A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

ság többsége megértette, illetve tudatosította, hogy a helye az egységes földmüvesszövetkezetekben van és így következetesen kiveszi részét a szocializmus építéséből, — a magyar nemzetiségű dolgozók tudatában érvényesül a proletár nemzetköziség és ennek alapján bontakozik ki csehszlovák hazafiságuk, tehát a magyar nemzetiségű dolgozók a Csehszlovák Köztársaságban látják egyedüli hazájukat, Csehszlovákia Kommunista Pártjában saját pártjukat — és teljes bizalmukat helyezik belé. A Központi Bizottság Irodájának határozata azonban megállapította, hogy a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában még fogyatékosságokkal is találkozunk, főleg az iskolaigazgatás és a kulturális intézmények szakaszán, másrészt abban, hogy az ideológiai munka terén elért eredmények nem arányosak a szocialista építés lehetőségeivel és szükségleteivel. Tehát elsősorban is intézkedéseket kell tenni a fogyatékosságok oly értelemben való kiküszöbölésére, hogy a magyar nemzetiségű dolgozóknak a csehszlovák szocialista hazafiság és a proeltár nemzetköziség szellemében való nevelése lényegesen megjavuljon. A magyar dolgozók aktív részvétele a párt és az államigazgatási szervekben, valamint a tömegszervezetekben, szükségessé teszi annak lehetővé tételét, hogy a magyar nyelvet használhassák a tárgyalásoknál, hogy magyarul tehessék meg megjegyzéseiket. Ez annyit jelent, hogy minden esetben, ahol az említett szervek tagságának összetétele vegyes, megfelelő technikai eszközökkel biztosítani kell a teljes szöveg magyar, illetve szlovák nyelvre való fordítását, de ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy az említett szervek a magyar nemzetiségű lakossággal írásbeli kapcsolataikat magyar nyelven tartsák fenn, hogy határozataikat szlovákul és magyarul hozzák nyilvánosságra. Itt azonban szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni, hogy nagyon helytelenül cselekszik az a magyar dolgozó, aki a nemzetiségi egyenjogúságot helytelenül értelmezve azt kívánja, és követeli, hogy vele mindenki, tehát még az is, aki nem beszél magyarul, — a magyar nyelvet használja. Sajnos, vannak olyan egyének, akik így vélekednek és akik egy szót sem tanulnak meg szlovákul, attól való félelmükben, hogy elszlovákosítják őket. Senkinek nem áll szándékában a magyar dolgozókat elszlovákosítani. Az elszlovákosításról szóló eszméknek éppenúgy, mint egyéb káros irányzatoknak hordozói és hirdetői szinte minden esetben a széjjelvert burzsoázia maradványai, a kulákok és a volt fasiszta pártok exponálta tagjai. Ezek ellen pedig küzdeni kell, harcot kell folytatnunk a magyar dolgozók sorai között meghúzódó burzsoánacionalisták ellen éppenúgy, mint ahogy szlovák elvtársaink a saját soraikban harcolnak eme ellenséges nézetek ellen. Ehhez a kérdéshez még annyit, hogy nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak egyáltalán nem árt, ha megtanulunk szlovákul. De nemcsak, hogy nem árt, hanem szükségét is érezzük annak, hogy minél tökéletesebben ismerjük a szlovák nyelvet. Tovább megyünk! Nem csupán egyszerűen szükséges számunkra a szlovák nyelv elsajátítása, hanem mindannyiunk saját egyéni érdeke is megköveteli, mert a szlovák nyelv elsajátítása által lehetőségünk nyílik a szlovák szakirodalom és egyéb szlovák nyelvű irodalmi alkotások tanulmányozására — szakképzettségünk tökéletesítésére, kulturális felemelkedésünk folyamatának meggyorsítására. A szlovák nyelv ismerete különösen nagy jelentőséggel bír és elengedhetetlen követelményként jelentkezik ifjúságunk érvényesülési lehetőségei szempontjából. Nemjcétséges, hogy a szlovák nyelvtudás egyik fontos tényező egyenjogúságunknak a szó legszorosabb értelmében való megnyilvánulásánál. Ez így van, nincs és nem is lehet másként. Az egyenjogúságot nem szűkíthetjük le arra, hogy szabadon használhatjuk anyanyelvünket és fejleszthetjük nemzeti kultúránkat. Az egyenjogúság azt jelenti, hogy a magyar dolgozó, amennyiben képességeinél fogva megfelel, ugyanolyan felelősségteljes funkciót tölthet be, mint a cseh vagy a szlovák nemzetiségű dolgozó. De vajon betölthetünk-e felelősségteljes állami, illetve közéleti funkciót csupán a magyar nyelvtudásunkkal? Kívánhat -juk-e, hogy a soraink közül kikerült üzemigazgatók, járási, kerületi vagy központi funkcionáriusok kedvéért mindenki megtanuljon magyarul? Ez helytelen lenne és nem kívánhatjuk. Tehát mindez azt jelenti, hogy a magyar dolgozóknak mint hazánk egyenjogú polgárainak az érvényesülési lehetűségük függ attól, hogy mennyiben bírják a szlovák nyelvet. De vannak még más szempontok is, melyek szükségessé teszik a szlovák nyelv elsajátítását. Az egyik ilyen nagyon fontos tényező hazánk népeinek barátsága és testvéri szövetsége. Ahhoz, hogy a szlovák és a magyar nép barátsága elmélyüljön, fontos főleg a vegyeslakosságú vidéken, hogy kölcsönösen ismerjük egymás nyelvét, így könnyebben megértsük, illetve megismerjük egymás kultúráját, művészetét, múltját és jelenét. így kerülünk közelebb egymáshoz magyarok és szlovákok, így szilárdul barátságunk és szövetségünk mint a szocializmus győzelmes építésének egyik nagyon fontos előfeltétele. Központi Bizottságunk mindezeket a komoly és fontos tényezőket szem előtt tartva fontosnak véli, hogy kultúregyesületünk fő feladatai közé a szlovák nyelvtanfolyamok szervezését is beiktassuk. Tudjuk, hogy helyi csoportjaink és kultúregyesületünk tagjai ezt a lehetőséget örömmel fogadják, kezdeményezik a nyelvtanfolyamok szervezését és jó példával élenjárva igyekeí» nek elsajátítani a szlovák nyelvet, — igyekeznek gyarapítani szlovák nyelvtudásukat. A határozat elítéli többek között azt is, hogy a szlovák burzsoánacionalisták a magyar nemzetiségű többséggel rendelkező községek nevét elszlovákosították. Előreláthatóan az illetékes szervek részéről rövid időn belül intézkedés történik abból a célból, hogy a politikailag hibás és helytelen nevet viselő községek elnevezését megváltoztassák, illetve az ilyen községek visszakapják régi nevüket. Hazánkban 20 időszerű sajtótermék jelenik meg magyar nyelven évente 23 millió példányban, amely mennyiség megfelel a követelményeknek. A csehszlovákiai rádió naponta többször sugároz műsort és híreket a magyar hallgatók számára, vasárnaponként két órás irodalmi műsort ad, külön műsort a földművesek és havonta egyszer az ifjúság számára. Bár megállapíthatjuk, hogy a hazai hírszolgálat is ki tudná elégíteni a csehszlovákiai magyar dolgozók igényeit, mégis azt tapasztaljuk, hogy nagyon sokan csak a magyarországi sajtótermékek és rádióadások iránt tanúsítanak érdeklődést. Ne essünk tévedésbe. A hiba nem ott van, hogy a magyarországi sajtótermékeket is olvassuk, illetve, hogy a magyarországi rádióadásokat is hallgatjuk. Hanem az hiba, ha csak elsősorban a magyarországi hírközlő források iránt érdeklődünk. Hogy miért hiba ez? Azért, mert így elszakadunk saját életünktől nem ismerjük kellőképpen hazánk és népünk azon problémait, melyek nekünk, csehszlovákiai magyar dolgozóknak legsajátosabb problémáink. Pedig ha jól akarjuk végezni munkánkat, akkor nemcsak a kéznek, de a fejnek is itthon kell lenni. Ezt tartsuk szem előtt és ezért népszerűsítsük a hazai magyar sajtót és a Csehszlovák Rádió magyar adásait — mindez a miénk és ezt szeretni, megbecsülni, minden egyes csehszlovákiai magyar dolgozónak hazafias kötelessége. Pártunk helyes politikájának következtében a magyar ifjúság lehetőségei az iskolai vonalon összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a burzsoá köztársaságok idején voltak. A magyar iskolák tantervei azonban nem a legszerencsésebbek, ezért lényeges módosításokra kerül sor. A magyar iskolák jövőbeni tantervei abból az elvből indulnak ki, hogy a Csehszlovák Köztársaságban élő magyar ifjúságnak a cseh és a szlovák ifjúsággal egyenlő művelődési lehetőséget kell adni. Ezért a magyar iskolákban bevezetik és továbbfejlesztik a politechnikai oktatást és gondoskodnak a szlovák nyelv tanításának lényeges javításáról. Nagyon időszerű ennek a kérdésnek a megoldása, hiszen mint ismeretes, nem egy esetben olyan tanítókra van bizva a szlovák nyelv tanítása, akik nem ismerik a szlovák nyelvtan szabályait és sem beszédben, sem írásban nem bírják a szlovák nyelvet. Ebből pedig ha valakinek, akkor elsősorban is, ifjúságunknak van kára. Mindenféle kertelés nélkül megállapíthatjuk, hogy ezek az intézkedések elősegítik, hogy iskoláinkból művelt ifjúság kerüljön ki, olyan, amely megállja helyét a szocializmus építésének bármelyik pontján. Attól a céltői vezetve, hogy hazánk magyar nemzetiségű dolgozóinak kulturális igényei kielégítést nyerjenek, a határozat feladatul adja a népművészeti alkotás magyar együttesei műsorának állandó tökéletesítését, azáltal, hogy az Iskola és Kulturális Ügyek Megbízotti Hivatala a hazai és a szovjet müvek fordításával elegendő műsoranyagot biztosít az együttesek részére. Gondoskodnak a magyar nemzetiségű népművelési dolgozók neveléséről és részükre olyan módszertani segédanyagot adnak ki, amelyek összhangban áll a magyar lakosság között végzett népművelési munka sajátos kérdéseivel. Mint ismeretes, a mozilátogató magyar közönség részéről többször elhangzottak olyan kívánságok, hogy a hazai gyártmányú filmeket magyar szöveggel lássák el. Ez a kívánság, illetve ez a javaslat megoldás felé közeledik és a közeljövőben a mozilátogató magyar közönségnek megadatik az a lehetőség, hogy a hazai gyártmányú, tehát saját filmjeinket megértse, megismerje, azokból tanuljon és gyarapítsa kulturális ismereteit. VI. országos közgyűlésünk feladatul adta kultúregyesületünk központi bizottságának, hogy az illetékes szerveknél járjon közbe abból a célból, hogy Kelet-Szlovákia magyar dolgozói kulturális fejlődésének elősegítése céljából Kelet-Szlovákiában hivatásos magyar színház létesüljön. Napjainkig még nem voltak meg az előfeltételek a kelet-szlovákiai magyar színház megteremtésére — azonban remélhető, hogy Kelet-Szlovákia gazdasági fejlődésével párhuzamosan megoldódik ez a kérdés is. Bízunk abban, hogy megvalósul a kelet-szlovákiai magyar dolgozók vágya és a színház színvonalas előadásaival segíti majd a magyar dolgozók kulturális fejlődését, és kihat a műkedvelő színjátszó csoportok fejlődésére is. A határozat értelmében a tömeg- és társadalmi szervezetek, de elsősorban a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Csehszlovák Szovjet Barátok Szövetségének a magyar dolgozók között végzendő munkájában is lényeges javulásnak kell beállni. Nagyobb gondot fordítanak a szlovák és a magyar dolgozók baráti együttműködésének megszilárdítására, a magyar nemzetiségű tagok és funkcionáriusaik nevelésére és iskoláztatására, és a szervezetük keretében működő műkedvelő művészegyüttesek műsorpolitikájára. 11