A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)
1959-06-28 / 26. szám
SULLY PRUDHOMME A törött váza Hol a verbéna haldokol ma, a kristályváza megrepedt. Egy legyező épp caak súrolta, még zaj se hallatszott s beteg. De a kicsiny karc egyre jobban harapta az üvegfalat, és láthatatlan és titokban és biztosan tovább haladt. Vize lassanként csepegett ki a senyvedő virág körött. Mi történt Itt, nem sejti senki Ne nyúljatok hozzá: törött. Szivünkhöz ls Így ér a drága, és megkarcolja hirtelen. A szív tovább hasad, virága elhull, az édes szerelem. Az emberek azt vélik, ép még, de benn szivünk sir és sajog, mert érzi mély-mély repedését. Törött: hozzá ne nyúljatok. Kosztolányi Dezső fordítása Június 28-én töltötte be 85. életévét Szergej Tylmafejevics Konyekov, a legidősebb ezovjet szobrászművész, akt ma la ép egészségben, alkotééa teljében vesz részt a szovjet müvé szet munkájában. A azmolenszkl kormányzóságban született parasztcsaládből. 1902-ben végezte el e képzőművészeti akadémiát, ahol Ivanov éa Volnuhin professzorok tanítványa volt. Alkotásaiban a azovjet élet Időszerű tárnáihoz fordul, nevezetesen a szovjet nép egyszerű •fiait, munkás típusokat, inunkáshivatásokat örökít meg. Csoportművel a Szovjetunió Országos Mezőgazdasági Kiállításán ls szerepeltek. Egyes szobrai (Sámson) kifejezik a kapitalizmusban béklyóba vert, de a szocialista forradalom álul felszabadult nép őrlési, félelmetea alkotóerejét. A párt éa á szovjet állam nagyra becsüli alkotásalt. 1951-ben Sztálín-dljJal tüntették ki. <»CÍ) fyéf+á t l á í í f h j ú'ú Szeretem Prágát, ezt a Jövők« fordul« nagy Idomú, érett nő az őaz gyümölcshöz« gazmúltú várost ódon tereivel, zegzugos siká- dogoágát, és egyben az anyaság jóságát, tortámévá}, forgalmas utcáival áa virágzó parkjai- mékenységét jelképezi — minden erotika nélvei, szeretem a város peremén füstöt okádó kUl. gyárait, gótikus székesegyházait, reneszánsz Mlg Malllol a hellén nyugalom és az örttkképalotált, múzeumait és fcéptánüt. Szépségével valóság művészi hirdetője, addig Rődtn, a éa müemlékalnek értékelvei a látottak közül francia azobrászat óriása a múló pillanatot csupán Leningrád versenyezhet. igyekezett vésőjével megörökíteni. A valőság Az aranyos városban kégl — a közekndltban gazdag, de nyugulanltő elevensége árad mükiásott — román faragványok, gótikus, rá- veiből, melyek az emberi szellem gigászi neszánsz ás barokk szobrok harmonikus egy- küzdelméről tanúikodnak. Rodln szobraiban nem aéget alkotnak a modern szobrászat müreme- lelhető fel o msllloli nyugatom. Alakjai mokelvei Szobrok díszítik a sok száz éves Ki- zognak, rohannak, örülnek és szomorkodnak, roly-hldat. a Valúetein kert sétányalt, a Trójai szsnvedélyesen szeretnek éa gyűlölnek ... Rokastély dó bejáratát. .. £s a Hradzsin téri ér- din új. járatlan ösvényen indul él, ét amikor askl palota mellett — a talán túl szerényen elért útjának végére, látta — egyedül van. meghúzódó — Csah Nemzeti Galéria apró, de Magános óriás maradt, mint nagy elődei, annál megragadóbb kertjét, valamint a Galéria Michelangelo és Rembrandt, francia termében megtalálhatjuk a francia Rodln éa MalUoj, a két ellenpólus — a két szobrászat utolsó száz évánek remekelt. A név- óriás. nemcsak a francia azkulptúrára volt sor valóban színes: Carpeauz. Rodln, Bourdelle, t«9V hatással, nagyságuk és egyéniséglik rá-Malllol, Despieu, Bernard... nyomta bélyegét Európa egész szobrászatéra. Rodln és Malllol a kát ellenpólus, a lag- Ez a befolyás fellelhető Mystbek és Stürza jelentékenyebb közülük. Bourdelle pedig az szobrain ls, «melyek az aranyos város terelt összekötő bid, az átmenet kettőjük kőzött. és utcáit díszítik. Aristid Malllol egész életében a harmóniát Szeretem Prágát a> év minden szakában, kereste. Szobraiba belevitte az örök enyészet ós Szeretem a tavaszi vlrógesőben, a nyár kal&szaz állandó újjószületés végtelen nyugalmát: tengert idézó aranyfényében, szeretem e vá-Ö vsát a huszadik század „görögje", aki a rá- rost a szlnpompázó őszben és szeretem havas gl hellén szobrok vonalaiban találta kneg minta-, téli alkonyon, amfkor a decemberi fáradt nap képét. Szobraiból az Optimismus megrendlthe- vérvörös golyóbisa a Moldva folyó jegén gurltetlen nyugalma sugárzik. Formált nem bontja gázik a közeledő éjszaka elébe, meg a fény éo az árnyék állandó párharca. Szeretem s kultúrának és a művészetnek Művészetének örök ««mája a N6 volt, a női , Nyugatra tdtolt szocialista végvárát, ahol test szépságében kereste és vélte megtalájni a Perler páter ás a Kolozsvári-testvérek, Rodin szépség általános törvényeit. „Pomlóna" nevű 6, Stürza remekművet felett a kommunizmus szobra nagyszerűen Jellemzi esztétikáját; a vérvörös lobogója leng. legkiválóbb átkötései közé tartozik. A telt BARS! IMRE Sz. T. Konyenkov: Nylnocaka, márványszobor, melyet a Sztálin-dlj lit. fokozatával tüntettek ki. A szovjet szobrászat nesztora
