A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-19 / 29 - 30. szám

cserebes otthon lakói Etiópia nevével nem találkozunk túl gyakran az újságok hasábjain. Ez a közel húszmilliós afrikai ország a békés együttélés elvei alapján. pozitív semlegességi politikát folytat, és az ország elmaradottságának leküzdésén fáradozik. Etiópia alkotmányos királyság, feje a már 29 éve uralkodó I. Halié Szelasszié császár, aki őrködik országa függetlensége felett, és erősíti a baráti kapcsolatokat minden országgal. Ezért látogatott a Szovjetunióba és ezért jött el hazánkba is. Népiink örömmel fogadta a hőst, akinek nevét már 1935-ben megtanulta a világ, mikor bátran fegyvert fogott az országára törő fasiszták ellen. Halié Szelasszié többször tiltakozott a Népszövetségben. ahol egyetlen igazi támogatója a Szovjetunió volt. A nyugati hatalmak — akárcsak később Csehszlovákiát — prédául dobták Etiópiát, és az olasz fasiszták öt évig garázdálkodtak az országban. A császár 1941-ben tért vissza a száműzetésből. 1955-ben demokratikus változtatásokat eszközölt az 1931 évi alkotmányon, 1957-ben megtartották az első általános alsóházi választásokat. A császár azóta ls több demokratikus reformot hajtott végre, és nagy gondot fordít a közművelődés fejlesztésére. A második világháború óta az alap- és középfokú iskolák száma harmincról hatszázhúszra emelkedett. Jellemző, hogy az 1957—58-as költségvetésben a közművelődésre fordított összeg a negyedik helyen ált. Az ország fővárosában, Addlsz Abebában megnyílt az első etiópiai egyetem. Az ENSZ közgyűlés 1950. évi határozata értelmében Eritrea volt olasz gyarmat perszonális unióra lépett Etiópiával. Hazánknak jó kapcsolatai vannak Etiópiával. Már 1934-ben konzuli kapcsolataink voltak, 1953-ben pedig követeket cseréltünk. Gazdasági és kereskedelmi együttműködésünk a harmincas évekig nyúlnak vissza. Régebben lőszergyárat építettünk Etiópiának, jelenleg körházakat rendezünk be. Ezenkívül textilt, gépeket, cipőt, üveget, papirt és bútort szállítunk Etiópiának, ahonnan olajos magvakat és nyersbőrt kapunk. Etiópia gazdag ország, értékes ásványi kincsekkel rendelkezik, de ezek még nincsenek feltárva. Elmaradt mezőgazdasági ország. Megjegyezzük, hogy a kávé nevét a kaffai kerülettől kapta. Etiópia kivitelének hatvan százaléka kávé. Hajié Szelasszié császár csehszlovákiai látogatása még jobban elmélyíti az országaink közötti baráti kapcsolatokat, és mi mint fejlett ipari ország még több'et segíthetünk Etiópia ötéves fejlesztési tervének teljesítésében, egy békeszerető afrikai ország elmaradottságának leküzdésében, (sz. b.) I. Hailé Szelasszié, Etiópia császára majd Szentgyörgyön és csak ezután került ide. Nyolcvannégy éves. Jól érzi magát és elégedett. A koszt kitűnő és bőséges. — Sokszor meg sem bírom enni — mondja. Vacsora után Curupisz Gizella nénivel beszélgetünk, az intézet könyvtárosával, aki Erdélyből indult el, és most a kovácspataki aggok házának megelégedett lakója. Tőle az olvasók jelöl érdeklődünk. Elmondja, hogy leginkább a kalandos útleírásokat és a klasszikusokat olvassák. A könyveket a Járási Népkönyvtártól szerzik be. Közben kikérdez engem is, hogy mi a látogatásom célja. Elmondom, és máris figyelmeztet: — Ha már írni akar rólunk, írja meg azt is, hogy nagyon szeretnénk, ha a járási fogyasztási szövetkezet megnyitná az ígért elárusító bódét, ahol beszerezhetnénk a legszükségesebb dolgokat, és egy kis frissítőt — málnaszörpöt és sört. Közben bekapcsolták a távolbalátó készüléket. A lakók gyülekeznek — mi pedig szedelőzködünk. A folyosón és a főbejáratnál kisebb csoportok még cigarettáznak, pipázgatnak és beszélgetnek. Magyarul, szlovákul, csehül, németül — ki hogyan tud. Megértik egymást. Még egy utolsó pillantás a hatalmas épülettömbre. Mellette a hegyoldal tövében még látható a „Csipkerózsika" fogadó omladozó csonka tornya, ahol a „régi jó idők" idején a tekintetes urak elverték a munkásember verejtékének eredményét. Ismét győzedelmeskedett az új élet. Es így van ez rendjén. VÉRCSE MIKLÖS A virágzó gesztenyefák alatt dött mellénk kísérőnek. A szemlét a konyhában kezdtük, ahol éppen a vacsorát készítették. Majd az ebédlőt és az olvasótermet, valamint a társalgókat tekintettük meg. Mindenütt a legnagyobb tisztaság és rend. Ugyanezt tapasztaltuk a lakószobákban is. Kísérőnk elmondotta, hogy az intézményt 1958 februárjában adták át rendeltetésének. Az otthon berendezése öt és félmillió koronába került. Az ellátás havonta 450.— Kovácspatak Párkány környékének legszebb kirándulóhelye. Aki négy évvel ezelőtt járt utoljára ebben a kedves, a fölrajztudósok szerint Közép-Európa legmelegebb völgyében, most ugyancsak elcsodálkozna. Az omladozó falak és sziklák helyén palotát emeltek a munkáskezek azok részére, akiket a régi rendszerben koldusnak tartottak. 187 nyugdíjas: nők és férfiak találtak itt otthonra. Látogatásunk alkalmával Szlovencsik bácsi, az aggok házának gondnoka szegö-Kés, a zsebpénz 50— 350.— Kés személyenként. Legkevesebb 50.— Kcs-t azonban mindenki kap, még akkor is, ha legalacsonyabb a nyugdíja. — Mindennel ellátjuk intézetünk lakóit, — mondja Szlovencsik bácsi. — Azzal töltik idejüket, amivel akarják. Aki nem bír meglenni munka nélkül — mert vannak ilyenek is —, azoknak könynyü munkát biztosítunk, amit meg is fizetünk. Vannak műhelyeink, ahol az iparosok foglalatoskodhatnak kedvükre, némelyek a parkban tesznek-vesznek, mert ott is akad munka bőven. így szórakozva még szebbé és kellemesebbé teszik környezetüket. Mondhatom, meg is vannak elégedve. Különben erről győződjenek meg saját maguk — és már invitál is bennünket egy kis beszélgetésre. Az olvasóteremben akadtunk rá Szalai András bácsira, aki Nagysallóról került ide. A Dunára nyíló ablaknál ült, könyvvel a kezében. Melléje telepedtünk egy kis tereferére. Elmondta, hogy már öt éve van intézetben. Előbb már volt Harmónián.