A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-11-01 / 44. szám

Harmadik ötéves tervünk célkitűzései Nehéziparunk nagyarányú fejlesztése előreviszi a közszükségleti cikkek gyártását is, melyekből 1965-ben 30 százalékkal gyártunk többet mint 1960-ban. Népgazdaságunk főleg az üveg- és kerámiai iparra ró jelentős feladatokat. Egyrészt azért, mert ezek az ágazatok saját nyersanyagalappal rendelkeznek, — ami lehetőséget nyújt e hagyományos kiviteli cikkek termelésének fokozására —, másrészt pedig azért, mivel ipari meg műszaki üvegben, továbbá kerámiá­ban rohamosan nőnek hazai szükségleteink. Textil- és bőrfeldolgozó iparunk a termelés növe­lésével fedezni fogja belső szükségleteinket. Fafeldolgozó iparunknak számot kell majd vetnie a fával való takarékos gazdálkodás szükségességével, annál is inkább, mivel bányáink fa helyett fokozott mértékben alkalmazzák a vasbetontámasztékot és a vasúti talpfákat, távlróoszlopokat vasbetonból és elő­feszített betonból fogjuk készíteni. 1965-ben 1960rhoz képest 2,6 szeresére emeljük a kemény deszkák gyár­tását, ugyanakkor fokozott mértékben gondoskodunk a fahulladék üzemi feldolgozásáról. Az "élelmiszeriparban számolunk a baromfi, a tej­termékek és a hús termelésének lényeges növelésével. Élelmiszeriparunk termelése a harmadik ötéves ter­vünk szerint 26 százalékkal fog emelkedni. Elsősorban a cukorgyárak, sütödék és tejfeldolgozó üzemek ' mű­szaki színvonalát növeljük; az élelmiszeripari üze­mekben megvalósítjuk az automatizálás részleges be­vezetését. * * * Mezőgazdasági termelésünknek olyan színvonalra kell emelkednie, hogy teljes mértékben biztosítsa lakosságunk növekvő élelmiszer szükségletét; ugyan­akkor lehetővé kell tenni a mezőgazdasági termékek behozatalának csökkentését. Ezenfelül elvárjuk mező­gazdaságunktól, hogy a külkereskedelem szempontjá­ból fontos, hagyományos mezőgazdasági termékekből kellő készleteket termeljen. Harmadik ötéves tervünk nagy súlyt helyez a ter­melés belterjességét növelő talajjavításokra; s erre a célra 8 milliárd koronát fogunk fordítani. A talaj­javítások 190 000 hektár termőföld lecsapolását, 164 000 hektár öntözését teszik lehetővé, 1400 kilométeren pedig a folyók szabályozását. 1965-ben közel 600 000 tonna nitrogén- és foszfor­tartalmú trágyát termelünk. Ezenkívül az NDK-val való szoros baráti együttműködés keretében csaknem 40 000 tonna káliumtrágyát kapunk. így 1965-ben egy hektárra kétszer annyi műtrágya jut, mint most. Emellett fokozott figyelmet kell fordítani a szerves és istállótrágyával való hatékony gazdálkodásra. Ami a gépesítést illeti, örvendetes és igen figyelemre méltó, hogy 1965-ben már 36 hektárra egy traktor és 158 hektárra egy gabonakombájn jut. Egyik legfontosabb feladatunk a takarmányalap fej­lesztése. Mezőgazdaságunknak nemcsak az üzemelte­téshez szükséges értékes takarmányt kell biztosítania saját forrásaiból, hanem a beadási feladatok teljesíté­sén kívül az évi szükséglet legalább 15 százalékának megfelelő takarmánytartalékot is. Marhaállományunkat évente legalább 86 000 darabbal kell növelni, a sertéstenyésztésben gazdaságosabban kell kihasználnunk a takarmánynövényeket. 1965-ig minden szarvasmarhát és sertést megfelelő közös istállókban helyezünk el, ami nemcsak az istálló­munkák lényegesen jobb gépesítését, hanem a marha­tenyésztés javulását is elősegíti. Mezőgazdaságunk belterjességének fokozása érdeké­ben a munkatermelékenység növelése és a termelési költségek csökkentése céljából — a harmadik ötéves terv folyamán — 40 milliárd koronára rúgnak mező­gazdasági beruházásaink. Mi sem természetesebb, hogy ennek megfelelően mezőgazdaságunknak mindent el kell követnie a termelés színvonalának emelése érde­kében. A tervfeladatok teljesítése egyben megköve­teli a gazdasági szervező munkák tökéletesítését és az irányító szervek hatékony mukáját, még pedig a minisztériumtól le egészen a nemzeti bizottságokig. Nem kevésbé fontos azonban az is, hogy állami gaz- ' daságaink, EFSZ-eink és GTÁ-ink dolgozói szüntelenül emeljék politikai és szakmai színvonalukat. — szirt — Ócskavasba ... Ma még rettegésben tart­ják a fél világot, ám holnap már az ócskavasba kerülhet­nének, ha. .. Igen, ha a nyu­gati hatalmak elfogadnák a Szovjetunió leszerelési javas­latát, amelyet N. Sz. Hrus­csov személyesen olvasott fel az^ Egyesült Nemzetek Szövetségének közgyűlésén. Gázvezeték épül A pardubicei Plynostav szerelői a Nagy­szombat—Szered közti gázvezeték leraká­sán dolgoznak. 1. Jozef Bánsky bágeros az új TU-353 jelzésű szovjet géppel naponta 400 m hosszú, 130 cm. mély árkot ás ki. 2. A gázvezetéket augusztusban kezdték építeni, és már ez év végéig — terve­zett határidő előtt egy hónappal — el­készül. Jozef Vígtas hegesztő naponta 'túlteljesíti normáját, és ezzel nagyban hozzájárul a munkálatok mielőbbi be­fejezéséhez. 3. A 'vezetékek lerakásánál - Ján Smeták újító javaslata alapján - hernyótalpas traktorok segédkeznek. Így számos munkaerőt takarítanak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom