A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)
1959-09-13 / 37. szám
Évszázadokon keresztül ezrek és ezrek törték a fejüket: hogyan lehetne értéktelen anyagból, fémből, köböl aranyat csinálni? A csavaros eszű lévai „gyükerek" ezt a problémát is játszva megoldották. Nem a középkorban ugyan, mindössze tizenhárom esztendővel ezelőtt, de azóta valóban arannyá változik kezük között a kő. Söt annyira jutottak csodacslnélésukban, hogy még a biblia egyik szenzációjára is alaposan rákontráztak. Az ő kezük nyomán ugyanis nem „víz fakadt vala a kemény kősziklából", hanem — fakadt vala — pohár! íme, hogyan leittek modern alkimisták a derék gyükerek: Ezerkilencszáznegyvenhatban kezdődött a dolog. A lévai atyafiak összedugták a fejüket, és rájöttek, hogy Igen nagy kincs nékik a városuktól mintegy hét kilométerre fekvő kőbánya. Onixereket találtak ugyanis. S ha az onixot feldolgozzák, aranyat ér ez a kö, mert sok-sok munkanélküli kenyérhez jutna általa. A gondolatot nyomban tett is követte, vállalatot alapítottak, s azóta csinos dísztárgyakat gyártanak Aranyonlx nevü üzemükben. Az onlx, ez a szénsavas, édesvízi mészkőlerakodásból származó kőfajta. Európában a mi Lévánkon kívül csupán Jugoszláviában. Romániában és az Ibériai-félszigeten fordul elö bányászható állaDotban. Feltárása Igen nehézkes, mivel csak erekben található s emiatt sem robbantani nem lehet, sem pedig bányagépeket nem használhatnak kitermelésénél Sajnos, ez a csupán kézierővel végezhető fejtési munka eléggé meg is drágítja az onlxkésztonényeket. Ha már felkutattak egy-egy onixeret, azt 3—4 köbméternyi tömbökben bányásszák kl. Ezeket az óriási szikladarabokat azután az üzem udvarára szállítják, ahol hatalmas lapos kocsira rakják, amely természetesen síneken gurul, s Így a nehéz rakományt könnyen betolhatják a fürészterembe. Itt a vaskocsi egy mennyezetig érő behemód gépezet alá kerül. E gépóriás nem egyéb, mint egy bárdsorozatból álló fürészszerkezet. amely egy gombnyomásra a magasból ránehezedik a kőtömbre, s miközben vizes kvarchomokkal könnyítik útját, szeletekre fürészeli a kőkockát. Ezután automatikus marógépre (egyike-másika gyémánt élü frézekkel működik) kerülnek az onixlapok, itt szabdalják még kisebb darabokra őket. Innen a gyalugépre, majd pedig at esztergapadra kerül a nyersanyag. Ezen aztán kiesztergálják (mondjuk a poharaknál) az onlxidcm belsejét, megfelelő alakúra formázzák a külsejét s végül még ki is csiszolják. A többi munka aztén mér csak úgynevezett kisegítő munka: legfeljebb fényesítenek még a tárgyakon, vagy pedig a szerelőműhelybe viszik. A szerelőműhelybe csak azok a készítmények kerülnek, amelyek több részből állanak. Az ilyen több részből álló tárgyat vascsapatok és különleges ragasztóanyag segítségével szerelik össze, s máris csomagolják az Ugyekező lányok. A lévai onixüzem ma már egy több bányából álló bányavillalathoz tartozik. Nemcsak onixtárgyakat gyártanak tehát ma már Itt, hanem az ország építkezéseinél oly nagyfontosságú burkolókő a tó gyártmányuk. A kis részüzem olyan megrendeléseknek tesz eleget, amelyek gyakran Szlovákia legnagyobb építkezéseivel állnak összefüggésben. A travertin és a márvány burkolóanyag, továbbá a travertin hulladékából készülő ún. velencei padlóburkolat ma már nélkülözhetetlen kelléke nagyobb építkezéseinknek, s ezek nagy része a lévalak keze munkáját dicsérik. A lévaiak szállították többek között a brüsszeli világkiállítás csehszlovák csarnokának tuhari márvány-padlóburkolatát, a nosicei vizierőmü burkoló lapjait, a bratislavai Dévény szálló és száz még száz egyéb épület burkoló anyagét. Az üzemben uralkodó példás közösségi szellemet külön meg kell dicsérnünk. Ritka helyen lehet találni olyan munkaszerető és egyben egymással mindenben összetartó kollektívát, mint éppen a lévai Aranyonlxban. Ennek a példás szellemnek köszönhető aztán, hogy az üzem 1953 óta megszakítás nélkül minden hónapban teljesíteni tudja tervét. Igazán mindegy itt, hogy Taby Ica művészi tervezőt emeljük kt jó munkájáért, vagy pedig Chren Rudolfot, Michalik Józsefet Virágzik a Victoria regia A bratislavai botanikus kertben virágzik a Victoria regia. Sajnos gyönyörű fehér virágait nem látni a képen, mert csak alkonyatkor nyitja ki szirmait. óriási levetetnek az átmérője néha meghaladja a két métert is és könnyedén a víz színén tartja a mosolygó kisleányt a babájával együtt. (Tóth I.) » gy Lipták Istvánt, legfeljebb munkájuk elvégzésének módját mérhetjük le különféle szóval. Taby Ica lelkét adja bele a művészies tárgyak kltervelésébe, Chrenék, MlchaUkék és Liptákék pedig 2Э0 százalékon felül teljesítik a normájukat! Igen, Így bizonyították be Léván, hogy mégiscsak lehet aranyat csinálni. Bebizonyították akkor, amikor még puszta kenyerüket jelentette ez az „arany", és bebizonyítják azóta, amióta már klubot, könyvet, boldog életlehetőséget biztosit a szorgalmas munka. Igaz, verejték is csöppen két kezük alkotásába, dehát válhat e valami nagyobb kinccsé, mint az, ami a munka verejtékéből születik? Gondoljunk hát szeretettel az Aranyóndx munkásaira, ha otthonunk egy-egy kedves ónlxdlszén megpihen szemünk. NEUMANN JÄNOS ízléses, egyszerű dísztárgy: órával kombinált éjjeliazekréoylámpa Onlx hamutartó Lipták István szerelő állandóan 200 Ч-ra teljesíti normáját