A Hét 1960/1 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 5. szám

Atűzről és a ' vízről, a két elem találkozásáról Irak most riportot, sőt előrebocsátom, hogy a két ősellenség, ott ahol én iáttam őket, békésen megfért egymás mellett. Magam ts csodál­koztam rajta, de nem ugrottak össze, igaz, hogy üvegekbe voltak zárva ée szorosan bedugaszolva. Az embereknek általában zava­ros fogalmaik vannak, esetleg semmilyenek arról, hogyan ké­szülnek a különféle szeszesitalok. Hogyan készül a rum, a likőrök, koktélok, hogyan készül a vodka ? Hogyan készül az ötvenfokos, spe­ciális eperjesi vodka? Repülőbe ültünk és Eperjesre utaztunk a Keletszlovákiai Kon­zervgyárak Ottani likörkészitő üzemébe, hogy mindezekre a kér­désekre haladéktalanul választ kapjunk. Ezt mondottuk: napjaink­ban az ivás, a részegeskedés tár­sadalmi probléma, amelyet meg kell oldani. Ezért a kérdést alap­jainál kell vizsgálni, hátha talá­lunk mindjárt ott az alapoknál megoldást, vagy legalább részmeg­oldást. Hogyan készül a narancslikőr? — kérdeztük Eperjesen az üzem adminisztrációs osztályén — mu­tassák meg nekünk! A felelet elgondolkoztató: saj­nos ilyesmi gyakran éri az újság­írót. Nem mondhatnak semmit és nem mutatnak semmit, mert az igazgató értekezleten van és nél­küle nem lehet. KI vállalja a fe­lelősséget azért, ha két szenzá­cióra éhes, fényképezőgépes új­ságírót beengednek az üzembe? Persze másnapra elintéződik az ügyünk, de bosszantó, mert idő­veszteséget jelent. Másnap Szmicsek István gyár­tásvezető vezetésével mégis vé­gignéztük az üzemet. A gyártás­vezető érdekes egyéniség, külön meqérdemel néhány mondatot. Idős ember, komáromi, magyar szár­mazású. Néhány éve nyugdíjban kellene lennie, de nem megy, pe­dig mindene a horgászat és lent Komáromban, a Dunából nagy háT-csákat lehet kifogni. Nem megy: valamit elkezdett és be akarja fejezni. Tökéletes Perlát akar ki­kísérletezni, s célja felé jó úton ls halad, de még nem kész az ital, nincs még vele megelégedve.' Ml az a Perla? . A keverőterem közepén állunk. Körülöttünk 3000 Uteres kádak, ilyen feliratokkal: Rum,, Szilva­pálinka, Törköly, Csokoládélikör, Narancslikőr, Vodka. A terem le­vegője maga elégséges ahhoz, hogy az ember lerészegedjen tő­le, csillogni kezd a szemed, für­ge lesz és emelt hangon beszél ettől a gomolygó szeszpárától. Szmicsek elvtárs ebben a kör­nyezetben egész előadást tartott a Páriáról, jelentőségéről és az Iszákosság elleni védekezésben be­töltendő szerepéről. — Sokszor a kényszerű körül­mények hozzák, hogy az ember szeszt fogyaszt. Beül a kávéház­ba vagy vendéglőbe, a sört nem szereti, mit kérjen? Kér féldeci rumot szódával. Miért? Nincs olyan Gimmerová Anna a keverőteremben A Perla és készítője se Üzem, amely saját magával konkurál üdítő és amellett ártalmatlan IUI, amely mellett el lehet egy-két Őrát üldögélni! Itt kezdődik a Per­la szerepe. A Perla a legneme­sebb qyümölcsökből készül, cse­resznye, megqy, áfonya, narancs, eper szolgáltatják hozzá az alep­anyaqot. Óriási előnye, hogy egy­általán nem festik; szine termé­szetes, Így mentes mindenféle ve­qyi anyagtól, és ezért az Ize is utólérhetetlen. Amellett legalább annyira egészséges, mint a gyü­mölcsök, melyekből készül. A nagy kádak körülöttünk el­lenségesen hallgatják, hogy Így a Perla, meg úgy a Perla, mintha azt mondanák, beszéljetek mér ró­lunk Is! Még itt vagyunk és so­kára jön el az az Idő, amikor nem lesz reánk szükség, akár­mennyire hetykplkedtek is a Per­lékkal. Szmicsek gyártásvezető magya­ráz: — Az üzem desztillálóberen­dezésével tiszta szeszt állítanak elő. Ez az alapja minden színes szeszféleségnek, de a fehéreknek ls. A különféle Ízesítő és jelleg­adó kivonatokat Llptószentmlk­lősról kapják. Itt csak keverik' az italokat. A terem közepén 1000 Uteres rézdcb, ez a keverőszerke­zet. Egyszerre 300 liter vizet, 300 liter tiszta szeszt és 100 liter ki­vonatot kevernek össze, ebből születik 1000 liter, mondjuk, tojés-Ukőr. Gimmerová Anna, a keze­lője, különben Szmicsek mester laboránsnője, havonként negyed millió liter kész italt kever. A réz­üstben csak az édes dolgokat ke­verik. A rumot, vodkát, törkölyt mindjárt a nagy kádakban állít­ják elő. Külön specialitása az üzemnek az ötvenfokos eperjesi vodka. A vodka tiszta szesz és desztil­lált vlz keveréke. Készítése egy­szerűnek Játszik, más üzemek mégsem tudják előállítani ezt a minőséget. Kísérünk elárulja, hogy a dolog nyitja a víz elkészítésé­ben van. O ezt egyéni módon kü­lön recept szerint csinálja, ennek az eredménye az eperjesi vodka. A palackozóteremben testvéri egyetértésben dolgozik egymás mellett a Perlét készítő és a ru­mot palackolő gép. Egyszerre négy üveg tellM meg rummal, sürü egymásutánban. Futnak a futó­szalagon a teli üvegek, ugyan­csak ügyeskedni kell annak a kát fehérköpenyes lánynak, aki du­gaszolja őket. A futószalag végén c'nnkét ragasztanak rá: kész, me­het a bánatos embereket vigasztal­ni. A Perla hárctr. munkafolyamat­tal készül. Egy gép a vizet ada­golja, a másik az üvegbe fecs­kendezi a gyümölcsszirupot, a har­madik lezárja. És kész, mehet felüdíteni az embereket, mehet konkurálni a rummal, a tűzzel a víz. Természetszerűleg a víznek kellene győzni. Mint elem, erö­sebb e tűznél. Sajnos ez a tüz alattomos lángjai gyökereket éget­nek az emberi szervezetbe és ilyen esetben aztán a Perla el­veszti a csatát. Milyen elgondolás alapján gyárt­ja az üzem ezt a két egymással merőben ellentétes dolgot? Vala­hogy úgy fest, inlntha mint szesz­gyár, a Perlával saját maga alatt vágná a fát. Amennyire tért hé­dlt az, annyit veszítenek a likőrök kelendőségükből, Szmicsek István Igy magyaráz­za a problémát. — Szeszesitalokat kell adnunk az embereknek, joguk van hozzá és adunk isi annyitj amennyit akarnak. Közben azonban próbál­juk meggyőzni őket, hogy fogyasz­tásuk káros, legalább ls nagymér­tékű és rendszeres fogyasztásuk. S hogy a Perla térhódításéval csökken a szeszfogyasztás ? Hogy mi lenne ha egyszer majd csak ezt kellene gyártanunk? Ml len­nénk a legboldogabbak! A végén kocintunl* arra, hogy a Szmicsek el v társ Periája minél ízesebb, egészségesebb és ami a legfontosabb, minél elterjedtebb legyen. Paradox de így van: koc­cintottunk rá ötvenfokos eperjesi vodkával. DVBA GYULA Futnak a teli literesek Eredményes ismeretterjesztés Köztudomású, hogy a Csemadoknak a kultúra ápolásán és a népmű­vészeti munka szervezésén Idvül elsőrendű feladata a természettudo­mányi ismeretek terjesztése. Ennek a küldetésnek a Csemadok már eddig is eleget tett, s most Is arra törekszik, hogy ax Ismeretterjesztést minél hatékonyabbá tegye. Példa erre az a sok társadalom- é? természettudományi előadás, amelyet a Társadalom- és Természettudományi Ismereteket Terjesztő Társaság alőadőival közösen tartottak és tartanak. Legutóbb a bratlsiavai kerületben vfgzett ismeretterjesztő munkát vizsgáltuk meg. Csupán az utóbbi hónapot néztük, a igy is szép eredményt kaptunk. A Csemadok előadót egyetlen hónap alatt is számos ismeretterjesztő előadást tartottak Az elmúlt hőnapokbaq a legjobban sikerült előadá­sok többek között Nagytödémesen, Hegysúron, Nyárasdon, Pődafán, Füsön, Nádszegen, Klsudvarnokon, Felbáron, Kürtön és Szemetén voltak. A Csemadok előadói közül az elmúlt hónapokban a legjobb munkát Kossányi, Csanda, Horváth és Kardián elvtárs végezte. Az említett előadók mindegyike több alkalommal tartott jól sikerült ismeretter­jesztő előadást. Gondos felkészülésüknek köszönhető, hogy előadásaik megnyerték a hallgatók tetszését ás Ismeretterjesztő munkájuk mindenütt eredmé­nyes volt a Négy Üveg rum egyszerre ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom