A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-05 / 27. szám

A Denevér dandár A vietnami nemzeti hadsereg és a francia gyarmatosítók közötti harcok egyik epizódját mutatja be ez a kitűnő kelet-német film. Rendezője, E. Engel a nehezen megfilmesíthető témát példásan dolgozta fel, és a jellemszinészeket olyan jól választotta meg, hogy a film elejémJ| tői végig teljes illúziót kelt, és a néző érdeklődése egy pil-I lanatra sem lankad. A vietnami dzsungel szélén amerikai légitársaság működik. Legalább is ez a jelzés van a pilóták zubbonyán. A valóságban azonban a tizenöt gép Lee amerikai magánvállalkozóé, aki jó pénzért az éj leple alatt a franciáknak szállít muníciót. Lee a hidegvérű amerikai üzletember megtestesítője. Kíméletlen és kegyetlen, akinek a pilóták élete csak pénzszerzésre jó. Az éjjeli felszállások mind veszélyesebbé válnak, és a „denevérek"nek csak egy vágyuk van: pénzt keresni, hogy visszakerüljenek ebből a pokolból otthonukba. Egyik akciónál — egy kivételével — az összes repülőgép elpusztul. Az életben maradt pilóta megszökik és magával viszi a csoportnál tolmácsként működő vietnami főiskolai hallgatónőt is, akire különben halál várna, mert felí fedezték illegális tevékenysémm

gét. A nagyszámú színészgárda minden tagja elsőrangú alakítást nyújt. Az öreg Jacinto Jacinto, a kiöregedet torreádor a legnagyobb nyomorban neveli bátyja árváját. A kis Pepote mindenben szívesen segítene beteg nagybátyjának, aki sehogyan sem tud boldogulni az életben. Egy nap Jácintot meghívják egy tréfás bikaviadalra. A meghívást csak azért fogadja el, hogy bebizonyítsa, ő még mindig érdemes hőse az arénának. A fellépéshez azonban díszes torreádorruha is kell, neki pedig csak rongyai vannak. Minden munkát elvállal, hogy kölcsönruhához jusson. Mikor végre ott áll az arénában és mesterien küzd a bikával, a közönség kifütyüli, mert komédiát és szórakozást várt. Jacinto összetörve hagyja ott az arénát. A kis Pepote végignézte a viadalt, és mikor Jacinto azt meséli neki, hogy óriási sikert aratott, a gyermek — tapintatosságból — meghagyja nagybátyja illúzióját. A lélektanilag kitűnően felépített film, amelyet a magyar származású Vajda László rendezett, a legjobb spanyol realista filmek közé sorolható. Antonio Vico kiváló Jacinto, a kiszolgált torreádor szerepében, és a kis Pablito Calvoban méltó partnerre talált. SIMKÖ MARGIT Antonio Vico és Pablito Calvo „Az öreg Jacinto" című film két főszereplője Jelenet a Denevér dandárba Ilik — nem illik Ülés és ülés között 15 van különbség. Még az üzemi klubban se üljünk ilyen elterpeszkedve, kinyújtott lábbal, ,,mint otthon". A férfiak általában üljenek behajlított térddel, esetleg egyik lábukat mérsékelten kinyújtva, vagy bokánál keresztberakott, lehetőleg 3 szék alá húzott lábbal, így bizony ne üljön egy jóízlésű lány. A nők üíéstnódjára általában az a szabály, ami a férfiakéra. A szigorúbb illem szerint társaságban nem való a lábat keresztbe rakni, vagy legalábbis nem a jő ízlést sértő módon. Á szék támlájára se könyököljünk. Karosszékben esak egyik karunkkal támaszkodjunk, hogy ne keltsük a túlzott kényelmesség és hanyagság be • nyomását. De fiatalember, igy ülünk az asztalnál? Lehet, hogy így kényelmesebb, ám idősebb munkatársaink és nők társaságában nem illik. Beszéd közben a cigarettát vegyük ki a szájunkból.Bizonyára nincs a hollywoodi „csillagok" Ínyére minden, amit menedzserjeik a reklám kedvéért rájuk kényszerítenek. Jane Mansfieldnek például — többek között — egy fókával kell barátkoznia a fényképezőgép lencséje előtt. Charles Vidor, a magyar származású hollywoodi filmrendező, hatvan éves koréban, szívszélhűdés következtében elhunyt. Vídort Bécsben érte a halál, ahol a Liszt Ferenc életéről szőlő „Bűvös láng" cimü film felvételeit vezette.