A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-24 / 21. szám

SCultűrélet a nagymegyeri járásban A nagymegyeri járás közismerten egyike a legjobbaknak a szervezeti élet s általában a szocialista kultúra terjesztése terén. Nincs olyan község, ahol — egy vagy több — műkedvelő együttes, tánccsoport ne működnék. Nagy a kultúrszomj. Nincs olyan rendezvény, legyen az műsoros est, színdarab vagy éppen ismeretterjesztő előadás, irodalmi est, ami iránt ne nyilvánulna meg a legnagyobbfoku érdeklődés. Könyvterjesztés, színi-és mozielőadások látogatottsága, mind olyan terület, ahol a járás az egész kerületben az első helyen áll. Nyáry Ferenc, a JNB kulturális osztályának vezetője lelkesen számol be a legutolsó eredményekről. Néhány szám, apró — látszólagos» semmitmondó — adat, de mégis mindennél többet beszél arról, hogy mit jelent a sokat emlegetett kulturális forradalom a járás lakossága számára, hogy itt valóban nem elcsépelt szólam csupán, hanem élő valóság: sok munka és fáradozás, de sok öröm, sok önfeledt, boldog pillanat forrása is. A járás 25 községében 39 műkedvelő együttes és 24 állandó vagy alkalmi tánccsoport működik. A legtöbb a CSEMADOK-é, vagy a CSEMADOK védnöksége mellett a CSISZ, illetve az állami gazdaságok szakszervezeti csoportja és az iskolák mellett működik. Amilyen nagy az érdeklődés általában minden rendezvény iránt az egész járásban, olyan lanyha magában a járási székhelyen, Megyeren — ezt már Végh Gusztáv, a járási kultúrotthon vezetője állapítja meg. — Ügy látszik az elkényeztetett megyerieknek már csak pesti, prágai meg pozsonyi művészek kellenek. A legjobb műkedvelő előadáson sem jelenik meg több háromszáz embernél, pedig a kultúrházba hétszáz is befér! A filmterjesztés tekintetében már lényegesen jobb a helyzet, ha a járási eredményeket tekintjük. 1958-ban például elsők voltak a kerületben a vetítések számát, a szovjet és a szocialista filmek arányát és a látogatottságot tekintve. A járási népkönyvtár munkája, vagy talán jobban mondva az olvasóközönség érdeklődése, tudásszomja is dicséretet érdemel. 7800 kötettel rendelkezik a könyvtár, ami bizony elég kevés. A magyar könyvek mindig kinn vannak. És nemcsak a szépirodalmi művek és gyermekkönyvek (ezekből sosincs elég), hanem meglepően sokat olvassák a politikai és a szakirodalmat is. Ezen a téren is első helyen állnak a megyeriek a kerületben. A járási kultúrotthon hathatós erkölcsi és anyagi támogatást nyújt a falusi kultúrcsoportoknak. Tanfolyamokat rendez tánccsoport vezetőknek, műkedvelő rendezőknek, azonkívül metodikai kabinet működik, amely segít a darabok kiválasztásában, sőt rendezésében is. Az anyagi támogatás sem lebecsülendő. A falu kultúrházai a közelmúltban színpadi felszerelést kaptak, egyenként 12 000 korona értékben, azonkívül a járási kultúrotthon esetenként rendelkezésükre bocsát padokat, kosztümöket, ruhákat, reflektorokat, díszleteket. A járásban már jónéhány községnek van művelődési háza, néhány most épül, mint például Ekecsen, Zsemlekesen és Csilizradványon. A nyárasdi szövetkezet saját erejéből épít fel magának 2,5 — 3 milliós(!) költséggel egy nagyszabású klubházat, amelyhez a járás 300 000 koronával járul hozzá. Érdekes, hogy a nyárasdiaknak saját téglaégetőjük is van, a szükséges faanyagot pedig brigádmunkával Csehországban akarják kitermelni. Mindenképpen követésre méltó kezdeményezés! A CSEMADOK helyi csoportjai már nagyban készülnek a Csicsón május 17-én megrendezésre kerülő járási dal- és táncünnepélyre — közli Tarcsi Imre a CSEMADOK járási titkára. A járási vezetőség már márciusban letárgyalta a szervezés kérdését s kérte a többi tömegszervezet segítségét is. Minden feltétel megvan arra, hogy az ünnepély az idén még a tavalyinál is sokkal jobban sikerül. Hisz a járás minden községében van CSEMADOK-szervezet, s mindegyik rendelkezik műkedvelő együttessel. Így él, így dolgozik a nagymegyeri járás a kultúra területén. S a siker, a szép eredmények titka? Az érdekeltek áldozatkész, fáradságot nem ismerő, lelkes munkája — s a járási nemzeti bizottság, a kultúrotthon, valamint a CSEMADOK és a többi tömegszervezet példás együttműködése. — ta — CSEMADOK szemle a tornaijai járásban A járási vezetőségek legtöbbje ez idén tnájus folyamán rendezi meg a CSEMADOK járási dal- és táncünnepélyt. így lesz ez a tornaijai járásban is, ahol a legjobb népművészeti csoportok május 31-én Gömör községben mutatják majd be, mennyit fejlődtek egy év óta. A helyi csoportok részéré nagy eseményt kellene hogy jelentsen egyegy ilyen járási méretű ünnepség, hiszen ezrek és ezrek előtt léphetnek jel műkedvelők, — a tornaijai járásban azonban ez idén sem elégedhetünk meg a csoportok igyekezetével. Április vége felé járt már — tehát alig egy hónappal a szemle terminusa előtt, — amikor végig jártuk a járás községeit, és alig tapasztaltuk a lázas készülődés jelét. Nem is beszélve arról, hogy alig találtunk néhány olyan csoportot, amely valami új műsorszámmal készülődne az ez idei járási szemlére. Mert vegyük csak sorra a látottakat és a járási titkárságon nyert felvilágosításokat: Mindmáig csupán csak a hanvaiak, a lekenyeiek, a szárnyalak, a harmacaiak, d gömüriek és a tornaljaiak fellépésére lehet számítani. Ezek közül is csupán csak a szárnyaiak és a gömöriek mutatnak be valami újat. A szárnyaiak ugyanis ez idén már vegyestánccal lépnek jel, a gömöriek pedig új énekkarukkal mutatkoznak be. A hanvaiak, a lekenyeiek és a harmacaiak idén is a tavalyi szemlén bemutatott táncukkal. A tornaljaiak pedig mindössze egy tárogató-szólóval képviselik a járás székvárosát. Még szomorúbb azoknál a helyi csoportoknál a helyzet, amelyek a múlt évi szemlén bebizonyították, hogy nagy tömegek előtti szereplésben is megállják helyüket, ez idén azonban teljesen visszahúzódtak csigaházukba. Ilyenek elsősorban a radnótiak, akik tavaly 31 tagú énekkarukkal arattak osztatlan tetszést s tánccsoportjuk is sikerrel szerepelt. Ugyancsak távolmaradnak az eddigi jelek szerint a csoltóiak, a runyaiak és a sánkfaliak, akik a múlt évi szemlén szintén táncszámokkal bizonyították be tudásukat. Dehát mi az oka annak, hogy a tornaijai járás Csemadok dal- és tánccsoportjainak többsége inkább hátrahúzödást, mint előrehaladást mutat fel? Nos, kimondjuk nyíltan, véleményünk szerint egyedül csak a csoportvezetők nemtörődömségében lehet a hibák gyökerét keresni. Nem látunk bennük kedvet, nem látjuk náluk az annyira szükséges kezdeményezést és nem látjuk bennük a mozgató erőt sem Mert azt aztán igazán nem hiszi el senki sem, hogy különösképpen Gömörben akadjon akárcsak egyetlen olyan falu is, amelynek lányainak és fiainak ne legyen kedve és hajlama a táncra, az énekre és a muzsikára. N. J. A szocialista világnézet győzelméért Számos dolgozónk elképzelése szerint a kulturális forradalom csupán az irodalom, színház, film, rádió, televízió, sajtó, képzőművészet és az iskola problémáit érinti. Mindez azonban még távolról sem meríti ki teljesen a kulturális forradalom lényegét, amely csak akkor nyeri el valódi értelmét, ha gondolat- és érzésvilágunkat, erkölcsi magatartásunkat tiszta szocialista eszmeiség hatja át. A kulturális forradalom hosszú és bonyolult folyamat. Kétségtelen, hogy szocialista tervgazdaságunk anyagi-műszaki alapjainak teljes lerakása, a termelés és a természettudományok fokozatos fejlődése gyorsítja e folyamat menetét, de mindez önmagában nem elegendő. A kizsákmányolás megszüntetése, a népi demokráciánkban már eddig is elért építési sikerek népünk jelentós részét meggyőzték a szocializmus fölényéről, az emberi elme nagyszerű teremtő erejéről, de ez a felismerés még dolgozóink széles rétegeit nem vezette el a végső következtetésig. Még nem mindenki értette meg, hogy az atomfizika és az asztronautika ragyogó sikereinek idejében mennyire elavult például a maradi idealista világnézet, a vallásos hit, amely fékezi az emberi szellem szárnyalását, a kezdeménvezést, önbizalmat, és az úgynevezett túlvilággal igyekszik „kárpótolni" azokért az örömökért. melyeket alkotó munkánkkal a forradalmi munkásosztály világnézetének a történelmi materializmus tanításainak alkalmazásával itt a földön valósíthatunk meg. Világos, hogy a „túlvilági" élet boldogságával, a tűrés szükségességével, a nyomorúság és szenvedés passzív elviselésével csak azok vigasztalnak és nyugtatnak, akiknek érdeke a burzsoázia uralma és a kizsákmányolás fenntartása. Mi sem volna nagyobb hiba, mintha a jóhiszemű hívőket adminisztratív intézkedésekkel akarnók eltéríteni a vallás gyakorlatától. Népi demokráciánk azonban semmi esetre sem lehet közömbös e kérdéssel szemben. Kulturális forradalmunk egyik követelménye, hogy a meggyőzés tudományos fegyvereivel, az osztályharc lényegének feltárásával siettessük a szocialista világnézet teljes és általános győzelmét. A szocialista kultúra kongresszusán megvitatásra kerül — kulturális forradalmunk számos egyéb fontos kérdése mellett — tudományos ateista propagandánk hatékonyságának megvitatása is, mely ideológiai harcunkban különösen nagy jelentőségű — szirl — 9