A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-08 / 45. szám

így fényképeznek a szovjet fiatalok A fiatal szovjet fényképészeket a Szovjetunió ifjúsági szervezetei bizottságának fotószakosztálya egyesíti. Leg­jobb munkáikat nemrég kiállításon mutatták be Moszk­vában. V. Bagdaszarov „Ápolónő" című képével szerepelt a kiállításon. Egy merész terv a megvalósulás útján A kőolaj napjainkban nemcsak, mint a szenet fokozatosan kiszorító fűtőanyag, de mint a plasztik-anyagok és szlntéti­kus fonalak nyersanyaga is, egyre tontosabb szerephez Jut az iparilag fejlett országokban. Ennek dokumentálására talán elég megemlíteni, hogy mlg például az egész világ kőolaj­termelése 1870-ben nem volt több 0,75 millió tonnánál — amit csaknem kizárólag világításra használ ti* fel —, addig napjainkban meghaladja az évi 900 millió tonnát. Hazánknak, köztudomás szerint, van ugyan valamelyes olajtermelése, ez azonban korántsem fedezi egy, a gépesítés terén világviszonylatban is az elsők között álló, modern ipari ország szükségletét. Tudjuk, hogy harmadik ötéves tervünk a vegyiipar ter­melésének jelentós fokozását tűzi ki céljául. E feladatok megvalósítása terén jelentós szerep jut a kőolajnak. < Baráti segítség A népi demokratikus országok közül — Romániát kivéve — egynek sincs elegendő kőolaj-termelése, mindegyik beho­zatalra szorul. A közlekedés, a gépesített mezőgazdaság s az egyre hatalmasabb arányokban kibontakozó műanyag-ipar azonban nem lehet meg e fontos nyersanyag nélkül. E téren is a Szovjetunió volt az a barát, aid felajánlotta segítségét. Olajiparunk már régen, főként szovjet nyersanyagot dolgoz fel. Szállítási problémák • A legújabb hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés szerint az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiségű kőolajat kapunk a Szovjetunióból, aminek a szállítása jelentős gondokat okoz. 1965-ig a behozatal olyan mértékben fokozódik, hogy a szál­lításához több ezer vasúti tartálykocsira lenne szükség, azon­kívül új vasútvonalat kellene építenünk, ha nem akarnók teljesen csak olajszállításra használni a meglévőket, A vízi úton történő szállítás is hasonló nehézségeket okoz, s szin­tén elég költséges. A világ egyik legnagyobb olajvezetéke Ezen a problémán kiván segíteni az az egyezmény, amely a Kölcsönös Gazdasági Segély Tanácsának a múlt év decem­berében megtartott X. ülésén a Szovjetunió s az érdekelt országok — Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország s az NDK — között jött létre egy hatalmas csővezeték kiépíté­sére, mely hosszát s kapacitásit tekintve a vüág egyik leg­nagyobb olajvezetéke lesz, ha megépül. Az olajvezeték hazánk területén több ütemben épül. Az első ütemben elkészül egy 400 km-es szakasz, amely a szov­jet határtól a Bratislava melletti Farkastorokban épülő új olajfinomítóba vezet majd. A következő ütemben a vezeték a köztársaság nyugati részeibe is kiépül. Az első szakasz építése szeptember 23-án a szovjet határtól megkezdődött, s a vezetéknek ez a része a tervek szerint 1961 végéig el­készül. Az olaj szállítási költségei a vasúti szállítással szem­ben így mintegy a tizedére csökkennek, ami évente sok milliós megtakarítást jelent nemzetgazdaságunknak. t Naponta egy kilométer csövet fektetnek le szovjet gépekkel Az első ünnepélyes „kapavágást" szeptember 23-án a pardubicel Plynovod vállalat ' bágerese tette meg szovjet talajgyaluján Nagykapos közelében

Next

/
Oldalképek
Tartalom