A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-01 / 9. szám
Bedrich SmSlOIlD ° moder n cse/i zene megteremtője Ez év máfcius 2-án ünnepeljük a modern cseh zene megalapítójának, Bedrich Smetana születésének 135. évfordulóját. Kendkívüli zenei tehetségének és emberi nagyságának méltatása értékelése helyett — mivel ezt már jóval előbb elvégezték az arra leghivatottabb személyek, a világ legkitűnőbb zeneszakértői — idézzük fel megemlékezésül a mester munkásságának rövid történetét. Smetana nem volt született zenei csodagyerek. Sikereit nem csupán kivételes képességeinek köszönhette, nagy része volt abban céltudatos és fáradhatatlan munkásságának is. Már mint gyermek a legszigorúbb önkritikával osztályozza, értékeli saját műveit. Törekvéseinek célját legjobban saját ' szavaival fejezhetjük ki: „Kompozícióban Mozarttá, zongoratechniká- ban pedig Lisztté válni." S hogy e nemes célkitűzését megvalósíthassa, komoly zeneelméleti tanulmányokat folytat. Smetana sose tartozott a bohém, könnyelmű életet élő művészek közé (még fiatal korában sem!), s ez egész művészetére, valamint életszemléletére rányomta bélyegét. Komolyan, kritikusan reagál nemcsak az öt közvetlenül érintő kérdésekre, hanem a társadalmi események — különösképpen az 1848-as forradalmi mozgalom — is döntően befolyásolják sajátos művészi arculatának kialakulását. A művészetben mindig a haladást tartotta szem előtt. S ezért Liszt újromantikus irányzatának követője lett, azonban ezt a feladatát is teljesen egyéni módon oldotta meg. Az új, modern művészet problémáját nemzete politikai és művészeti követelményeinek szemszögéből látta. Ez az öntudatos politikai magatartás jellemzi — formai és tartalmi szempontból egyaránt — egész alkotó tevékenységét. Az 1848-as forradalmi esztendő jelenti az első határkövet Smetana életében. Á művészi pályájának küszöbén álló zeneszerző a forradalom szolgálatába áll. Megírja forradalmi lendületű „Szabadság daiá"-t, a Nemzeti gárda és a Diáklégiók indulóját; a forradalmi események hatása alatt születik a D-dúr ünnepi előjáték, valamint több más kitűnő zongoradarab. A forradalmat követő tíz esztendő Smetana művésszé érésének időszaka volt. A hatvanas években azonban, amikor az ismét fellendülő cseh nemzeti kultúrának új zeneművészetre volt szüksége, otthagyta Svédországot — ahová Bach rémuralma miatt menekült —, és viszszatért hazájába. Ekkor komponálta ismert kórusmüveit (Három lovas. Renegát, Földműves), és ekkor fogott hozzá egyik legnehezebb feladatának valóra váltásához, a cseh nemzeti opera megteremtéséhez. Fáradságos munkáját hamarosan fényes siker koronázta. Karéi Sabina közreműködésével megirja a Brandenburg giak Csehországban és az Eladott menyasszony című operát, Josef Wenzig segítségével pedig a Dalibort. A prágai Nemzeti Szinház megnyitó előadására megkomponálja egyik legkiválóbb művét, a Libusa című ünnepi daljátékot, majd valamivel később a Két özvegy című operát. Smetana fáradhatatlanul dolgozik a szinház számára. A túlfeszített munka azonban megbosszulja magát: a mester elveszíti legnagyobb kincsét, hallását. De még ez a hatal-i mas csapás sem tudja megtörni a nagy zeneszerzőt. Bár a színháztól és egyéb közéleti szereplésektől meg kellett válnia, munkáját töretlenül tovább folytatja. Vejének jabkenicei kies vadászkastélyában ekkor írja meg a Hazám cimü nagyszabású szimfonikus költeményciklust, mely gazdag életmüvének méltó betetőzését jelenti. „ Sokáig azt tartották, hogy Smetana műveit sajátos nemzeti jellegük miatt nem fogják megérteni a küföldön. Ez talán egy ideig így is volt. De az utóbbi évtizedek valósága ennek épp az ellenkezőjét tanúsítja. Smetana zenéjét ma már úgyszólván az egész világon ismerik és nagyra értékelik. — pl — 150 éve született QjodHeS DdYWilíl Százötven évvel ezelőtt, 1809. február 12-én született Angliában Charles Darwin. Jómódú polgárcsalád gyermeke volt, tizenhatéves korában már egyetemre járt, s alig töltötte be huszadik évét, amikor földkörüli útra indult. A hajó, amelyen utazott, mind az öt világrészt érintette. Darwin a tengeren a vizi élőlényeket, a víz összetételét és a széljárást vizsgálta; a szárazföldön növényeket és állatokat gyűjtött és életmódjukat figyelte. Számtalan növény és állatfaj eredetét kutatta — s nem elégedett meg a vallás tanításával, a teremtés misztikumával. Tudományos kutatásainak eredményei először adtak észerú magyarázatot a természetben mutatkozó változatosságra. Felismerte ennek az evolúciónak a fö okát, a természetes kiválogatódást: hogy a természetben a legalkalmasabb fajok maradnak fenn többségben. Felfedezéseiben nagy szerepet játszott, hogy mélyen tanulmányozta az állatok háziasításának és a növények nemesítésének feltételeit. Az állatok és növények változásai a tenyésztés alatt cimü kétkötetés alapvető müve sajnos, még nem jelent meg magyarul. Könyvei, az 1859-ben megjelent A fajok eredete és az 1871-ben kiadott Az ember származása olyan harcot indítottak meg a haladás hívei és a reakciósok között, amelyhez hasonló, tudományos munka körül még sohasem folyt. Marx az elsők között reagált Darwin tudományos felfedezéseire, és barátsággal üdvözölte a tudóst. Engels pedig ezt írta Dariwn művéről: A metafizikai természetfelfogásra a leghatalmasabb csapást mérte azzal a megállapításával, hogy az egész mai szerves természet, a növények és az állatok, tehát az ember is évmilliók óta tartó fejlődési folyamat terméke." Darwin — tanításainak egyes tévedései ellenére. melyekre a marxista bírálat rávilágított — a haladó gondolat, a haiadó, modern biológia legkimagaslóbb úttörője volt. Születésének 150. évfordulóján tisztelettel emlékezünk rá. Beszélgetés Törő Imre Kossuth-díjas akadémikussal Darwinnal találkozni az Üilöi úti fák alatt? Öt kutatjuk alkonyat felé, amikor az élet a homoksárga épületrengetegben elpihen, és ott ,is pihen, ahol az élet alapkérdéseit kutaják. Az Orvostudományi Egyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetébe megyek. Az intézetben már senki sincs, csak dr. Törő. Szobájában nyugalom és homály. E faiak közt szikrát találtak egyszer. Talán tlz évig keresték, talán tovább. S ez a szikra a sejtek szaporodásának új ismeretével gazdagította a tudományt. Az élet itt van a legközelebb, ebben a homokszínű délutáni csendben. Majdnem kitapintható! Mert magát az életét kutatják a dolgozószobákban, melyek halkan nyelik el az ember lépteit. S vajon e kutatásokba beleszól-e az ifjú, ki angol nemesúrként elindult egyszer a Beaglehajő fedélzetén Tahiti felé. megismerni a világot és megtalálni az élet fejlődés-törvényeit? Ezért keressük Darwint az Üllői úti fák alatt, százötven évvel azután, hogy az angliai Shrewsbury-ben megszületett. Ezért teszem fel a kérdést az intézet igazgatójának, Törő Imre dr. egyetemi tanárnak, a Kossuth-díjas akadémikusnak, a TIT elnökének, az egyik legnagyobb élő magyar biológusnak: Mit köszönhet Darwinnak, s mikor találkozott először vele? — Debrecen ..; — mondja a professzor, s tekintete elfordul az ablak felé. — A református kollégiumban voltam diák. Az első Darwin-könyv, mely kezembe került. Az ember származása volt. Talán tizennégy éves lehettem, s azontúl megvettem minden elérhető könyvét. És annyira meggyőzőnek találtam müveit, hogy tanítása teljesen átitatta szemléletemet. Kutató munkámban ezen az alapon dolgoztam mindig — ma is. Darwin fogalmazta meg az élő világ fejlődésének egyetlen olyan magyarázatát, mely a gondolkodó ember számára elfogadható. Könyveinek hatása alatt — mint annyi millió fiatal — magam Is bogár-, növény- és lepkegyűjtő lettem; megszerettem a természettudományt, felébredt bennem a vágy a kutatás után, azután a szenvedély, megismerni az evolúció bizonyos hézagait, melyekkel Darwin nem foglalkozott. S ahogy az alkony puha köpenyét ránkteregeti, már hárman vagyunk. Ő is itt van velünk, a kőrengetegben, az Üllői úton, Kosztolányi fái közelében. És ott van Debrecenben is. S nemcsak Tahiti-ig ért el a Beagle fedélzetén, hanem az egysejtekig és átalakította a közgondolkodást. — Első tudományos szereplésem is az ő nevéhez fűződik. Egyetemi hallgató voltam, s az egyetemi körben a szárnazástanről tartottam előadást. S megemlíti — megilletődve —, hogy Móricz Zsigmond Iskolájában szabad szellem uralkodott; tanárai soha sem tették kétkedés tárgyává Darwin tanait. S beszélni kezd e tanokról, hogy elpusztul, ami környezetéhez nem alkalmazkodik: hogy az egész élővilág egy fejlődési folyamat eredménye, melyben minden változik és ehhez a változáshoz az élőlényeknek alkalmazkodniuk kell. Hogy ez a változás hozza magával az élővilág nagy változatosságát .. . Hogy a darwinizmusnak nehéz próbát kellett kiállnia, azt a próbát, melyet e tannal szembeni folytonos támadás jelentett. Az amerikai majomperen ma már derülünk, de akkor ez a per sok hiszékeny fülre talált. A materialista világnézet térhódításában a darwinizmus által hirdetett fejlődés gondolatának igen nagy szerepe van. És mennél inkább teszik magukévá az emberek a materialista világnézetet, annál inkább fog teljesen diadalra jutni Darwin tanítása a közgondolkodásban is, kiszorítva onnan a misztikus magyarázat-keresést, a teremtés mítoszát. — Folytat-e professzor úr olyan kutató munkát, mely elképzelhetetlen lenne Darwin tanítása nélkül? — Darwin egyik alaptétele — mondja az akadémikus —, hogy a környezet miként befolyásolja az egyén és az egyén részeinek fejlődését. Én a környezet hatását a sejtek és szövetek világában vizsgálom ... Ezzel huszonöt éve foglalkozom. — A bélnek, májnak vagy a hasnyálmirigynek közös eredete van. A fejlődés bizonyos szakaszán az egyik sejt a máj, a másik a bél, a harmadik a hasnyálmirigy fejlődésében vett részt. Ha én kiveszem (kivettem!...) a fejlődő szervezet egyes béldarabjait és a szervezettől függetlenül üvegben tenyésztem tovább, akkor megváltoztattam környezetét — én hoztam létre a környezetet. — Az üvegben tenyésztett bélszöveteket azután visszaültetem a szervezetbe, de olyan környezetbe, mely számára idegen. Tehát a bélszövetet a májba, vagy a hasnyálmirigybe. Tehát a szövet fejlődési irányát más fejlődés irányába tereltem. A kísérletet csirke és patkányembriókon végeztem. — A cél az, hogy biztosítsam az emberi szer-: vek és szövetek átültetését, ha valakiben elpusztulnak a hormonális mirigyek. Elérni, hogy egy üvegben rendelkezésünkre álljanak ilyen pótlásra szánt szövetek. A Filatov-féle szaruhártyaátültetés sikerült. Ő emberi hulla szaruhártyáját ültette át élő szemekbe. Ez folyik már nálunk is. Ezt az átültetést szeretné tökéletessé tenni a mi huszonöt éve folyó szerény kísérletünk, amelynek alapgondolata őt bizonyltja és öt idézi, Charles Darwint... RUFFY PÉTER 11
