A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-31 / 22. szám

Szocialista munkabrigád. nélkül is elmesélik, hogy nem hivatalos ver-Izlelgetem a szót. Nemes csengése van, de senyben vannak a másik két műszakkal, azon­ugyan mit jelent. Űj fogalom, mint ahogy új kívül önként vállalták, hogy műszakonként nem egész életünk. S ennek az új életnek az üteme 3000, hanem 3200 kg konzervet készítenek el. napról napra új fogalmakat, új kifejezéseket Ezért kell hát iparkodni, ezért nem lehet munka teremt. De ennél a két szónál meg kell állni, közben holmi tercierével tölteni az időt. Mi van mögötte? Mi a tartalma? Az egész köztársaságban ők az elsők, akik Emberek vannak mögötte, dolgozó emberek, a baromfifeldolgozó szakmában jelentkeztek, akik szeretik az újat, a jobbat. Akik szeretnek hogy megszerzik a szocialista munkabrigád ki­dolgozni, szeretnek jobban dolgozni, egyre tob- tüntető címét. Ezelőtt három héttel szervezték bet nyújtani a társadalomnak, hogy maguk is meg a csoportot, azóta dolgoznak együtt a többet kapjanak szocialista társadalmunktól. Em- konzerv töltőben. Már összeszoktak, s ez mun­berek, akik többet akarnak nyújtani, mint eddig, kájukon is meglátszik. Azóta egyenletes a terv-Nemcsak munkateljesítményben, kulturában is, 'teljesítés, ami a szocialista munkabrigád egyik és népnevelésben. Egyszóval új típusú emberek, kritériuma. A továbbiak: a minőség fokozása, Fiatalok, mégpedig a javából. segéd-anyag megtakarítás, fokozott higiénia, Ilyennek képzeltem el őket. Fiataloknak, erő- előkészület a spartakiádra, kulturális, politikai seknek, férfiaknak ... S mit találtam a duna- és népnevelő tevékenység. Ezeket is mind tel­szerdahelyi Baromfikonzerváló Vállalatnál? Ti- jesltik. zenkét bájos lányt, tizenkét törékeny terem- Milyen öntudatosak ezek a lányok. N]em a tést, akiknek az életkora átlagban nem haladja könnyelmű, csak szórakozásokat kereső fiatalok meg a húsz esztendőt. Ott szorgoskodnak fehér közül valók. Igaz, szórakoznak ők is, de szer­fejkendövel a fejükön és fehér gumicsizmában vezetten. Például kötelezettséget vállaltak, hogy a zúgó-zakatoló nagy, komoly gépek' mellett, közösen fognak járni moziba, értékes filmekre. Próbálok szóba elegyedni veHik, csak úgy Részt vesznek a tánccsoport munkájában, min­munka közben — már amennyire ez a gépek za- den hónapban rendeznek egy fellépést, első­jában egyáltalán lehetséges. Rövid, kimért vá- sorban Diósförgepatonyon, ahol az üzem véd­laszokat kapok. Szokatlan dolog, hiszen a nők nökséget vállait az EFSZ fölött, s a környék szeretnek tereferélni. Fényképezgetek, s a lá- többi falujában. De ezzel még nem merül kl nyok nem sokat igazgatják, csinosltgatják ma- kulturális tevékenységük. Énnekkara is van az gukat, még csak a kendőjük alól kilátszó ha- üzemnek, meg színjátszó együttese. Ezek Is részt jukat sem simítják el. Furcsa. Ilyesmit sem vesznek a kultúrbrigádokon. igen tapasztaltam még. A tízórai szünetben A tizenkét lány közül három tagjelöltje a pért­aztán kiderül a nagy közömbösség oka. Most na k. De a többi is részt vesz a pártoktatásban, már megerednek a nyelvek, s a lányok kérdezés s várja, hogy fölvegyék a tagjelöltek sorába. Az Ifjúsági Szövetségnek valamennyien tagjai. Itt állnak előttem ezek a lányok. Mesélnek a munkájukról, apró örömeikről, egy picit az életükről — már amennyit Így munkaközben, pár perces szünetben el lehet mondani. Egyszerűek, kedvesek, mosolygósok. Egyforma a Iru­hájuk, egyformán nyílt, becsületes, öntudatos a tekintetük. Sugárzik róluk a megelégedettség, sugárzik róluk a fiatalság. S ha valaki lekicsinylőleg, megvetéssel, vagy éppen elítélőleg nyilatkozik a mai fiatalságról — ami pedig mostanában elég gyakori — aján­lom, nézze meg ezeket a fiatalokat. Beszéljen velük, ismerje meg szerénységüket és büszke öntudatukat ezeknek a mai lányoknak, akik meg­érdemlik, hogy ide Írjam a nevüket, mind a tízenkettőét. Íme: Balaskó Magda, Borsányi Magda, .Bugár Erzsébet, Fehér Gizella, Gútay Anna, Lapos Zsuzsanna, Lukács Mária, Marcell Erzsébet, Mészáros Jolán, Nagy Jusztin, Roszinsz­ky Mária, Táncos Irén. Mert ők 8 mai fiatalság. TARJÁNI ANDOR Csízínrdói emlék Nemcsak szokás, de szinte már kötelesség, hogy a fürdővendég valamilyen emléktárggyal térjen haza. Magam ugyan csak egyetlen na­pot töltöttem a tornaijai járásban tevő Cslz­fürdőn, de olyan kedves emlékkel tértem ha­za, amilyet a lelkében szokott őrizgetni az ember. » Egy kis összejövetel emlékét hoztam ma­gammal, amelyen egyszerű emberek azt bi­zonyították be, hogy nemcsak szónoklatokban és újságcikkekben, de a szivek mélyén Is megkezdődött nálunk a kultűrforradalom. A tornaijai járási titkárság, a CSEMADOK cslzi helyi szervezetével karöltve április 27-én este, amolyan olvasó- toborzóest félét rendezett az A Hét propagálására. Közönsé­ges munkanapra esett ez az összejövetel. A napi munkájukban megfáradt embereket még csak kultúrműsorral sem csábítgatta a helyi hangszóró. Mindenki azt hitte tehát, jó ha összejön 15—20 ember a község mo­zitermébe. Azt pedig, hogy kilenc óránál tovább kitartsanak ott, még a legderűlátóbb CSEMADOK-funkcIonárius sem Igen rpmélte. És Íme, ml történt! Este hét órakor már csaknem 60 főnyi közönség — fürdóalkalmazottak, egyszerű parasztok, öregemberek és ifjak — sürget­te az összejövetel megkezdését. És éjjel féltizenkettőkor csak az előadó felszólítására oszlottak széjjel. • S hogy mi volt az az érdekesség, ami ennyire lekötötte az emberek figyelmét? Sem­mi egyéb mint az, hogy beszélgethettek: olyan kívánságokról is panaszokról szólhat­tak, amilyenek húsz—harminc évvel ezelőtt, talán még egy kimondottan értelmiségiekből álló gyülekezetet sem érdekeltek volna. Ho­gyan tegye még vonzóbbá, még változatosab­bá képes hetilapjukat az A Hét szerkesztő­sége. Miért nem* tart egyetlen példányt sem olvasótermében a nagyrészt magyar alkal­mazottakat foglalkoztató fürdő? És miért nem törődnek az illetékes szervek egy ilyen jö nevű fürdőhely kulturális fellendítésével, miért nincs a községben még ma sem műve­lődési otthon? — ilyen és hasonlé gondolatok feledtették fi a Csermák Istvánokkal, Bo­ros Erzsébetekkel, Horváth Jánosokkal, Kls-Slmon Gyulákkal és Domonkos Bélákkal, hogy jaj, hiszen éjfél (elé jár már, s néhány éra múlva a munkában kell helytállni. — nj — Balaskó Magda, Gútay Anna és Lukács Mária Libazsír Is kell a jó pástétomba Konzervtöltés

Next

/
Oldalképek
Tartalom