A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

Országjáró garabonciások, közvéle­ményre, irodaimi köztudatra szomjas „írástudók" jartak mostanában egyre gyakrabban a Bodrogköz, Gómür és a Csallóköz vidékeit, hogy szemtől szembe találkozzanak az olvasókkal, elbeszélges­senek velük, megvitassák problémáikat. Legutóbb Nyárasdon, a Csallóköz kellős közepében volt egy ilyen meleg találkozó írók és olvasók között. Tóth Tibor, Szabó Béla, Mács József, Szőke József, Lovicsek Béla és Petrik József az idei tavasz első gyönyörűséges napján, március 21-én egy-egy szép írásukat, novellát és verset vittek Nyárasdra. A felolvasott művek kétségtelenül hatással voltak a hallga­tókra, visszhanyot ébresztettek bennük. Egy idős parasztember, Tóth Kálmán bá­csi például minden egyes elbeszéléshez úgy fűzte hozzá a maga egyéni mondani­valóját, hogy elmondott a saját életéből egy-egy hasonló epizódot. Az írócsoport minden egyes tagja ugyancsak megcso­dálta a mesefát, a maga testi mivoltában hirtelen előbukkant élő irodalmat. Tóth Tibor meg is jegyezte, hogy nem tudja, nem a Kálmán bácsi történetei voltak-e az est legsikeresebb számai. Egy kedves szőke tanítónő arról be-vU? clatin/ tsft NYÁRASDON szélt, milyen felelősségteljes munka az ifjúság nevelése, s hogy mennyire segít­ségére lehetnének a tanítónak az írók eb­ben a nehéz munkában. Többen a Nyáras­don nemrég bemutatott és nagy sikert aratott Húsz év útónról, Lovicsek Béla darabjáról beszéltek, s néhányan arról, ami már kevésbé tetszett nekik, a Kincs­keresőkről, Kónya József darabjáról, me­lyet a szomszédfalusi tanyaiak játszottak Nyárasdon. Lelkes emberek a nyárasdi vezetők; Kocsis tanító elvtárs, Kubik elvtárs, a HNB titkára és Szalay elvtárs, a CSEMA­DOK helyi szervezetének elnöke, ám saj­nos, még az ő lelkesedésük is kevés volt ahhoz, hogy a vitában olyan hozzászólások is elhangzottak volna, melyek azt bizo­nyítják, hogy a hozzászóló valóban ismeri is annak a bizonyos írónak ezt vagy azt a könyvét. Bízzunk abban, hogy az irodaimi est sokban hozzájárult ahhoz, hogy a jö­vőben ez is sikerüljön! A nyárasdiak nemcsak kaptak, hanem adtak is az íróknak valami szépet fel­emelőt. Végigkalauzolták őket hatalmas szövetkezeti telepükön, amely a nagyüze­mi gazdálkodásnak talán egyik legszebb hazai példája. Kettős haszna volt így a találkozónak, mert ha a felolvasott művek arra serkentették az olvasókat, hogy ez­után már el is olvassák a megismert írók műveit, a szövetkezeti telep, s általában, minden, amit Nyárasdon láttak, arra a felismerésre ébresztette rá az írókat, hogy Nyárasd is egyik pontja, mégpedig igen számottevő pontja annak a térkép­nek, melyet a csehszlovákiai magyar íróknak kell elkészíteniök, hogy végre­valahára ezt a mi kis világunkat is meg­ismerje olvasóközönségük. — esi — Jegyzet Sárosfál'Ól Sárosfa egy falunak a neve, egynek a sok száz közül a Csallóköz kellős köze­pén. Neve után Ítélve valami elhagyatott sárfészeknek vélné a szemlélő, ám ily módon száz közül kilencvenkilenc község érdemelné itt, a Csallóközben neve mellé ezt a jelzőt. Hogy élnek az emberek Sá­rosfán? Ügy, mint mindenütt. Ügy mint Szarván, Tárnokon, Tardóskedden. és So­morján. Születnek, élnek és meghalnak. Hiába szimatol az érdeklődő idegen vala­mi sárosfai különlegesség után, meddő marad minden kísérlete. Egy-két arckép a sok köml: Álló Ferenc, a CSEMADOK helyi szer­vezetének elnöke, a HNB titkára. Zömök, kemény embernek látszik, szeméből aka­rat sugárzik, de egy jóadag konokság is. Tíz éve tagja a sárosfai CSEMADOK-nak, négy éve elnöke. A kerületi konferencián ö is egyike volt azoknak, akik kitüntetést kaptak a tízéves jubileum alkalmából Czére István bácsi régi kommunista. Ha Alló Ferenc szimbolizálja a sárosfai CSE­MADOK-jelent, úgy Czére István a múltat. A kezdet kezdetét. Érdekes ember e.' a Czére elvtárs. Az életéről beszél, arról, hogy hogyan került kapcsolatba a párttal még tizenkilencben, mint szerdahelyi bognárinas, a sztrájkolókról, Major István­ról, de legszívesebben azért a CSEMA­DOK-ról. Hogy volt, mint volt tíz évvel ezelőtt. A sárosfaiak büszkesége a tánccsoport, ötvenhatban alakult 8 taggal, ma már ti­zenhatan vannak. Tarsolyukban 3 járási, egy kerületi kitüntetés és egy elimerő oklevél tavalyról a CSEMADOK zselízi or­szágos versenyéről. A csoport leglelke­sebb tagjai: Fejes Juliska, Fejes Jóska és Álló Sanyi. Egy különlegessége mégis csak van Sá­rosfának: ellentétben annyi csallóközi faluval, az itteni fiatalok nem mennek idegenbe kenyér után. Itt dolgoznak az állami gazdaságban. Hogy használja ki ezt a lehetőséget a CSISZ és a CSEMA­DOK? Sajnos, rosszul. Ellentét van az ál­lami gazdaságban dolgozó fiatalok és a többiek között s ez mindenképpen rá­nyomja a bélyegét a "munkára is. Sok szépet mondottak a sárosfaiak ter-: veikről, a jövőről. A legszebb talán mégis az lenne, ha a jövőben sikerülne nekik ezt az ellentétet kiküszöbölniök, hogy összefogva, immár közös erővel indulná­nak neki az elkövetkező évtizedeknek. — esi — CSEMADOK híradó A CSEMADOK bratislavai kerületi el­nöksége az elmúlt napokban ülést tar­tott. Megtárgyalták az első és második kategóriába sorolt színjátszó csoportok kerületi szemléjének végleges értékelé­sét, a járási CSEMADOK-napokra beneve­zett csoportok műsortervét, majd a feb­ruári események évfordulója és a nem­zetközi nőnap alkalmából a kerületben mű­ködő helyi csoportok által végzett agitá­ciós és kulturális munkát értékelték. Az elnökségi ülésen megállapították, hogy a februári események évfordulóján 21, a Nemzetközi Nőnap ünnepségein pedig 19 helyi csoport lépett fel a kerületben színvonalas kulturális műsorral. A bratislavai kerületben működő helyi csoportok munkájára jellemző, hogy a számos alkalmi fellépéseken kívül feb­ruárban 109 színi előadást, 23 ismeretter­jesztő előadást és 7 irodalmi estet ren­deztek. Ezenkívül a helyi csoportok jelen­tős eredményt értek el a tagtoborzás és a sajtóelőfizetők gyűjtése terén. Már most gondosan foiyik a CSEMADOK járási dal- és táncünnepélyeinek előké­szítése. A bratislavai kerületben a nagy­megyeri járásban például Csicsón, május 17-én, a galántai- járásban Taksonyban jú­lius 14-én, a szenei járásban Jókán június 7-én, a bratislavai járásban Pozsonypüs­pökin szintén június 7-én, a somorjai já­rásban pedig Somorján június 21-én kerül sor a CSEMADOK járási dal- és táncün­nepélyének a megrendezésére. A járási vezetőségek karöltve a többi tömegszer­vezettel, a járási Nemzeti Front vezeté­sével az idei dal- és tánsünnepélyt ismét a békemanifesztáció jegyében készülnek megtartani. A CSEMADOK dunaszerdahelyi színját­szói már több ízben mutatkoztak be min­den dicséretet megérdemlőén. Legutóbb az első kategóriába tartozó színjátszó­csoportok kerületi versenyén Katajev Bo­londos vasárnap című színművével arat­tak sikert és nyerték el a második he­lyet. A dunaszerdahelyieket a siker to­vább lelkesíti. Most még egy színjátszó­csoportot szerveztek, amely Kónya József Kincskeresők című zenés bohózatával szórakoztatja a helyi és környékbeli lakó­sokat. - I) -A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, a Szlovákiai írók Szövetsége, a Központi Magyar Népkönyvtár és a Slovenská Kniha Magyar Könyvesboltja 1959. április 16-án este 19 órakor m Népkönyvtár Stúr u. 91a alatti helyiségében szlovákiai magyar írók részvételével könyvankétot rendez, amelyre a bratislavai könyvbarátokat, illetve a magyar olvasóközönséget tisztelettel meghívja. Könyvankétunk célja, hogy olvasóközönségünk megismerje a magyar könyvkiadás feladatait és terveit, megismerkedjen íróinkkal és müveikkel és kifejezésre juttassa a csehszlovákiai magyar könyvkiadással kapcsolatos kívánságait. Minden könyvbarátot szeretettel vár a rendezőség. * SZLOVÁKIAI SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ n. v. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom