A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-12 / 15. szám

Országjáró garabonciások, közvéleményre, irodaimi köztudatra szomjas „írástudók" jartak mostanában egyre gyakrabban a Bodrogköz, Gómür és a Csallóköz vidékeit, hogy szemtől szembe találkozzanak az olvasókkal, elbeszélgessenek velük, megvitassák problémáikat. Legutóbb Nyárasdon, a Csallóköz kellős közepében volt egy ilyen meleg találkozó írók és olvasók között. Tóth Tibor, Szabó Béla, Mács József, Szőke József, Lovicsek Béla és Petrik József az idei tavasz első gyönyörűséges napján, március 21-én egy-egy szép írásukat, novellát és verset vittek Nyárasdra. A felolvasott művek kétségtelenül hatással voltak a hallgatókra, visszhanyot ébresztettek bennük. Egy idős parasztember, Tóth Kálmán bácsi például minden egyes elbeszéléshez úgy fűzte hozzá a maga egyéni mondanivalóját, hogy elmondott a saját életéből egy-egy hasonló epizódot. Az írócsoport minden egyes tagja ugyancsak megcsodálta a mesefát, a maga testi mivoltában hirtelen előbukkant élő irodalmat. Tóth Tibor meg is jegyezte, hogy nem tudja, nem a Kálmán bácsi történetei voltak-e az est legsikeresebb számai. Egy kedves szőke tanítónő arról be-vU? clatin/ tsft NYÁRASDON szélt, milyen felelősségteljes munka az ifjúság nevelése, s hogy mennyire segítségére lehetnének a tanítónak az írók ebben a nehéz munkában. Többen a Nyárasdon nemrég bemutatott és nagy sikert aratott Húsz év útónról, Lovicsek Béla darabjáról beszéltek, s néhányan arról, ami már kevésbé tetszett nekik, a Kincskeresőkről, Kónya József darabjáról, melyet a szomszédfalusi tanyaiak játszottak Nyárasdon. Lelkes emberek a nyárasdi vezetők; Kocsis tanító elvtárs, Kubik elvtárs, a HNB titkára és Szalay elvtárs, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke, ám sajnos, még az ő lelkesedésük is kevés volt ahhoz, hogy a vitában olyan hozzászólások is elhangzottak volna, melyek azt bizonyítják, hogy a hozzászóló valóban ismeri is annak a bizonyos írónak ezt vagy azt a könyvét. Bízzunk abban, hogy az irodaimi est sokban hozzájárult ahhoz, hogy a jövőben ez is sikerüljön! A nyárasdiak nemcsak kaptak, hanem adtak is az íróknak valami szépet felemelőt. Végigkalauzolták őket hatalmas szövetkezeti telepükön, amely a nagyüzemi gazdálkodásnak talán egyik legszebb hazai példája. Kettős haszna volt így a találkozónak, mert ha a felolvasott művek arra serkentették az olvasókat, hogy ezután már el is olvassák a megismert írók műveit, a szövetkezeti telep, s általában, minden, amit Nyárasdon láttak, arra a felismerésre ébresztette rá az írókat, hogy Nyárasd is egyik pontja, mégpedig igen számottevő pontja annak a térképnek, melyet a csehszlovákiai magyar íróknak kell elkészíteniök, hogy végrevalahára ezt a mi kis világunkat is megismerje olvasóközönségük. — esi — Jegyzet Sárosfál'Ól Sárosfa egy falunak a neve, egynek a sok száz közül a Csallóköz kellős közepén. Neve után Ítélve valami elhagyatott sárfészeknek vélné a szemlélő, ám ily módon száz közül kilencvenkilenc község érdemelné itt, a Csallóközben neve mellé ezt a jelzőt. Hogy élnek az emberek Sárosfán? Ügy, mint mindenütt. Ügy mint Szarván, Tárnokon, Tardóskedden. és Somorján. Születnek, élnek és meghalnak. Hiába szimatol az érdeklődő idegen valami sárosfai különlegesség után, meddő marad minden kísérlete. Egy-két arckép a sok köml: Álló Ferenc, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke, a HNB titkára. Zömök, kemény embernek látszik, szeméből akarat sugárzik, de egy jóadag konokság is. Tíz éve tagja a sárosfai CSEMADOK-nak, négy éve elnöke. A kerületi konferencián ö is egyike volt azoknak, akik kitüntetést kaptak a tízéves jubileum alkalmából Czére István bácsi régi kommunista. Ha Alló Ferenc szimbolizálja a sárosfai CSEMADOK-jelent, úgy Czére István a múltat. A kezdet kezdetét. Érdekes ember e.' a Czére elvtárs. Az életéről beszél, arról, hogy hogyan került kapcsolatba a párttal még tizenkilencben, mint szerdahelyi bognárinas, a sztrájkolókról, Major Istvánról, de legszívesebben azért a CSEMADOK-ról. Hogy volt, mint volt tíz évvel ezelőtt. A sárosfaiak büszkesége a tánccsoport, ötvenhatban alakult 8 taggal, ma már tizenhatan vannak. Tarsolyukban 3 járási, egy kerületi kitüntetés és egy elimerő oklevél tavalyról a CSEMADOK zselízi országos versenyéről. A csoport leglelkesebb tagjai: Fejes Juliska, Fejes Jóska és Álló Sanyi. Egy különlegessége mégis csak van Sárosfának: ellentétben annyi csallóközi faluval, az itteni fiatalok nem mennek idegenbe kenyér után. Itt dolgoznak az állami gazdaságban. Hogy használja ki ezt a lehetőséget a CSISZ és a CSEMADOK? Sajnos, rosszul. Ellentét van az állami gazdaságban dolgozó fiatalok és a többiek között s ez mindenképpen rányomja a bélyegét a "munkára is. Sok szépet mondottak a sárosfaiak ter-: veikről, a jövőről. A legszebb talán mégis az lenne, ha a jövőben sikerülne nekik ezt az ellentétet kiküszöbölniök, hogy összefogva, immár közös erővel indulnának neki az elkövetkező évtizedeknek. — esi — CSEMADOK híradó A CSEMADOK bratislavai kerületi elnöksége az elmúlt napokban ülést tartott. Megtárgyalták az első és második kategóriába sorolt színjátszó csoportok kerületi szemléjének végleges értékelését, a járási CSEMADOK-napokra benevezett csoportok műsortervét, majd a februári események évfordulója és a nemzetközi nőnap alkalmából a kerületben működő helyi csoportok által végzett agitációs és kulturális munkát értékelték. Az elnökségi ülésen megállapították, hogy a februári események évfordulóján 21, a Nemzetközi Nőnap ünnepségein pedig 19 helyi csoport lépett fel a kerületben színvonalas kulturális műsorral. A bratislavai kerületben működő helyi csoportok munkájára jellemző, hogy a számos alkalmi fellépéseken kívül februárban 109 színi előadást, 23 ismeretterjesztő előadást és 7 irodalmi estet rendeztek. Ezenkívül a helyi csoportok jelentős eredményt értek el a tagtoborzás és a sajtóelőfizetők gyűjtése terén. Már most gondosan foiyik a CSEMADOK járási dal- és táncünnepélyeinek előkészítése. A bratislavai kerületben a nagymegyeri járásban például Csicsón, május 17-én, a galántai- járásban Taksonyban július 14-én, a szenei járásban Jókán június 7-én, a bratislavai járásban Pozsonypüspökin szintén június 7-én, a somorjai járásban pedig Somorján június 21-én kerül sor a CSEMADOK járási dal- és táncünnepélyének a megrendezésére. A járási vezetőségek karöltve a többi tömegszervezettel, a járási Nemzeti Front vezetésével az idei dal- és tánsünnepélyt ismét a békemanifesztáció jegyében készülnek megtartani. A CSEMADOK dunaszerdahelyi színjátszói már több ízben mutatkoztak be minden dicséretet megérdemlőén. Legutóbb az első kategóriába tartozó színjátszócsoportok kerületi versenyén Katajev Bolondos vasárnap című színművével arattak sikert és nyerték el a második helyet. A dunaszerdahelyieket a siker tovább lelkesíti. Most még egy színjátszócsoportot szerveztek, amely Kónya József Kincskeresők című zenés bohózatával szórakoztatja a helyi és környékbeli lakósokat. - I) -A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, a Szlovákiai írók Szövetsége, a Központi Magyar Népkönyvtár és a Slovenská Kniha Magyar Könyvesboltja 1959. április 16-án este 19 órakor m Népkönyvtár Stúr u. 91a alatti helyiségében szlovákiai magyar írók részvételével könyvankétot rendez, amelyre a bratislavai könyvbarátokat, illetve a magyar olvasóközönséget tisztelettel meghívja. Könyvankétunk célja, hogy olvasóközönségünk megismerje a magyar könyvkiadás feladatait és terveit, megismerkedjen íróinkkal és müveikkel és kifejezésre juttassa a csehszlovákiai magyar könyvkiadással kapcsolatos kívánságait. Minden könyvbarátot szeretettel vár a rendezőség. * SZLOVÁKIAI SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ n. v. 12