A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-03 / 18. szám

A bécsi VIT gazdag programjából Szerte az országban, üzemekben, városokban és falvakban megkezdődtek az előkészületek a VII. Világifjúsági Találkozóra. A készülődés során sok fiatalt foglalkoztat az a gondolat, hogy mit láthatnak majd Bécsben a küldöttek, milyen lesz a Világijjúsági Találkozó programja. Ezzel kapcsolatban a CSISZ Központi Bizottsága a kővetkező felvilágosítást adta: — Mint az eddigi Világifjúsági Találkozókon, Bécsben is gazdag program várja a résztvevőket. A tervek szerint a megnyitót július 26-án, a bécsi stadionban tartják. Az ünnepséget több tízezer fiatal színpompás felvonulása vezeti majd be. A megnyitó után hangversenyeket, filmelöadásokat tartanak. A küldöttek bemutatják népi szokásaikat, táncaikat, dalaikat. A sporttalálkozókon többek között labdarúgásban, ökölvívásban, könnyüatlétikában, úszásban, kosárlabdában, Jcézilabdában, birkózásban, pingpongozásban és sakkban mérik össze erejüket a fiatalok, s a VIT minden résztvevője megszerezheti a VIT-sportjelvényt. Bécs egyik terén szabadtéri ünnepségeket tervez a VIT előkészítő bizottsága, a béke, a népek barátsága jegyében. Egy estét a gyarmati és fiiggö helyzetben levő országok ifjúságának műsora tölt majd be. A különböző szakmai találkozók alkalmat nyújtanak arra, hogy a fiatalok külön-külön is megbeszélhessék sajátos problémáikat. A találkozó érdekes színfoltja lesz a virágkarnevál. A záróünnepséget augusztus 4-én Bécs legnagyobb terén tartják. Meghallották a disznók Negyvennégy őszén történt az eset. A nyilasok a komáromi Monostor-erődben börtönözíék az ellenállókat. Közöttük sok komunistát, üldözött zsidót, haladó katolikus papot és értelmiségit is. Egy életrevaló gútai menyecske is a foglyok közé került. Szidalmazta a nyilasokat. Valaki meghallotta és beárulta. Maga se tudta szegény, miért tartják fogva, hiszen a szidalmazást úgy intézte, hogy senki meg ne hallja. Legalább is úgy vélte. Fogolytársai faggatták. — Ugyan miért került ide? — Jaj, nem tudom én leikecskéim. A minap a malacokat etettem. Igaz. közben eljárt a szám. Azt hittem, nincs senki a közelben, aki megfülelje. Ügylátszik mégis meghallották a disznók. elmélyítéséért A szocialista kultúra országos kongresszusa előtt Köztársaságunk kerületi és járási székhelyein megkezdődtek a szervezési előkészületek a Szocialista Kultúra Kongresszusára, mely ez év június első napjaiban ülésezik majd hazánk fővárosában, Prágában. Az egyes aktívák méltatják kulturális forradalmunk jelentőségét, és megvilágítják a megoldásra váró problémákat. Egyidejűleg behatóan foglalkoznak a kongresszus előtti kampánnyal, amelynek folyamán a tudományos, művészeti, valamint a közművelődési intézmények tagjai üzemeink és falvaink dolgozóival megvitatják kultúrforradalmunk időszerű feladatait. A Szocialista Kultúra Kongresszusának előkészítő bizottsága jogos büszkeséggel mutathatott rá felhívásában azokra a jelentős sikerekre, melyeket az emlékezetes 1948-as kongresszus óta elértünk. A lefolyt tizenegy esztendő alatt lényegesen fejlődött népünk műveltsége, kiterebélyesedett kulturális életünk, emelkedett dolgozóink életszínvonala; s ma már egyre erőteljesebben bontakoznak ki a szocialista demokrácia jellegzetességei. E fejlődés lehetővé tette, hogy a párt XI. kongresszusa a szocialista országépítés betetőzését tűzze ki legközelebbi céljául. A kulturális forradalom első alapvető feladata, hogy a kultúrát a lehető legnagyobb mértékben hozzáférhetővé tegye a nép számára. E lenini tanítás következetes megvalósításával már eddig is figyelemre méltó sikereket értünk el. Iskoláink demokratizálásával, a szocialista műveltség terjesztését szolgáló intézmények tekintélyes gyarapításával hathatósan járultunk hozzá a szocializmus építéséhez. A XI. pártkongresszus szellemében továbbra is fokozzuk iskoláink, színházaink, moziaink, televíziós állomásaink kiépítését, könyvkiadásunk fejlesztését stb. Ámde mindezzel csak a szocialista kultúra fejlesztésének feltételeit biztosítjuk. Vitathatatlan, hogy számos dolgozónk tudatában már gyökeret vert a szocialista világszemlélet, de még sok a tennivaló, hogy kigyomláljuk a kapitalizmus ideológiai maradványait. A szocialista embertípus nem alakul ki önmagától. A szocializmus megvalósításához távolról sem elegendő a köztulajdonon nyugvó alapok lerakása. Múlhatatlanul szükséges, hogy a szocializmus építőit a leninizmus ideológiája, a szocialista érzület és erkölcs hassa át. Minél gyorsabban vetjük ki magunkból a kapitalizmus átkos maradványait, a szűkkeblűséget, az önzést, a vallási babonák koloncait, minél jobban tanulunk meg szocialista módon élni, dolgozni, gondolkodni és érezni, annál gyorsabban épül fel hazánkban a szocializmus, utána pedig a kommunizmus A Szocialista Kultúra Kongresszusára magasztos feladat vár. Feltárja előttünk mindazokat a lehetőségeket, amelyek következetes kihasználásával lépést tarthatunk a szocialista népgazdaság gyorsuló ütemével.—szirt — Afiüiiiiucr nt::i)lii7Uillisl jíi Hamletul Nyugat-Németországban nincsen antiszemitizmus ! És, ha valaki mégiscsak az ellenkezőjét állítja, az meghamisítja az igazságot! Hiszen Adenauer kancellár úr nemrégiben jelentette ki a . londoni BBC televíziós adásában, hogy: ,,az antiszemitizmus a nácizmus torzszülötte volt . .. És véleménye szerint a nácizmus kimúlásával meghalt az antiszemitizmus — tehát a Német Szövetségi Köztársaságban sem lehet antiszemitizmus! Ez már csak világos és logikus is. ugyebár? Bennünket nem érdekel, vajon Adenauer szavainak hitelt adtak-e az angol hallgatók vagy sem. Mi azt szeretnénk tudni, vajon a kancellár úrnak van-e halvány sejtelme egy régirégi német betegséqröl, az antiszemitizmusról, amely ugyanúgy kisértett a Hohenzollernek Németországában. akárcsak a weimari köztársaságban. És az is köztudomású dolog, hogy a bonni tartományban dühönq az antiszemitizmus. Adenauer úr a BBC riporterének további kérdésére, hogyan magyarázza meg a hamburgi bíróság ítéletét Nieiand a fajgyűlölet apostola, esetében. Nem jött zavarba. Nyugodt hangon jelentette ki: ,,Ez az eset minden gondolkozó ember, valamint minden jogász részére érthetetlen!" A magunkszörű azonban kissé zavarban van! Mert a dolog úgy tűnik, hogy az NSZK-ban — a kancellár úr minden bizonygatása ellenére is — él a nácizmus szelleme és antiszemitizmus is van. És ezt a gyanakvásszerű állítást igazolja a duisburgi bíróság felmentő Ítélete, amelyet Fretter úr. volt SS Sturmbannführer ügyében hozott, majdnem ugyanazon a napon, amikor Adenauer szavai elhangzottak a londoni televízióban. A vádlott -Fretter ezerkilencszázharmincnyolcban az úgynevezett „Kristály éjszakán" felgyújtotta a mühlheimi zsinaqőqát. A bíróság azzal érvelt, hogy a zsinagóga abban az időben már nem volt az izraelita hitközség tulajdona, és ennél fogva Frettert, a súlyos gyújtogatás vádja alól felmentette. A gyújtogató tüzoltőőrnagy és SS tiszt ma is vezető állásban van, egy duisburgi nagy gyárüzem tűzoltó csoportjának a vezetője, és fütyül a mühlheimi polgárok panaszaira! Ő ártatlan, hiszen a bíróság is felmentette! Adenauer részére az ő esete is érthetetlen volna, hiszen a nácizmus elhunyt és a Német Szövetségi Köztársaságban nincsen antiszemi-' tizmus! Ez ugyebár logikus! Vagy talán mégsem? Ebben az esetben Adenauer meghazudtolja Hamletet, aki azt merte állítani, hogy még az őrületben is van logika és rendszer! A bonni tartományban és vezetőiben úgylátszik nincsen logika! 11