A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-06 / 36. szám

(Jan or Pá I Hazajött meghalni! - ezt mondotta a gyászhírt ol­vasván barát, ismerős, pálya­társ: Jávor Pál hazajött, s e másfél esztendő alatt már csu­pán némi fényét csillantotta föl régi önmagának. A harmincas évek verhetetlenül legnépsze­rűbb magyar színésze volt. Mi­nek köszönhette ? Férfiasságá­nak, emberi bájának és a sok talmi film- meg színpadi sze­repen is átsugárzó tehetségé­nek. Mert nem igaz az, hogy Jávor Pál csak mulatni tudott, cigánymuzsika mellett. J61 em­lékszünk igazi művészi arcára: Milyen jeles Orlandő volt ő az Ahogy tetszikben!, milyen fe­ledhetetlenül mondta a Mab ki­rálynő monológot Mercutiőként a Rómeó és Júliában!, milyen megrázón egyszerű Rank dok­tor volt Bajor Gizi örökké em­lékezetes Nórája mellett!, mi­lyen forradalmas Thomas Pai­ne-t alkotott a színpadon, mi­lyen kamaszosan nagyotmondó s megfáradt öreg Peer Gynt­öt!... S mert igaz ember volt, a fasizmus elhurcolta. Véletlen csupán, hogy megérte a fölsza­badulást. Láttuk még egy-két darabban: nagy sikerrel elját­szotta Petrucciót a Makrancos hölgyben, majd ... elindult az újvilágba, turnéra, hogy lelki­ismeretlen ügynökök prédája legyen. Hazament 1957 novem­berében, megfáradtan, de bol­dogan, hogy ismét otthon le­het. A régi Jávort hiába ke­restük már. Most már tudjpk: végzetes betegséggel tért meg hajdani forró sikereinek váro­sába, Budapestre. Odakint Li­liomot játszotta, kedves szere­pét. Liliom visszaérkezett a Városba, ahol a Nemzeti Szín­ház áll; ahonnét nem lehet szí­nésznek elszakadni, mert a táj, Jávor Pál 1958 őszén a levegő, az anyanyelv vissza­húz! Liliom hazament meghal­ni. örökre elaludt. Csillagot lopott az égről, em­berek százezreinek gyönyör­ködtetésére: színész volt! Szo­morú szívvel gyászoljuk. Amin javítanunk kell (Tanévnyitó jegyzetek a komáromi szavalóversenyról) Kezdődik az 1959-60-as tanév, amikor is valószínűleg is­mét megrendezik az országos magyar szavalóversenyt. Éppen ezért talán nem lesz érdektelen, ha ezúttal röviden össze­foglaljuk az 1958-59-es verseny tanulságait. Az idei - sorjában negyedik - országos magyar szavaló­verseny elsősorban a helyes és szép magyar beszéd, kiejtés ápolásának ügyét célozta. Sajnálattal kell azonban megálla­pítanunk, hogy ezen a téren nem mutatott fel bőséges ered­ményeket, mert bizony akadt olyan szavaló is a 7 fiú és 28 leány között, akiknél a szokásos kiejtési hibáknak egy-egy alakja rendszeresen szerepelt, nem beszélve azokról, akiknek pöszesége, sejpítése, az é-be hajló á és természetesen a pa­lócos 4, vagy a rövid és hosszú magán- és mássalhangzók helytelen kiejtése gyengítette a gyakran szép és színvonalas szavalást. A verseny műsorán Petőfi, Ady, József Attila öt-öt verse, Arany Jánosnak három verse szerepelt. Mások Gyulai Pált, Gárdonyit, Vörösmartyt idéztek. Hallottunk Majakovszkij és Scsipacsov verseket is. Hiányoztak azonban a cseh és szlovák költök verseinek fordításai, azonkívül teljesen mellőzték a hazai magyar költőket. De valljuk be őszintén, költőinket sem igen érdekelte a komáromi országos verseny, mert a fia­tal Cselényi Istvánt kivéve egyikük sem volt jelen a szá­mukra oly fontos kulturális rendezvényen. A megértés, átélés és reprodukálás természetesen nem minden szavalónál volt egyforma. A szavalás előkészítése nem a vers megtanulásával kezdődik, hanem értelmi, hangulati elemezéssel, annak aprólékos megértésével. És ez az, amit a legtöbben elhanyagoltak. Sok volt a külsőség. Kevés a bel­ső átélés, legfeljebb ha ösztönös megérzést vehettünk észre. Nagyon sok iskolánk nem képviseltette magát a versenyen, és sajtónk sem küldte ki bírálóit. Bizony sokan hiányoztak e rendkívül fontos kulturális rendezvényről. A jövőben koráb­ban hozzá kell fogni a szervező munkához. Tanítóink, ta­náraink még az első negyedévben valamennyi osztályban vé­gezzék el a helyes válogatást és segítsék a jó szavalókat, akik túljutnak a járási versenyen, hogy a döntőben tapasz­talt hibákat is kiküszöbölhessék. Ehhez azonban olyan iro­dalmilag müveit szakemberek kellenek, akik a művészet, nyelvészet és ideológia követelményeiből kiindulva tárgyila­gosan tudnak értékeim, bírálni. Ne sikkasszuk el tehát országos szavalóversenyeink szem­pontjait, hanem legyünk következetesek, mert csak így szol­gálhatjuk szocialista kultúránkat, csak így járulhatunk hozzá nemes céljaink megvalósításához. EÖRY M. EMIL JTL, -ég lángol a nyári nap. Ám az első szőlő­fürtök korai szüretet jeleznek — szü­retet, édes mustot, bort — szelíd, napsugaras őszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom