A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-12 / 28. szám

Nagy a kínálat a gyümölcspiacokon — de alig van kereslet. Görögországban egy szakmunkás átlagkeresete 200 korona (I) havonta. A munkanélküliek száma meghaladja a 400000-t, és állandóan emelkedik. Infláció, megfizethetetlen házbérek és munkanélküliség kényszerítik a görög munkások jelentékeny részét, hogy Ilyen hajlékkal beérje. Mintegy S03 000 ember él ma Görögországban Ilyen és ehhez hasonló kunyhókban. Athén középpontjában: bankok és luxusüzletek. Itt van az „öt nagy"-nak a székhelye,« akik közül Bodosszaldsz Ipar- és pénzmágnós a görög Ipar 40 százalékét tartja a kezében. N ATO ország Fény és árnyék az Akropolisz alatt A turisták közül — akiknek legnagyobb része a Vouiglament körüli sátortáborban lakik — talán egyetlenegy sem mulasztja el, hogy meg ne tekintse Athént, a Balkán legszebb, legnagyobb metropolisát. Athén utcáin éjjel és nappal — de főként éjjel — Igen élénk a forgalom. A város két legfőbb ütőere a Venizelosz és az Akadémia út. Mindkettőn reggeltől késő éjjelig hullámzik az emberáradat: görögök és sok-sok Idegen. A görögök — leginkább a nők — csinosan öltözve járnak. Azt mondják, amit az athénlek megspórolnak a gyomrukon, azt ruházkodásra költik. A görögök jó kereskedők — tanultuk valaha az iskolában. Ez ma sincs másképp. Hivatalos kimutatás szerint Athénban minden hatodik ember kereskedő. Annyi az üzlet, mint égen a csillag. Kezdve a luxusüzletektől a főutakon (áruház itt nincs), folytatva az elegáns belvárosi üzletek során, a közönséges boltokig és boltocskákig, ahol mindazt meg lehet kapni, amit a luxusüzletekben, csakhogy a kereskedő nem' ragyogő pulton, üveges vitrinen kínálja áruját, hanem közvetlenül a dobozbői vagy a ládából húzza elő. Jellemző, hogy rengeteg az áru — de alig van vevő. A kereskedők hierarchiája a különféle kioszkoknál, bódéknál és sátraknál meg a rengeteg utcai árusnál végződik. A kioszkokban kapni mindent: patent ceruzát, Venus-szobrot, üveggyöngyöt, amerikai töltőtollat, görög és külföldi újságot, erotikus képesújságot, rágógumit, csokoládét, öngyújtót, képeslapot bélyeggel, főfájás elleni port, fényképezőgépbe filmet, athéni térképet, karkötőt, púderdobozt, cigarettatárcát, görög és török édessüteményt, jeges limonádét, cigarettát és déligyümölcsöt. De azért az utcai árusok készlete sem mindennapi. Ezek a járdán, a földre kirakva kínálgatják árujukat: „valódi export férfi és női szvettert féláron, ha rá ls fizetek" — prőbál vevőt fogni az egyik; a másik égig magasztalja gyenge minőségű kendőit, a harmadik a legutolsó típusú töltőtollat dugdossa a járókelők orra alá. S a rengeteg házaló árus! Ezek ott vannak mindenütt. A királyi palota melletti parkban. az autóbuszmegállónál. Egy kis ládikó a nyakukban — ez az egész vagyonuk. Ha valaki nem vett tőlük süteményt vagy rágógumit a parkban, talán vesz az autóbuszban — így aztán mindenütt ott vannak az ember nyomában. Közvetlenül a fenséges Akropolisz romváros tövében, a hegyoldalban van egy másik város — zegzugos utcácskák, ütött-kopott kunyhók „festői" szegénység. Ezt a negyedet nemigen emlegetik a Baedekerek. Az emberek itt jóformán az utcán élnek. Itt a sok apró boltocska, ahol minden az üzlet elé van kirakva: vasáru és cipő, gyümölcs és konfekció. A járókelő nyugodtan végignézheti, hogy dolgozik a kovács a rekkenő hőségben, hogy csontozza a húst a mészáros vagy varr a szabó. Vehet az ócskásnál — használt női cipőt vagy mészáros bárdot, hatalmas kopott tengerész messzelátöt vagy Ócska vaságyat, kiszolgált pneumatikot vagy halászcslzmát. Mindazt, amire az athéni kisembereknek szüksége lehet a háztartfisában. Ha az ember éjjel a neonfényektől és reklámoktól csaknem nappali fényben . tündöklő s nappali forgalmú athéni utcán jár — e. reklámok1 közül a mi Testla és Skoda gyárunké sem hiányzik —, az elsuhand amerikai limuzinok mellett lépten-nyomon találkozik apró gyerekekkel, akik szíjon nyakukban akasztott ládikókkal futkosnak. Cipőtisztító gyerekek. „Csak egy drachmát, csak egyetlenegy drachmát, uram, és olyan fényesre tisztltom a cipőjét, mint a tükör!" A cipőtisztító gyerekek éles hangját igyekszik túlkiabálni a rikkancs gyerekek hada: „Külön kiadás! Legújabb hírek a világpolitikából! Külön kiadás!" Ezeknek a gyerekeknek bizony nem Irigylésre méltó az élete. Igen, másként élnek, mint az egymást követő luxusautók, vagy a Pszykhion negyedben sorakozó villák tulajdonosai. Mert Görögország azoknak az országoknak egyike, ahol az amerikai „segély" árnyékában a nyomor ugyanúgy megtalálható, mint a legkirívóbb fényűzés. Fény és árnyék — a NATO urainak nagyobb dicsőségére! — ta— Manolisz Glezosz, a görög nép hőse, akit, a görög hivatalok — az egész világ dolgozóinak tiltakozása ellenére — még mindig börtönben tartanak. Ez a terror ls jellemző a mai Görögországra. Hős nagyapák hős unokái Negyven évvel ezelőtt, 1919. június 28-án egy vékony fUzet jelent meg. A nagy kezdeményezés (kommunista szombatok) címmel. Leninnek ez a tanulmánya nem elvont elméleti fejtegetés, hanem egy éppen akkor librakapott, elindult és viharszerüen terjedő mozgalom tapasztalatainak, tanulságainak leszűrése, általánosítása volt. Lenin kommunista szombatnak nevezte az új mozgalmat, melyet a Moszkva—Kazany vasútvonal dolgozói indítottak el. 1919. májusában tartották az első kommunista szombatot. 205 lelkes ember vett részt rajta. Szabad idejüket, szombat estjUket és éjjelüket áldozták fel, hogy a háború által tönkretett gazdaság helyreállításában végzett társadalmi munkájukkal egy lépéssel közelebb hozzák a végső győzelmet Kolcsak és Gyenyikin bandái fölött. Negyven éve ennek. A világ egyharmadát képező hatalmas szocialista tábor vezető országában, a Szovjetunióban a hős nagyapák komszomolista unokái az SZKP történelmi nevezetességű XXI. kongresszusának tiszteletére a kommunista szánhatok jelentőségével felérő, de sakkal magasabb színvonalon álló mozgalmat indítottak a kommunista munka brigádja cim elnyeréséért. Most nem az élet rendes mederbe tereléséről, gazdasági helyreállításról van szó. Egészen másról: a jövő kommunista társadalmának tagjáról. Ez pedig megköveteli: a brigád tagja mutasson példát a munkában és közéletben, fillandóan művelődjék, tanuljon és növelje szaktudását, ápolja a kollektiv szellemet, segítse társait, különösen a lemaradókat, alakítsa ki magában a kommunista társadalom tagjának erkölcsi arculatát. Ezek az új versenymozgalom fő kritériumai. Milyen nagy különbség! Az eltelt negyven év nagy változásainak, átalakulásainak kézzelfogható megnyilatkozása. Lenin akkor a kommunizmus csiráinak nevezte a kommunista szombatokat Nincs olyan messze az az idő, amikor „ .. . általános alapon és a proletár államhatalom támogatása mellett a kommunizmus hajtásai ... kifejlődnek, és teljes kommunizmussá terebélyesednek." (L)