A Hét 1959/2 (4. évfolyam, 27-52. szám)

1959-08-16 / 33. szám

Illik, nein illik... Fiatalember! Mit művel? Csak nem akarja megcsókolni a partnernóje kesztyűjét? Ázt mondja, hogy nem akarja valóban meg­csókolni, csak jetképesen? így már rendjén van a dolog, még abban az esetben is, ha a partnernője estélyi kesztyűt visel. A kéz­csók manapság egyébként sem Igazi csók már, hanem a no iránti tisztelet egyik megnyilvá­nulása. Éppen ezért nincs rá oka, hogy tar­tózkodjék a kézcsóktól, csak azért, mivel no­ismeróse kezén elegáns estélyi kesztyű van. Tengerparti emlék - Jellemző! Ez az egyetlen módja, hogy a gyerekek egyedül labdáz­hassanak ... - Imádom a könyveket, de mióta motorbiciklit nyertem, nem érek rá ol­vasni ,.. /x?észlelek iskolai dolgozafokbóí Kié az elsőbbség? Régi szabály, hogy étterembe, vagy szórakozóhelyre a íérfl lép be elsőnek, mert így egyrészt védi partner­nojét a kíváncsi pillantásoktól, másrészt gyor­sabban í elfedezheti hol van szabad asztal. A képen látható fiatal pár azonban éppen tá­vozik egy étteremből, és a fért! mégis elöl meg>. Helyes ez? Igen, forgó ajtó esetében mindig ez az eljárás, Így ugyanis a férfi indít­hatja meg a nehéz forgóajtót, és vigyázhat, hogy partnernöje a szemben jövökkei ösz­sze ne ütközzék. Nehogy zavarba jöjjön, ha valame­lyik étteremben, esetleg a vonat étkezőko­csijában a levest ilyen kétfiilű csészében szol­gálják fel. A terítékhez adott kanállal kana­lazza kl a leves nagyobb részét, majd nyu­godtan fogja meg a csésze két fülét és igya ki a maradék levest. Arta azonban ügyeljen, hogy a könyökét ne tartsa szélesen! Percekre megszabják az időt, a padok között jön-megy az ügyelő tanár, „súgótávolságon" kívül ültetik egymástól a diákokat, nem engedik hasz­nálni a „puskát". Hát lehet így dolgozatot írni? Persze hogy lehet. Sőt a nagy izgalomban olyan „maradandó dolgokat" is alkot a diák, amelye­ken előbb a tanár s aztán sok ezer ember jól elszórakozik. Ilyen részle­teket írtunk ki néhány iskolai dolgozatból: TÖRTÉNELEM i „Jóbot számos csapás érte. Elvesz­tette gyermekeit, barmai megdöglöt­tek, s mindezek tetejébe egyedül kellett élnie a pusztában feleségé­vei." „őseink nem éltek haláluk napjáig, mert rendszerint már előbb elestek a csatában." „Akropolisz volt az a nőstényfar­kas, amely Rómeót és Júliát szop­tatta." „Asztrik apát Szent Istvánt felken­te a trónra." „IV. Béla a Margitszigeten a leánya részére romokat építetett." „IV. Béla a tatárjárásban kihalt nép pótlásáról személyesen kívánt gon­doskodni." „A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat." „Dugonits Titusz hátsóját a falnak támasztotta, és azon felmászott." „Lórántffy Zsuzsanna özvegységé­ben a sárospataki kollégiumot számos ifjúval gyarapította." „Mátyás király egész nap a bokor­ban kuksolt, de szarvas nem jött." „II. Rákóczi Ferenc Rodostóba ment nyugdíjba." „1848-ban megtartották a szabad­ságharcot, és Petőfit a vállán vitték a sajtóba." IRODALOM „V. László egy ballada, amelyben V. Lászlót feldolgozták." „Fanny alakját a szerelem dombo­rította ki." „A népdalok különösen az Alföldön tenyésznek." „Hogy mit csinált János vitéz örö­mében új piros nadrágjába, azt el­mondani nem lehet." „Petőfi ebben a költeményben azt mondta, hogy ö inkább a csatatéren akar meghalni, mint a családi ágyban elhervadni." TERMÉSZETTUDOMÁNY „A szemünk közepén van egy nyí­lás, amely fekete, mert fejünk belül üres és sötét." ,,A fonográf egy olyan lyuk, mely­ből különféle hangok jönnek ki." „A bálna az Alföldön nem tud meg­élni, mert igen nagy." „A petróleum régen kihalt növé­nyek hulladékából táplálkozik." „Az üstökös egy olyan csillag, melynek magva van és csóválja a farkát." 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom