A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-04 / 40. szám

r Érdekességek a könyv történetéből Már jóval a könyvnyomtatás feltalálása előtt sok figyelemre méltó irodalmi mű született, mely szintén elérte a több ezres példányszámokat. Ma szinte hihetetlennek tűnik előttünk ez. Pedig tény, hogy már az ókorban voltak úgynevezett könyvmásoló műhelyek. Persze a régi írók művei nem jutottak el olyan könnyen az olvasókhoz, mint ma. A költők eleinte maguk olvasták fel nagyobb számú hallgatóságuk előtt műveiket, később aztán müveikről másolatokat is készítettek s azokat kölcsön adták, hogy az olvasók is leírhassák maguknak. így terjedt lassan, nagyon lassan egy-egy írásmű. A régi Róma mint könyvkereskedelmi központ Ezekben a régi időkben persze még nem volt szó a mai értelemben vett könyvekről, írott tekercsek, úgynevezett „papirusz-tekercsek" őrizték az írók gondolatait. A papirusznádból készült „papiros" után állatok bőréből készült pergamenre írtak. Az időszámításunk előtti V. század vége felé egyre több érdeklődés mutatkozik a régi Görögországban az irodalmi művek iránt. A kézirat-tekercsek nagy áron kelnek el a vagyonosabbak körében. Persze, ezen csak a tekercsek másolója és elárusítója (a régi „kiadó" és „könyvkereskedő") keresett, maga a szerző akár éhen is halhatott, mert a „szerzői jog" akkor még teljesen ismeretlen fogalom volt. Az első szabályos „könyvkiadó" csak kb. 350 esztendővel később tűnt fel a régi Rómában. Atticus, gazdag római bankár, Cicero barátja alapította az első „könyvkiadó vállalatot". Miután Athénben alaposan tanulmányozta a könyvmásolás és könyvterjesztés helyzetét, hatalmas könyvmásoló üzemet alapított Rómában, ahol több mint 300 leírót foglalkoztatott, akik az ő, vagy maga a kérdéses szerző diktálását hallgatva egy időben írták papiruszra a felolvasott szöveget. így aztán a „kiadó" rövid idő alatt egyszerre több száz példány tudott az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. Nyilvános könyvtár 4000 évvel ezelőtt Az első nyilvános könyvtárakat templomokban rendezték be. A legrégibb ilyent Szardanapal asszír király alapította Ninivében.i. e. 1900 táján, tehát közel 4000 esztendővel ezelőtt. Egyiptomban és Kisázsiában is alapítottak ilyen templomi könyvtárakat. A régi Görögországban Peisistratos tirannus nyitott hasonló könyvtárt Athénben (i. e. 510-ben) -ez azonban később teljesen elpusztult. Antonius, a diadalmas római hadvezér hódolata jeléül 200 000 kötet (tekercs) zsákmányolt könyvet küldött a kisázsiai Pergamon legyőzött királyának gyűjteményéből Kleopátra egyiptomi királynőnek. Augusztus császár uralkodása alatt nyitották meg az első római nyilvános könyvtárat a Szabadság templomában. Nagy nyilvános könyvtárakat rendeztek be a római császárok a Kapitóliumon és a Palatínuson is; ezek Gergely pápa fanatizmusának estek áldozatul, aki azon a címen rendelte el megsemmisítésüket, hogy „mindaz, ami nincs benne a Bibliában, teljesen fölösleges." S amit nem pusztított el a régi értékes könyvtárak kincséből a fanatizmus, azt elpusztították a rablóhadjáratok, tűzvészek és földrengések ... Szakemberek szerint az első szórakoztató írásmű, az első regény a Két testvér története. Ezt a „könyvet" Ennana thébai író, Merenptah fáraó udvari könyvkereskedője írta 19 papirusz-lapra a papok szent írásjeleivel. A regény Seti trónörökös szórakoztatására készült, aki felséges kezével két helyen is ráírta a kéziratra felséges nevét. Ez egyébként az egyetlen fennmaradt fáraóautogramm! Itt jegyezzük meg, hogy a világ legrégibb ismert „könyvét" egy thébai sírban találták. Ez a papirusz-tekercs az i. e. 3350. esztendőből származik. Gutenberg elődei Már a régi római fazekasoknak voltak megbízható, váltakozva elhelyezhető betűi, melyekkel cégjegyüket az edényekbe belenyomták. Kínában már az i. e. 175. esztendőben fatáblákra vésték a kínai klaszszikusok műveit, s ezekről a fatáblákról aztán „lenyomatokat" készítettek. Az i. e. 600. esztendőtől aztán egyes fából faragott írásjeleket is használni kezdtek s 1050-ben már egész Kínában elterjedt az elmozdítható, váltakozva elhelyezhető írásjelek felhasználásával történő nyomtatás. Az, első európai nyomtatott könyvek Hollandiában készültek. Ezek persze még csak fatáblákra nyomott „könyvek" voltak. Sajnos, egyetlen példány se maradt fenn belőlük. Ezek az akkoriban még ismeretes nyomtatott fatáblák, valamint a „könyvek" bőrkötésébe préselt betüjeles bélyegzők adták Gutenbergnek az ötletet — s így született meg a könyvnyomtatás. A kínaiak egyes írásjelekkel történő nyomtatásáról Gutenberg nem tudott. Találmánya tehát teljesen független a kínaiak régi könyvnyomtatásától. (Z. A.) Az A Hét párkányi terjesztői Kovács Gyula, a párkányi postahivatal kézbesítője munkáját évek óta becsületesen végzi. Fényképészünk éppen munka közben találta őt. Kovács elvtárs megfigyelte, hogy a Csemadok Híradó előtt figyelmesen olvássák az A Hét kifüggesztett példányát és a három jelenlévő közül mindjárt egy előfizetőt szerzett, ugyanis részt vesz a lapterjesztési versenyben és szeretne a járásunkban első lenni. Háromszéki Károly, a Postai Hírlapszolgálat dolgozója Párkány legforgalmasabb pontján ügyeskedik, hogy minél több újság és képes folyóirat kerüljön dolgozóink kezébe. Eddig heti száz példányt adott el az A Hétből, de már kedden nem volt egyetlen példánya sem, ezért a jövőben 35 példánnyal többet rendel. Péterváry László A HÉT, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Felelős: dr. Szabó Rezső főszerkesztő. Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Barsi Imre. Egri Viktor, Lőrincz Gyula, Pathő Károly és Tőth Tibor. Szerkesztőség: Bratislava. Jesenského 9. telefon: 261-04, postafiók C-398. Kiadóhivatal: Bratislava, Mierové nám. 3—4. telefon 220-59. Terjeszti a Posta Hírlap Iroda. Megrendelhető minden postahivatalban és levélkézbesitőnél. Nyomja'a PRAVDA nyomdavállalat Bratislava. Jesenského 12. Egyes szám ára 1.50 Kős. Előfizetési díj negyed évre 19.50 Kcs, fél évre 39 — Kős. egész évre 78 — Kfs Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A674399 14