A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-06 / 36. szám

A békéért áldozta életét Szeptember 3-án emlékezett meg a haladó közvélemény Jean Jaurés-nak, a nemzetközi szocialista mozgalom neves alakjának, a béke elszánt harcosának századik születésnapjáról. Jaures már ifjú korában csatlakozott a szocialista mozgalomhoz. Jobboldali, reformista irányzatához húzott, a „mérsékelt" szocialistákhoz, ami polgári radikális beállítottságával magyarázható. Kitűnő népszónok. Izzó hangú szónoklataival elragadja hallgatóságát. Az imperializmus fejlődésével párhuzamosan a burzsoázia egyre inkább leveti álarcát. A politikai fejlemények hatására Jaurés „balra tolódik", azaz a kilencvenes években csatlakozik a radikális szocialisták csoportjához. Noha becsületesen szolgálta a munkásosztály ügyét, lényegében megmaradt haladó polgárembernek, s ez okozta, hogy számos kérdésben (még a parasztkérdésben is, melynek programja képviselői székhez juttatta) kispolgári szempontok érvényesültek nézetében. Lenin ezért jogosan bírálta. Politikai nézeteiben megnyilvánultak ugyan a II. Internacionálé hibái, mégis megmaradt tisztességes szocialistának, a béke és az igazság elszánt harcosának. Igazságérzete különösen a hírhedt Dreyfus-perben nyilvánult meg, amikor kora híres haladó nagyjaival együtt az imperialista francia burzsoázia üldözöttje — az ártatlanul elítélt Dreyfus kapitány mellé állt. Ugyancsak a gyarmati kérdésben a francia kormány engesztelhetetlen ellenfele volt. A világháború kitörésekor — a II. Internacionálé szociálsovinisztáival ellentétben — az imperialista háborúval szemben foglalt állást. Az imperialista burzsoázia által felszított aljas szenvedélyek kitörésének esett áldozatul 1914. VII. 31-én. Gyilkosát felmentették, sőt a kormányzat később magas tisztségbe ültette. Jaurés, a szocialista mozgalom egyik tekintélyes személyisége méltán megérdemli az «tókor hálás emiékezetét. t. L. Látták kérem••• Megyek az utcán. Meleg van, jó meleg, harminckét fok árnyékban. Nagyon bírom és élvezem a meleget, ugyanúgy, mint ahogyan utálom a hideget. A meleg barátja az embernek, a hideg ellensége, nondhatnám gyilkosa. Melegben lombernyöt bontanak a fák, elterebélyesednek a bokrok, kínálják árnyékágyukat az arramenőknek. Szivük van, kérem, szivük. Igazságosak és könyörületesek. Magukhoz ölelik, elrejtik a vadász golyója elől az üldözött vadat, magukhoz ölelik, elrejtik az embervadászok golyója elöl a halálrahajszoltat .. „ hány élőlény elhullását akadályozta meg a melegben sátrat nyitó, csak a gonosznak félelmetes rengeteg .,. Szóval, megyek az utcán, meleg van, jő meleg, és már messziről rám mosolyog egy ismerősöm. Több ennél, földim. Az idénynek megfelelően köszönés helyett azt mondja: — Tyüüüü, de meleg van! y Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Ugyanilyen bölcs köszöntéssel válaszolok: — Nahát, már ezer éve nem láttam! Hogy és mint? Felelet előtt kiveszi a zsebkendőjét, hosszan törölgeti verejtékező homlokát, kezét, nyakát, aztán hetykén odamondja: — Megvagyok, jól megvagyok, beléptem a közösbe, egye fene! Az illető orvos. Apjának kis földje és egy nagy vágya volt: Fiából orvost nevelni. Ez ugrat engem — gondolom magamban. Azonnal kapcsolok, belemegyek a tréfába: — Jó, hogy emliti, mert elfelejtettem volna megmondani, hogy én is beléptem a Máltai lovagrendbe, egye fene! — Igazán, és az hol alakult? — kérdi örömmel. — Az a Szentföldön úgy ötszáz éve, de most megüresedett egy hely és sürgönyöztek értem. Hangosan felkacagott. Csak most jött rá a csalásra. Mint mondottam, harminckét fok meleg volt, ilyenkor a sörivó embernek lassú az észjárása. — Maga csak nem változik — mondja — de én Igazán beléptem a szövetkezetbe, a lakásépítő szövetkezetbe, Háromszobás összkomfortost jegyeztettem elő. — Ja. vagy úgy, a bitové druzsstvóba ... Hát miért nem beszél magyarul? De hiszen maga már négy éve minden hónapban azt híreszteli, hogy két hét múlva kap a lakáshivataltól. Nem sikerült? — Eddig még nem, de hogy megértse a dolgot, elmondom, milyen kitűnő ötletem támadt. Udvaroltam egy lánynak, szép volt, sudár, szőke, kedves, ldcsít nyakas — majd meghaltam utána. Ölszárnra hordtam neki a virágot, kértem, könyörögtem, hogy szeressen egy kicsikét, mert megöl a szenvedély. A végén feleségül kértem — mondta földim felemelt ünnepélyes hangon, mint amikor a játékos bemondja a rekontrát és az összes adut. De csak kinevetett a könyörtelen teremtés és mással ment evezni, meg moziba, meg táncolni. Aztán én bicsakoltam meg magam, felé sem néztem — és tudja mi történt? Eljött hozzám, nyakamba borúit és sírva vallotta be, hogy ezt szereti bennem, hogy így el tudtam hagyni. Hogy miért mesélem el ezt a lakásügyemmel kapcsolatban? Mert így vagyok én a lakáshivatallal is. Négy éve szaladgáltam oda nap mint nap, álltam, vártam, udvaroltam, szenvedélyesen kitörtem — semmi! Hát most megmutattam nekik, megleszek én nélkülük is, beléptem a közösbe! — És az én derűs földim nagy hahotába tört ki: — Majd jön utánam a lakáshivatal, de már akkor késő lesz, hej! de már akkor késő lesz... mert én már benn ülök az én gyönyörű háromszobás összkomfortosomban ... Mikor elváltunk, sokáig néztem utána, és bevallom, büszkeség töltötte el a szivemet. Nem, sehol a világon nincsenek rugalmasabb, jobb kedélyű és főleg optimistább emberek, mint az én földijeim. Sinikő Margit A garamgyörgyi úttörők Csipkerózsikája A garamgyörgyi iskolások Ignác Rózsa „Csipkerózsika" cknii mesejátékát adták elő nemrégen. Nem volt ez valami országos méretű produkció, nem hirdették az előadást színes nyomású falragaszok, mégis megkapó volt, s bizony fontos előrehaladást jelentett iskoláink eszmei és művészi fejlődésében. Amikor szétlebbent a függöny, a csillogó gyermekszemek örömfénnyel teltek meg, s az eleven költői szó lebilincselte a figyelmeket. Mókuci, Ugri-nyuszi, Pipóc, az udvari bolond. Pepita herceg, Tavasztündér, a Dobos vagy a Mindigjö- és Mindigszéptündérek életteli figurákká lettek, de mind a negyven kis szereplő szívből jövőn játszott, táncolt, énekelt. A címszerepet játsző Füry Ibolya s az Árva Kertész Jóskát alakító Béres László egyaránt jól megállta a helyét. Az előadás végén Üjváry László igazgató meleg szavakkal köszönte meg a szép előadást és örömmel állapította meg, hogy Garamgyörgyön nincs hiány az utánpótlásban, hiszen — amint láttuk — a legkisebbek is tudnak szép előadással kedveskedni. Kellemes élmény emlékével távoztunk, s megelégedésünket a közönség őszinte tapsai is igazolták. — e r ö r y — A szereplök Nyolc láda hashajtó és 20 000 giliszta az amerikai rendőri nyilvántartásban Az amerikai rendőri nyilvántartásokban, mint egy legutóbbi jelentésből kiderül — sok furcsa lopás szerepel .. . Syracuseban egy faiskola kertjéből magnóliára tűnt, el; Pennsylvaniában 29 ezer élő gilisztát loptak egy halászati felszereléseket árusító üzletből: egy philadelphiai sírkőfaragó műhelyéből „Apám" feliratú, 150 kilogrammos sírkövet tulajdonítottak el. valószínűleg igen nagy különleges méretű férfinadrágszükségletét kellett kielégíteni annak a New Yerse-I tolvajnak, aki egyszerre 40 db különleges méretű férfinadrággal távozott egy férfiruha-szalonból. Ogy látszik irtózott a sebességtől az egyik autókedvelő tolvaj. aki Cincinnatiban motor nélküli autót tulajdonított el. De vajon ki lehetett az a merész, aki egyszerre hat méhcsalád éjszakai áttelepítését végezte Iowában? S vajon mi indította tettének elkövetésére azt a tolvajt, aki egy texasi gyógyszertárból nyolc láda hashajtóval távozott ? . Tulajdonképpen az ALPA nem gyógyszer, csupán bevált csillapító és frissítő szer izületi- és izom bántalmak, fejfájás esetében. Az ALPA sósborszesznek ott a helye minden házi patikában! — Ára: kis üveg 4,— Kcs, nagy üveg 11,— Kés. Minden drogériában kapható! 10