A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-06 / 49. szám

Anna Peniazková, a Zeneművészeti Főiskola fiatal hallgatója a Szorocsinszki vásárban Paraszja szerepét énekelte A Szorocsinszki vásár Nemzeti Színházunk operaegyiittese az elmúlt hét szombatján Mogyeszt Petrovlcs Muszorgszkijnak, a XIX. századbeli orosz zenekdltészet úttörő realista operaszerzőjének SZOROCSINSZKI VÁSÁR cimú, népi tárgyú daljátékát mutatta be. Az orosz népi zene sajátosságaiba sem előtte, sem utána egyetlen zeneszerző nem hatolt oly mélyre, mint Muszorgszkij, aki azt vallotta, hogy az emberi természet, az emberi tömegek legfinomabb vonásainak, ezeknek az alig Ismert rétegeknek bátor meghódítása a művészet Igazi hivatása. Elvetve az úgynevezett „tiszta" zenét, tudatosan programzenét, ízlg-vérig orosz zenét komponál, és dalmüvei cselekményével a realista valóságra támaszkodik. Muszorgszkij két monumentális zenedrámájában, a Borisz Godunovban és a Hovanscslnában szinapdra állította az orosz történelem valódi nagy hősét, a népet, megmutatva, hogy a történelem igazi alakítói nem a cárok és cárjelöltek, hanem maga a nép. A Szorocsinszki vásárban, amelynek szövegkönyvét Gogol novellája alapján ő maga Irta, még következetesebben vezette az orosz föld, a paraszti élet és az orosz népdal mély és alapos ismerete. Forradalmi zsenije minden más zeneköltőt megelőzve megteremti a népi elemekre épült, sajátos ritmikájú és bangszerclésü, sajátos harmóniája, reális népi daljátékot, és ezzel utat mutatott nemcsak az orosz zeneköltés$etnek, hanem általában az európai zenének, amelynek Muszorgszkij eredeti meglátásai, forradalmisága adott új irányt és ösztönzést. Nemzeti Színházunk évekkel ezelőtt már műsorába Iktatta Muszorgszkij monumentális zenedrámáinak egyikét, a Borisz Godunovot. A kisebb igényű Szorocsinszki vásár bemutatásával ismét tiszteleg a nagy orosz zseni előtt, és elmondhatjuk, hogy ez a tisztelgés méltó Muszorgszkij emlékéhez. A dicséret elsősorban a zenekart Illeti, amely Ladislav Holoubek vezetésével kifogástalan volt. Az énekesek sok kedvvel és látható lelkességgel fűszerezték a játékot, amely két fiatalnak találkozását ecseteli a vásáron és apró bonyodalmak után elvezet szerelmük révbe jutásáig. Különösen Dita Gabajova a mostoha, és Pavol Gábor, a póruljárt pópafi szerepében feleltek meg hangban és játékban egyaránt. A bemutatón Muszorgszkij népi vigoperája megérdemelt sikert aratott. E. V. A bratislavai Hviezdoslav Színház a Barátsági Hónap keretében bemutatta Nyikolaj Virta Beláthatatlan messzeségek című színjátékát. Képünkön Andrej Bagar nemzeti művész és Martin Gregor a darab főszereplői étkét fílnűai Hans csaladja körében Munkában a nyomozóközegek. Tuma kapitány — Karéi Häger Jelenet A bembutatót elhalasztják című filmből Csodagyerekek E kitűnő nyugatnémet filmet a moszkvai I. Nemzetközi Filmfesztiválon aranyéremmel tüntették ki. A szerzők — H. Pauck és G. Neumann — két iskolatérs sorsán keresztül szellemesen gúnyolják a pöffeszkedő német militarizmust. E haladó film két ellentétes típust mutat be: Brúnót, a karrieristát, akinek — tiszteségtelen volta ellenére — mindig jól megy a dolga — és Hansot, aki egész életén át egy becsületesebb világért küzd. de nyomorog. 1913-ban kezdődik a cselekmény. Brúnó a mindenkori hatalom pártján van. Eltelik húsz esztendő, megalakul a Német Köztársaság, ő erre is felesküszik és jő üzleteket köt — míg Hans tanul és újságot árul. 1933-ban. a fasizmus keletkezésénél Brúnó karriert csinál — Hans nem ért egyet az új irányzattal és azért elveszti állását. 1945-ben Bruno álnév alatt feketekereskedő lesz — Hansnak nincs betevő falatja. Ojabb tíz év múlva Bruno nagyvállalkozó — Hansnak végre teljesül régi vágya, újságíró lesz és lapjában leleplezi' Brúnót. Egy véletlen baleset következtében Bruno meghal, sírját haszonszőrü emberek veszik körül, és ünnepélyes fogadalmat tesznek, hogy az d nyomdokain haladnak tovább. 105 százalékos alibi A jó detekttvfilm elsőrendű követelménye, hogy ne a bűntény elkövetésére mutasson példát, hanem azt az igazságot bizonyítsa, mely szerint minden bűntettre fény derül egyszer, és minden gaztett elnyeri méltó büntetését. Vladimir Cech a Fekete repülöraj kitűnő rendezője most egy nagyonis aktuális bűnügyi filmmel jelentkezik. mely. ha művészi szempontból nem is éri el előző filmjének színvonalát, a maga nemében jónak mondható. A nagyszerű Karol Höger mellett J. Beck. E. Kohout, F. Vnouéek és a cseh filmszínészet már érdemes tagjai szerepelnek ^t izgalmas detektívfllmben. A bemutatót elhalasztják A DEFA egy, a Német Demokratikus Köztársaságban működő kémszervezet leleplezését mutatja, A nyomok a városi színházba vezetnek, hol aznap épp Schiller Flaska című darabjának premierjére készülnek. A bemutató azonban kénytelenek elhalasztani, mert az egyik színészt meggyilkolva találják. A gyilkos a színház orvosa, aki egyúttal a kémszervezet vezetője is, A filmet K. Jung-Alsen rendezte A. G. Petermafm hasonló nevű színdarabja nyomán. SIMKÖ MARGIT Goya: A kivégzés Francisco de Goya y Lucientes (1746. Hl. 30—1828. II. 26.) spanyol festő az európai képzőművészet óriásai közé tartozik. Kíméletlenül ostorozta a spanyol udvar és a közélet erkölcsi züllöttségét, úgyhogy a végén nemcsak az udvart, hanem Spanyolhont Is el kellett hagynia. Franciaországba emigrált, és Bordeaux-ban telepedett le. Háborúellenes festményei és grafikai müvei az emberi lelkiismeret tiltakozása Napóleon spanyolországi hadjáratának embertelenségei ellen. >,