A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-20 / 38. szám

Hallották kérem... ? ... munkahelyeinken, pihenés közben, vagy az utcán járva kelve azt a velőtrázó vészjelt, mely hasonlít a légiriadó haláltjelzö sikolyaihoz? Hallatára megdermed az emberben a vér. Pedig béke van, boldog gyönyörű béke, a vészjel nem a halált, hanem az életet jelenti. A mentők feltartóztathatatlanul rohannak oda, ahol szerencsétlenség történt, hogy mentsék a menthetőt. Miért kell e szirénaüvöltést mégis oly gyakran hallanunk? A technika ellenségei ilyenkor mindig összenéznek és azt mondják: — Hát persze, a technika vívmányaival egyenes arányban nö a szerencsétlenségek száma! Botor beszéd. A technika fejlődésével leapadt a szerencsétlenségek száma. A gyárakban, a bányákban, a munkahelyeken épp a mindjobban megkonstruált berendezések akadályozzák meg a baleseteket. A fejlődés hátráltatóinak erre is megvan az ellenérvük: — És a hajók, a vonatok, nem is beszélve a repülőgépekről? Nos, amíg az ember röghöz kötve élt s gyakran még a szomszédos városba sem .jutott el, addig természetesen az ilyenfajta és a forgalomhoz mérten ritka balesetek is kisebb számban fordultak elő. De statisztikailag kimutatható, hogy a balesetek fölényes többsége nem a gépek, hanem az emberek hibáiból származnak. Csak a leqtipikusabbakat említem: Az alkohol mértéktelen fogyasztásából származó balesetek, a gázcsap nyitvahagyása, a villanydrótok falonkívül való vezetése, a gépjárművek menetszabályainak semmibevevése, a spiritusz és benzinmasinák szakszerűtlen kezelése, a lugkö és egyéb- mérges anyagok a magárahagyott gyermek kezében. A gépek, köztük a háziasszony Setét tehermentesítő felszerelések, szakszerű kezelés mellett hü barátai az emberiségnek, könnyelmű kezelés mellett azonban súlyos baleseteket idézhetnek elő. Avval, hogy megveszünk egy gépet, még korántsem vagyunk modern emberek, ha nem vagyunk tisztában a szerkezetek elemi törvényeivel. Azelőtt az emberek nem ismerték a gépeket, ezért féltek tőle, ma viszont ügy megszokták azokat, hogy elfelejtik a veszélyt. Nagyon helyes és pihentető szórakozás, főleg szellemi munkát végző ember részére, ha lakásában fellelhető szerkezetek javítását maga végzi, de ezt csak akkor tegye, ha valóban ért hozzá. És ügyeljünk; ezerszeresen ügyeljünk a gyermekekre. Ne hagyjunk elől rá nézve halálos veszélyt rejtő gyufát, maró anyagokat, a bérház lakói ne hagyják nyitott ablak mellett felügyelet nélkül a kicsinyeket, mert elegendő egy pillanat és az eddig boldog család a sírig tartó önmarcangolásnak lesz áldozata. Alkalmam volt súlyosan összeégett gyerekeket és felnőtteket látni. A szerencsétlenségek kilencven százaléka saját vagy környezetük hibájából történt. Nem ártana a szülőket és a hetyke fiatalokat ilyen helyre elvezetni. A hetykeség még nem bátorság, és az élet a legnagyobb ajándék! Vigyázzunk rá! Tudatosítsuk végre magunkban, hogy a könnyelműségből magunk ellen elkövetett merénylet, etikailag egyenlő a gyilkossággal, erre pedig sem mint egyén, sem mint a közösség egy taoia büntetlenül senki sincs feljogosítva. És utoljára, de nem utolsó sorban tehermentesítsük kórházainkat saját hibánkból bekövetkezett balesetek hosszú gyógykezelésének nagy munkájától, hiszen ezek a humánus intézmények a természetszerűleg bekövetkező betegségek és nem a könynyelmüségböl származó balesetek gyógyítására vannak hivatva. Békés életünket ne dermessze meg oly gyakran, derék mentőinknek vértfagyasztó SOS jele! Simkó Margit „Az itt küldött fényképek a Szepsi járás Csemadok csoportjainak dal- és táncünnepélyén készültek. Szeretnénk, ha az A HÉT szerkesztősége közölne belőlük néhányat" — írja ifj. Barkay István, a jelvételek készítője. íme a képek! 1. A buzitai táncegyüttes. 2. A jánokiak hozzák a Csemadok tízéves jubileumát jelképező díszkoszorús táblát. Dalos kedvvel, jó munkával Verőfényes, meleg délután volt. Vidám nótaszótól hangos gépkocsi robogott be egy gömöri kis faluba, Alsopokorágyra. A rimaszombati gazdasági iskola tanulóit hozta ez a gépkocsi; ide jöttek, hogy kultúrműsorral szórakoztassák a falu dolgos népét. A falusiak kedves ismerősökként üdvözölték a diákokat, hiszen már többször találkoztak velük o. mezei munkák végzése közben. Az iskola igazgatósága ugyanis néhány hónappal ezelőtt elhatározta, hogy a tanulók segíteni fognak a pokorágyi EFSZ tagjainak. A tanulók a tervet lelkesedéssel fogadták. Máskor munkával, ezen a vasárnapon azonban dallal és tánccal köszöntöttték a dolgozó parasztokat. A falu kultúrházából vidám zeneszó hangzott. Én is kíváncsi voltam a rimaszombati diákok műsorára, bementem hát a zsúfolásig megtelt kultúrházba. A műsor mindenkinek nagyon tetszett, a diákok megérdemelt sikert arattak. Ebben nagy része volt Danis és Szavková elvtársnóknek, akik hozzáértéssel és szeretettel irányítják a kezdő fiatalságot. A közönség háláját és elismerését a HNB titkára és a szövetkezet elnöke tolmácsolták és a kedves diákokat további műsoros délutánokra hívták meg. -zsy-, Zsip * Kissé megkésve, de azért közöljük Tóth Gyula perbenyiki olvasónk beszámolóját egy nyári aratási kultúrbrigádról. — Nagy volt a sürgés-forgás a perberyiki kulútrotthon udvarán — írja. — A helyi magyarnyelvű nemzeti iskola tanulói nagy igyekezettel gyakorolták a műsort, amit az EFSZ aratóinak készültek bemutatni. Délután két órakor ifj. Plachy Imre irányításával elindultak a határba, ahol előadták a szépen betanult műsort, majd virágcsokrokkal köszöntötték az aratókat. Kérték őket, hogy továbbra is igyekezzenek a termést minél előbb és szemveszteség nélkül betakarítani. Képünkön az iskolásgyerekek éppen Pirigyi János kombájnvezetőt (balról a hart madik) és munkatársait köszöntik jel. Tudósítóink írják 16