainak jelenetei is .,. Erckorszak A nagy szobrász nemcsak Balzac szoborképét, Victor Hugo, Puvís de Chavaflnes és Gustao Mahler meg Clemenceau mellszobrát mintázta meg, hanem Dante Inferno-fának alakjait is megalkotta. Ezek a szobrok, Gondolkodó, Tékozló fiú, Kétségbeesés ... legyenek bármiképpen is elnevezve, a modern ember feldúlt belsőjét ábrázolják. -ti-