A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-01 / 44. szám

Boldogultak bálja a MATESZ színpadán Peter Zvon Boldogultak bálja (Tanec nad platóm) clmíi szatirikus vígjátéka a bratislavai. krakkói s budapesti bemutatók után eljutott egyetlen hazat magyar színpadunkra ls. A fiatalon elhunyt szerzőnek a Boldogultak bálja az egyetlen drámai • műve. Kereső, töprengő fiatalságát éppenúgy ki lehet belőle elemezni, mint a' kort, a szlovák polgárság végső stadójának, az ún. szlovák államnak a korát. A darab eddigi kritikusai rendszerint csak az utóbbit végezték el. Kiolvasták belőle a korabeli szlovák értelmiség jelentős részének szembenállását a fennálló rendszerrel, a burzsoá életkoncepció elítélését, s'a fasizmus emberpusztító, értelmetlenségét, de csak kevesen látták meg benne az élet értelmének keresését, egy fiatal s nagyműveltségű lélek forrongását. A darab alapötlete Mikszáth Üj Zninydászára emlékeztet.' Egy ódon kastély könyvtárának a falén megelevenedik egy háromszáz éves festmény. Richard gróf és fia Alfréd, Szilvia márkinó és Barnabás, az inas felébredve háromszáz éves álmukból tudni akarják, hogy mennyire változott meg a világ, vannak-e még királyok. A könyvtárat elhagyva egy A megsértett gróf párbajra hívta a begyulladt nyoAiozót. A költő nagyhatású jelenete a második kép végén álarcosbál kellős közepén találják magukat. Kibály vézérigazgatő lakásán, a negyvenes években. Ez a mese. De nemcsak ennyi. A két világot elitélő aforizmák, sűrű filozofálgatások között mindig jelen van a szerzőnek, s egyben; nemzedékének jövőt kereső tanácstalansága is. A darab két leghatásosabb, s legtöbbet mondó jelenetében, a második kép és az epilógus végén (itt a költő, amott Barnabás, az inas jelentében) Is csak általános emberi ítéleteket hallurxk. A költő vak önbizalmát dörgő vers s a ráfelelő háromszáz éves gúny fenekén egyaránt a szerző öniróniája, szomorkás fintora bujkál. A határozott világnézet hiánya, a szkepszis az oka, az egyébként erős kompozíció felhígulásának is. Nem volt hát könnyű dolga Martin Holly rendezőnek. Megoldásában a mű eredeti nehézkes folyását érdekes, sajátos értelmezéssel gyorsították meg a komáromiak. A lefordíthatatlan Tanec nad plaéom cím nosztalgiáját csaknem teljesen figyelmen kívül hagyva, a darab komikus jeleneteit „túljátszva", jőütemü vígjátékot csináltak belőle. Csak sajnos amennyit nyertek a vámon, annyit vesztettek a réven. Ugyanis a komikum túlhangsúlyozását a mondanivaló sínylette meg jelentős mértékben. A nézők jól szórakoztak, da a mű igazi értékeit a nevetéstől könnyező szem csak fátyolosan látta. A két egymással szembekerülő világban sok a jól formált, jólegyénített figura. Konrád József Richard grófja tekintélyt parancsoló, impozáns jelenség. Természetes pátosza, jól érvényesül a súlyos jambusokban beszélő, • s mindig kicsit szónokló főúr szerepének formálása közben. Mellette a tekintély s király ellen lázadó, hellyel cinikus Alfréd gróf alakja jóval halványabb, szétfolyóbb, s a kontúrtalanság nem kis mértékben megformáiójának, Holubek Lászlónak köszönhető. A szerző elgondolása könnyelmű, de gondolkodó fiatal főúr, s nem mindig édeskésen mosolygó udvaronc. Eltalált alakítás Barnabás leleplező éneke a záró jelenetben A papucsterj es felesege, az „anyakirálynő". Udvardy Anna törékeny, poétikus hajlamú Szilvia márktnöje. Richard gróf nejét, Anna grófnőt N. Horváth Ilona alakította erőteljes, határozott játékkal. Kevesebb házsártcssággal azonban talán hitelesebb főúridárnát formálhatott volna. Siposs Errő robusztus erejű, nagyivó Géza lovagjának könnyen elhisszük, hogy képes volt virtusból meghalni. Maradandó élmény Korai Ferenc Barnabása. A dadogó, soha emberszámba se vett inast az epilógus végén a magukat bölcsnek tartó urak felkérik mint a közöttük egyedül, „cstcbát". hegy mondjon véleményt „a világról és az emberi nemről". S erre a gróf szolgálatában megőszült szolga szörnyű fájdalmakról, igaz embert megt'prő önkényről énekel, s mond ítéletet a röhögő társaság felett. Korai Ferenc Barnabása maga a megalázott emberi méltóság. Éneke fájdalmás mélységekből jön. Szavából a szerző szől. A „másik világ", a pénzemberek világának legsikerültebb, legjobban formált képviselője rrunden bizonnyal Király vezérigazgató felesége. Rozália. Mint valami hullafoltokat viseli magán osztályának s polgárságának jegyeit. Számító, gőgös és üresfejű/Egyetlen tudománya, hogy „jól tudja, mi Illik és mi nem." Palotás Gabi a'akítása temperamentumos, s derültségbe torkoló megvetésre hangol. Király Dezső pdpucs alatt élő vezérigazgatójánál ezúttal úgy éreztük, hegy kevesebb komédiázás több lett volna. A lélekte'en, üresfejű Pofás! titkár, s a még üresebb fejű Mamlasz nyomozó jól karikírozott alakja Rózsár József, illetve Siposs Jenő munkáját dicséri. Felfigyeltetö alakítás a fiatal, de igen tehetséges Bugár Béla Péterje. A művész a tehetség természetességével, a megjátszás legcsekélyebb árnyéka nélkül éli szerepét; Fesztelensége, cinizmusa valóban a született uracsé, felszabadult játéka pedig a tehetségé. A könnyelmű nagyvilági lányok életét élő Adél (vezérigazgató lánya) már nem a leghálásabb szerep. Nagy Eszter Igyekszik mindent kihozni belőle — több-kevesebb sikerrel. A nagytehetségű Turner Zsigmondnak nem jelentett különösebb feladatot az eléggé egysíkú költő-alak megformálása. Szavalata a második kép végén szuggesztív erejű, s a darab leghatásosabb jeleneteihez tartozik. Magabiztosan mozog a lakáj szerepében a fiatal Várad! Béla is. Kétfélét kort. kétféle levegőt a szerző a dráma klasszikus és modern nyelvének keverésévél teremt. A vers és a kötetlen prőza váltakozik aszerint, hogy nemese: vagy polgárok beszélnek. Az így „kikevert" nyelv ugyan költői, de a darab könnyed poézisét mégis Inkább'.a gyakori látványos helyzetek s váltogatásuk adja. A fordító Tóth Tibor nyelve méltó az eredetihez. Könnyed, hajlékony jambusai természetesen gördülők Tőzsér Árpád 19