A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-09-20 / 38. szám
Televíziós központ a világűrben Ha egy mesterséges holdat kb. 36 000 kilométer magas- i ságba felbocsátunk és alkalmássá tesszük televíziós relé- Wy ^^Ss® V*^jm adásokra, akkor ez kétezer ^JJIMP'V 'Y^li' p jfm televíziós központot pótolhat: wíW^ "zJ^ > y^ fi ennyire volna szükség, hogy a 9T '"r -ílB Szovjetunió egész területére §W 5% - I " televízióadásokat sugározlias- W fp sunk. . ', * L. Druzskin szovjet tudós, a t „—-au • \ Szovjetszkij Elot című lapban Völ/ írt cikkében kifejti, hogy né($71 1 zete szerint az ilyen mester'A J séges holdat az egyenlítő pá- N-w* lyáján a Föld forgásának irányában kellene fellőni. A mesterséges szputnyik egy nap alatt teljes fordulatot tesz a földgömb körül, s így gyakorlatilag szinte teljesen mozdulatlanul „függ" az egyenlítő meghatározott pontja fölött. A mesterséges szputnyik reléállomása ebben az esetben felfogja egy nagyerejű földi televíziós központ adásait, felerősíti azokat, és nagy teljesítő képességű, széles hatUmigarú antennája segítségével visszasugározza a Földre. L. Druzskin kifejti azt a véleményét, hogy a moszkvai televíziós központ adásait a nyugati félgömbön, illetve a nyugati félgömb televíziós adásait a keleti félgömbön úgy lehetne venni, hogy az egyenlítő pályáján még két szputnyikot lőnek fel. Ez a két mesterséges hold nem a Földről jövő adásokat, hanem a nagyszputnyik adásait fogná. Ily módon lehetségessé válik, hogy a földkerekség bármely pontján ugyanazt a televízió műsort vehessék. Kincsek kalandos útja ... Hosszú bolyongás után nemérkezett vissza az 1939-es német megszállás elől külföldre ' JE?; i" 9 mentett lengyel műkincsek egy HHp ' jÉKgiw || nagyobb szállítmánya. HppwMjlW || Mikor az 1939-es német eló-HBF yÁ 1 nyomulás már Varsót fenye-HJr Js J gette, a lengyel főváros Mező-Bjpx JpU j gazdasági Bankjának páncél-P i i termében elhelyezett mükinfPtgie-* «.T -*J cseket és drágaságokat két firife* » J M hatalmas ládába csomagolták # f'^jzr nj és eloszor Romániába, majd f S onnét a párizsi lengyel könyvt j A jr w 9 tárba vitték. Mikor aztán Pá-1 _ ** JH rizs is veszélybe került, az ér" lilráw JH tékes szállítmányt Kanadába f dfl Vitték; ugyanide sikerült szálf JgH lítaní a Wawel kastély kincstá-K - JÉj^l rának legértékesebb darabjait .wZm s " 1 6 • századbeli felbecsülhetetlen értékű gobelineket (faliszőnyegeket). Közel húsz esztendő múlt el azóta ... S a lengyel műkincsek egy részét most végre sikerült visszajuttatni hazájukba. Így került most vissza az egyik legrégibb lengyel nyelvű pergamen, a Szvietokrzyskie-prédikációk szövege, sok más régi, értékes kézirattal és Chopin néhány eredeti kompozíciójával egyetemben. Hazakerült végre az egykori királyi kincstár egyik legértékesebb darabja, a „Szczefbiec" nevű ősi kard is, amelyet 1320-ig a lengyel királyok koronázásánál használtak. A visszakerült műkincsek közt ott található az utolsó lengyel király, Stanislav August Ponyatovszki koronázási kardja is. (z) A dolgozó nő vacsorája könnyen elkészíthető PRAGOMIX-on. 8 retekből, 1 sonkás ömlesztett sajtból, 1 kanál friss vajból (só hozzáadásával) pástétomot készítünk. A jól megmosott retket ketté vágjuk és betesszük a Pragomixba. Hozzáömtünk két kanál tejet s aztán fokozatosan hozzáadjuk az ömlesztett sajtot, a sót és a vajat. Két percig mixeljük. Finom rózsaszínű pástétomot kapunk, amit fekete kenyérre kenünk és retek -szeletkékkel díszítjük. PRAGOMIX, az Elektro-Praga Hlinsko gyártmánya, kapható minden villamossági szaküzletben. Bódva menti gazdasági gondok Induljunk el Rozsnyóról Kassa irányába. Hárskút felett alig kapaszkodunk fel az 1848-as szabadságharc idején oly nevezetessé vált Szoroskőre, Torna község felé egy kedves völgyecske tárul elénk, mely a kis Torna patak mentén egyre szélesedik, majd a Bódva folyót elérve tágas síksággá szélesedik. Az egész síkság egy kb. tíz és félezer hektár kiterjedésű völgykatlan, melyet észak felől a festői szépségű Szepes-gömöri érchegység keleti nyúlványainak meredek falai határolnak. Erre visz a rozsnyó-kassai műút és vasút. Dél felől a magyar határon vonuló dombvidék zárja be a völgyet, nyugat felől a Szilicei fennsík, míg keleten Nagyida és Kassa között húzódó magasabb dobhát határolja. Ha nem a turista szemével nézzük a vidéket, joggal kérdezhetjük: mi az érdekes abban, hogy van egy tiz és félezer hektár kiterjedésű hegyekkel és dombokkal körülzárt, régi várromokkal büszkélkedő síkság. Ha azonban nemzetgazdasági szempontból vizsgáljuk, kiderül, hogy a tíz és félezer hektár kiterjedésű, elsőrendű minőségű mezőgazdasági területből mindössze négy és félezer hektárt lehet megművelni. A többi területet víz borítja; legnagyobb része csekély értékű legelő. Ebből mintegy 3000 hektár teljesen hasznavehetetlen. A baj okát tehát a rendezetlen vízviszonyokban kell keresni. Az északi hegységekből két nagyobb folyó és számos mellékág vezeti le a felületi vizeket és a karszt jellegű hegyek mérhetetlen gyomrának bővizű forrásait. A síkság nyugati részét leginkább a Bódva folyó veszélyezteti. Körülbelül 1000 m magasságban ered. Szepsi határa pedig közel 800 m-rel lejjebb fekszik. így a gyorsan lezúduló víztömegek, különösen a tavaszi olvadáskor nem férnek el a szűk mederben, kilépnek belőle, elárasztják a mezőgazdasági területeket, és onnan csak a nyári kánikula párologtatja el őket. A síkság keleti határán az Ida patak végez hasonló rombolást, mely nyáron csaknem egészen elapad, de tavasszal igen kellemetlen tud lenni. A déli peremdombok szintén erre a szerencsétlen területre zúdítják fölös vizeiket, így a jobb sorsra érdemes mezőgazdasági terület, mely kitűnő talaj- és éghajlati viszonyokkal rendelkezik, egy óriási mocsárrá változik. A hazánk területéről Hídvégardónál távozó Bódva folyó összeszűkülő völgyben folytatja útját, és itt lerakott kellemetlen terhét nem képes magával vinni. Szocializmust építő társadalmunk nem tűrheti, hogy iparvidékeink és nagyvárosaink tőszomszédságában négyötezer hektár kiterjedésű, elsőrendű mezőgazdasági terület a vizek martaléka legyen, hogy a sáros, fertőzött legelő métellyel és tuberkulózissal rontsa meg az állatállományt. Vízügyi beruházási tervünk legsürgősebb feladataink közé sorolta a Bódva és Ida folyók síkságának árvízvédelmét és káros belvizeinek levezetését. A vízügyi rendezés első fázisának tervei már ki vannak dolgozva, és kivitelezésük pénzügyileg és anyagilag is biztosítva van. A munkálatokat 1960-ban kezdik el. Az első lépés a Bódva folyó szabályozása lesz. A feladat mederszélesítéssel, kimélyítéssel és a szükséges helyeken begátlással lesz megoldva. További lépés az Ida patak szabályozása lesz, beleértve azt a részét is, mely ma Kanyapta csatorna néven ismeretes. Ugyancsak szabályozzák a mellékágak torkolati szakaszait. A terv számol az elárasztott területek belvizeinek levezetésére szolgáló csatornák kiépítésével is. Mennyiségileg a terv 64 km folyószabályozást és 82 km belvízlevezető csatorna kiépítését tartalmazza 60 millió korona költséggel. A munkálatokat 1963-ban már be is kellene fejezni, így nem kevesebb mint 5200 ha csekély hozamú rétet és legelőt tesznek művelhető és termékeny szántófölddé. Nem csekély feladat elé állítja a vidék mezőgazdaságát Kelet-Szlovákia iparosítása. A kelet-szlovákiai metalurgiai kombinát s ezzel kapcsolatban az ipari dolgozók erősen növekvő száma, magának Kassa városának soha nem látott fejlődése megköveteli, hogy minden talpalatnyi mezőgazdasági terület a legjobbat és a legtöbbet termeljen. így a Bódva és az Ida patak völgyében az emberi akarat által kialakított természet méltó versenyre kel madj a környező hegyek és völgyek szépségeivel. CSÍZI ISTVÁN 10
