A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-03 / 18. szám

I" S. M. Ejzenstein Sok filmet gyártottak már híres mű­vészek, államférfiak életéről, akik poli­tikai vagy kulturális téren nagyot, ma­radandót alkottak, de mindeddig nem volt szokásos filmet készíteni a filmművészet­tel foglalkozó mesterek életmüvéről, azokról, kik ott álltak a film születésénél és vállalták az úttörők nebéz munkáját. Ezért különösen nagy szolgálatot tesz ez a szovjet dokumentációs film, mely nemcsak az egyik legnagyobb filmalkotó, Szergej Mlhajlovics Ejzenstein életút­járól fennmaradt felvételeket mutatja be, hanem egyúttal megismertet a szovjet forradalmi film történetével ls, mely el­választhatatlan Ejzenstein működésétől. R. Juranyev, a forgatókönyvíró. V. Katyaján rendezővel együttműködve bemutatja Ejzenstein azóta már klasszikusnak szá­mító filmjeinek a Patyomkln cirkáló, az Október, az Alekszander Nyevszkij £s a Rettenetes Ivánnak legjellemzőbb részle­teit. E rövid, de annál értékesebb film Ej­zenstein tízéves halálozási évfordulóján készült. Fiatalon, ötvenéves korában halt meg. A film követi Ejzenstein művészi fejlődését diákkorától kezdve, mikor raj­zaiban már megmutatkozott képzőművé­szeti lángelméje Tudása, határtalan tehet­sége képessé tette arra, hogy ne csak maga alkosson, hanem tapasztalatait a fia­taloknak is átadja. Mint filmteoretikus és pedagógus nagy hatással volt a moszk­vai Fihnfőiskola (VGIK) hallgatóira. Rendezői újításai főleg a forradalmi esz­me filmen történő realizálásánál mutat­koznak meg, mégpedig olyan magas szín­vonalon, hogy ezt még politikai ellenfelel­nek ls el kelleti Ismerni. Ezt az elisme­rést megerősítette az 1958. évi brüsszeli filmfesztivál nemzetközi szakbizottságá­nak döntése, mely a Patyomkln cirkálót minden idők legjobban rendezett filmjé­nek minősítette. S. M. Ejzenstein tanítványai körében S. M. Ejzenstein rendezés közben •WW—I— Történetek Leninről A múlt nyáron lezajlott Karlovy Vary-i filmfesztivál alkalmából már bővebben fog­lalkoztunk a szovjet filmgyártásnak ezzel a kiváló alkotásával. A Történetek Leninről most kerül filmszínházainkban bemutatásra. A film Lenin életének két epizódját mutatja be Szergej Jutkovics rendezésében. Az első: Muhin, a katona — a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előestélyén játszódik le, atnikor Lenin még illegalitásban élt és dol­gozott a forradalom előkészítésén. A második rész: az Utolsó ősz — Lenin néhány Gorkiban eltöltött hónapjának ese­ményeit beszéli el. Csodálatosan megrende­zett és fényképezett film. Meglátszik, hogy akik készítették, nemcsak tudásukat, de szivüket is beleadták. A kiváló színészi tel­jesítmények közül is kimagaslik a Lenint megszemélyesítő M. Strauch alakítása. Strauch játékáért számos kitüntetést kapott, így a XI. Karlovy Vary-i nemzetközi Film­fesztiválon is. Hallatlan esetek A francia vígjátékok színhelye rendsze­rint a kisváros, mely legalkalmasabb terület arra, hogy az író szatirikus formában tá­madja a francia társadalom fonákságait. Jelen esetben az igazságszolgáltatást veszi célba az Yves Robert által megrendezett film, melynek főszereplője egy rongyos vad­orzó. Nagy apparátussal hajszolják, de titok­ban ugyanazok a hivatalnokok szívesen vá­sárolnak is tőle. Nem hiányzik a játékból az obligát szerelmes pár sem, kik a végén természetesen egymásé lesznek. A vadorzót megszemélyesítő Louis de Funes kiváló színész. A néző kitűnően szó­rakozik már azért is, mert ritkán jut ilyen stílusú francia filmhez. SIMKÖ MARGIT Blaireau — Louis de Funes

Next

/
Oldalképek
Tartalom