A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

A Csemadokra megalakulása pillanatától az a feladat hárult, hogy a csehszlovákiai magyar népművészeti hagyományok ápolásán és fejlesztésén keresztül, valamint a politikai és tudományos ismereteket terjesztő előadások és a népművelési munka egyéb ágazatainak felkarolása és terjesztése által segítse elő a csehszlovákiai magyar dolgozók fejlődését. Hogy a szlovák kultúra értékeinek népszerűsítésével szolgálja a szlovák és a csehszlovákiai magyar dolgozók baráti kapcsolatainak elmélyítését. Hogy a Csemadok tagságát és hazánk magyar nemzetiségű dolgozóit szeretetre nevelje hazánk, a Csehszlovák Köztársaság, odaadásra Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt. Tudatosítja a csehszlovákiai magyar dolgozók között, hogy a Szovjetunió nélkül nem volna szabadságunk és nem volna lehetséges hazánkban a szocializmus építése. Hogy a népnevelő munkán keresztül harcoljon a magyar burzsoá nacionalista irányzatok ellen, mert ez olyan ideológia, amit mind a külső, mind a belső osztályellenség felhasznál hazánk népei egységének megbontására. Kultúregyesületünk tízéves munkája módot ad arra, hogy mérlegre tegyük eredményeinket és megállapítsuk, mennyiben teljesítettük az említett feladatainkat és azokat a feladatokat, amelyek kulturális forradalmunk első szakaszában megoldásra vártak. A Csemadok helyes úton haladt Most, amikor tíz év távlatából visszanézünk, boldogan és büszkén állapíthatjuk meg, hogy kulturális szervezetünk, a Csemadok helyes úton haladt, mivel Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével a Nemzeti Front többi szervezetével együtt, a béke megvédése és a szocializmus felépítése érdekében végezte és végzi munkáját. Falusi helyi csoportjaink és kultúregyesületünk tagjai a népnevelő, felvilágosító munkán keresztül sok községben elősegítették az egységes földművesszövetkezet megalakulását és több esetben előfordult, hogy a Csemadok tagjai elsőkként léptek a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A Csemadok munkája és a szövetkezetek megalakulása elválaszthatatlanul összefonódott és így az elmúlt tíz év legjelentősebb eredménye a falu szebb holnapjának alapkőletételénél nyújtott segítségünk volt. A Csemadok és a szövetkezet elválaszthatatlanok, mint ahogy elválaszthatatlanok egymástői az anyagi és a szellemi kultúra is. A szövetkezeti mozgalom teremtette meg az alapját a falu kulturális felemelkedésének és a kulturális népnevelő munka segítette elő a szövetkezetek megalakulását és segíti elő a jövőben az egységes földművesszövetkezetek megszilárdulását. A modern mezőgazdasági gépekkel végzett közös munka több lehetőséget nyújt a pihenésre, a szórakozásra és a tanulásra, és a tanultaknak a gyakorlati életben való felhasználása több és olcsóbb kenyeret, több húst biztosít dolgozóink asztalára. Ezt tudatosította a Csemadok az elmúlt tíz év során, ezt értették meg a Csemadog tagjai és ennek következménye az, hogy ma már csak három olyan község van, ahol Csemadok helyi csoport működik és nincs egységes földművesszövetkezet. Az abszolút többségében már szövetkezeti gazdálkodást folytató magyar nemzetiségű parasztságunk, az üzemek munkásai és a csehszlovákiai magyar dolgozó értelmiség szabad hazájának tekinti a Csehszlovák Köztársaságot és lelkesen kiveszi részét a szocialista haza építésében. A csehszlovák hazafiság szelleme nem idegen fogalom magyar dolgozóink számára. Hogy ez ma így van, bátran állíthatjuk — e"hhez pártunk vezetésével — szerény munkájával a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete is hozzájárult. Hozzájárultunk ehhez népnevelő, kulturális, népművészeti, agitációs és propagációs munkánkkal. Tíz év adatokban Az elmúlt tíz év alatt több mint 18 ezer népnevelő előadást tartottunk. Előadásaink témája felölelte mindazokat a kérdéseket, amelyek elősegítették hazánk magyar dolgozóinak politikai, kulturális és szakmai fejlődését. Elősegítették a csehszlovák szocialista hazafiság és proletár nemzetköziség eszméjének érvényesülését a mindennapi életünkben és így hozzájárultak a szlovák és a magyar dolgozók barátságának elmélyüléséhez, testvéri szövetségének megszilárdulásához. A kulturális színvonal emelése érdekében számtalan irodalmi jellegű előadást tartottunk. Dolgozóink megismerték többek között Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, József Attila életét és műveit, de megismerték Jankó Král't, Kalinciakot, Jiráseket, Fucíkot és a mai csehszlovákiai írókat is. Nem ismeretlen ma már a csehszlovákiai magyar dolgozók között az orosz klasszikus irodalom sem. Csehovot és Gogolt csakúgy ismerik mint a szovjet irodalom nagy klasszikusának, Maxim Gorkijnak nevét. A szép szeretete ma és a múltban egyaránt élt és él a népben. A szép szeretete volt a népművészeti értékek szülője is. A fakanál szarvasfejjé formált nyele, az első szoba virágosra mesterkélt fala, a fehér, fekete szőttesek és a színpompás kötények csakúgy, mint a saját faragású tilinkóból szálló dal — mind a szép szeretetéről beszél. A múlt népművészeti hagyományainak feltárása és ápolása, vagyis a szépérzékre nevelés céljából születtek népművészeti együtteseink és színjátszó csoportjaink. A műkedvelő színjátszás, amely a Csemadok megalakulásával és növekedésével párthuzamosan fejlődött, nyugodtan állíthatjuk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók körében tömegmozgalommá vált. S bár az indulás időszakában műsorpolitikánk nem volt a legszerencsésebb, mégis azt kell mondanunk, hogy a tízéves működésünk alatt a színjátszás volt az a működési területünk, amely a leghatékonyabban szolgálta dolgozó népünk kulturális fejlődését. Ugyanis a fáradságos de türelmes meggyőző munka eredményeként évről-évre javult színjátszó csoportjaink műsorpolitikája. Színjátszó mozgalmunk nagy eredménye, hogy ismertté tette dolgozóink körében Moliére, Bemard Shaw, Ibsen, Jirásek, Móricz Zsigmond, Csiki Gergely, Kukucin, Barta, Gogol, Csehov, Kornyejcsuk, Bródy, Karvas, Egri és a többi jelenkori és klaszszikus író műveit. Megállapíthatjuk, hogy színjátszó mozgalmunk az elmúlt időszakban — fogyatékosságai ellenére is — a szocializmus építéséért a béke védelméért, az ember jellembeli hibáinak legyőzéséért harcolt, a több mint 20 ezer előadáson keresztül. A színjátszó csoportok működése mellett kulturális tömegmozgalmi munkánk másik fő ágazatát a népművészeti együttesek, ének- és zenekarok, valamint a tánccsoportok munkája képezi. A népművészeti együttesek a kezdeti időszak álmagyar táncai, a ritka búza, ritka árpás giccsei után, helyesen találták meg feladatukat. Megindult és széles körben bontakozott ki a népművészeti értékek, a haladó hagyományok feltárását szolgáló mozgalom és a legfejlettebb népművészeti csoportjaink ma már a hagyományok színpadi feldolgozásánál tartanak, sőt közülük egyesek új értékek alkotásával, az egyre szépülő életünknek művészi kifejezésével próbálkoznak. Népművészeti csoportjaink jó munkájának köszönhető, hogy az aratási és más ünnepélyek ma már szinte elképzelhetetlenek a népviseletes fiatalok vérpezsdítő, jókedvre serkentő fellépései nélkül. A járási dal- és táncünnepélyek pedig az aratási munkálatok megkezdésének és az aratás befejezésének örömünnepeivé lettek. A zselízi dal- és táncünnepély kulturális életünk kimagasló eseménye, népművészeti munkánk seregszemléje. Ezek és azok a nem említett eredmények, amelyeket kultúregyesületünk működésének tíz éve alatt elért, meggyőzően bizonyítják, hogy a Csemadok helytállt kulturális forradalmunk első szakaszában, hogy feladatait alapjában véve teljesítette. Erről a helyről mondunk köszönetet a Csemadok alapító tagjainak és azoknak a Csemadok-tagoknak, akik időt és fáradságot nem kímélve, magasra emelve a szocialista kultúra zászlaját, dolgoztak és harcoltak az említett eredmények eléréséért. A kulturális forradalom győzelméért Feladatunk továbbra is elősegíteni a kulturális forradalom széles körben való kibontakozását, vagyis kultúrmunkánkat a lehető legszélesebb alapokra építve úgy kell fejlesztenünk, hogy az mind tartalmában, mind formájában a szocializmus ügyét szolgálja. / Pártunk XI. kongresszusa a kulturális forradalom feladatainak mélyreható elemzésénél megállapította, hogy a szocializmus építésének jelen szakaszában nagyon fontos küldetése van az ideológiai munkának, amely a párt, a társadalmi szervezetek és népi demokratikus államunk szervező munkájával együtt, aktívan hat a szocialista forradalom ideológiai és kulturális győzelmére. Ugyanitt kihangsúlyozta, hogy a kulturális forradalom, a marxista ideológiának az emberek tudatában való győzelme nélkül elképzelhetetlen a szocialista társadalom felépítése. Hazánk történelmi fejlődését figyelve megállapíthatjuk, hogy a kulturális forradalom nálunk sajátos vonásokkal bír. Az erősen fejlett kapitalizmus hatást gyakorolt a lakosság, elsősorban is a munkásosztály aránylag magas kulturális színvonalának kialakulására. Ez a tény megkönnyíti munkánkat! De a háborúelőtti Csehszlovákia polgári demokratikus rendszerének burzsoá ideológiája ugyanakkor mély gyökeret vert az emberek, főként a kispolgári rétegek tudatában. - Ez a ténye-