A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-05 / 14. szám

JC öny vkiadásunk mérlege Tíz éve, hogy Csehszlovákiában megkezdődött a magyar könyvek kiadása és terjesztése. E jubileum "alkalmából felkerestük Ján Ponican elvtársat, a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének vezetőjét, hogy válaszoljon néhány kérdésre, mely a könyvkiadó eddigi munkájával és jövőbeli terveivel kapcsolatos: Milyen céllal indult Csehszlovákiában a magyar könyvkiadás ? - Már 1948 februárja után - amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja döntő győzelmet aratott a burzsoázia felett — napirendre került a nemzetiségi könyvkiadás kérdése is. Magyar nyelvű könyvkiadással 1949-ben a Pravda könyvkiadó vállalatot bízták meg, majd 1953-től a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete gondozásába került. 1955-től, hogy egységesíthessük a könyvek árát, figyelembe véve az összállami terveket, a Magyar Könyvkiadó szerkesztőségét áthelyezték a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalathoz. Ezzel elértük, hogy kiadványainkat ugyanolyan árban tudjuk megjelentetni, mint az eredeti cseh és szlovák kiadványokat. Mennyiben váltotta be a hozzáfűzött reményeket a magyar könyvkiadás? - Jelentős eredményeket értünk el az elmúlt tlz év alatt és bizonyos fejlődési szakaszokat is különböztethetünk meg. Évről-évre gyarapodott a kiadott könyvek száma. Hogy csak néhány példát említsek: míg 1949-ben 6 könyvet adtunk ki 30 ezer példányban, 1953-ban már 47 könyv 192 ezer példányszámban került a magyar dolgozók kezébe; a múlt évben 33 könyv 168 ezer példányszámban jelent meg. Természetesen figyelembe kell venni, hogy az előbbi évek statisztikájában a Népnaptár 80 — 50 ezer példányszáma is szerepel; ez ma már a Politikai Könyvkiadó szerkesztésében jelenik meg. Az elmúlt évekhez vizonyítva témakörünk is változatosabb lett. A csehszlovákiai magyar írók müvei mellett elsősorban a cseh és a szlovák irodalom klasszikus, haladó íróit szólaltatjuk meg tagyar nyelven. Melyik müveknek volt a legnagyobb sikerük? - A mi kiadásaink kis példányszámban jelennek meg. így csak viszonylagosan lehet megállapítani a könyv sikerét. Nagy érdeklődést tanúsítottak az olvasók: Szabó Béla Marci a csodakapus. Ordódy Katalin Megtalált élet és Rácz Olivér Kassai dalok című műve iránt, a fordítások közül pedig leginkább Hanzelka-Zikmund útleírásai, az ifjúsági és gyermek-könyvek népszerűek. Az utóbbi időben tapasztaltuk, hogy Magyarországon is érdeklődnek az itteni magyar írók művei iránt. Ebben az évben számos könyvet adunk ki közösen pl. Duba Gyula. Szőke József, Forbáth Imre stb. műveit. Miben látja Ponican elvtárs a magyar szerkesztőség legfőbb feladatát? — Elsősorbart abban, hogy a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók kezébe adjuk a cseh és a szlovák irodalom legjobb haladó műveit, hogy ezáltal megismerjék azoknak a népeknek kulturális kincseit, akikkel egy hazában élnek és együtt dolgoznak a szocializmus mielőbbi felépítéséért. Ez szolgálja a proletár internacionalizmus jegyében az itt élő nemzetiségek együttműködését. Fontos, hogy ezek a müvek jő fordításban kerüljenek az olvasók kezébe. Másodsorban fontos feladatunk az itteni magyar irodalom fejlesztése. Az eddigi tapasztalatok szerint a csehszlovákiai magyar írók — néhány kivételtől eltekintve — még nem érték el a kívánt szinvonalat. A kultúrforradalom betetőzésének követelménye, hogy a müvek megbírálásánál és kiadásánál a szocialista világszemléletet tartsuk szem előtt, és eszerint ítéljük meg a művészi formát és tartalmat is. Nyilvánvaló, hogy mind a fordításnál, mind az eredeti műveknél a mű szocialista funkcióját helyezzük előtérbe. Közelebb a mához, a mai élethez! — ez a jelszó. Kell, hogy a kiadó együtt dolgozzon a Szlovákiai írók Szövetségének magyar szekciójával, és ebben a közös munkában nagy segítségünkre lehet az Irodalmi Szemle című folyóirat is. A csehszlovákiai magyar írók fejlődésének szempontjából komoly (eladatnak tartom a cseh és a szlovák irodalom alapos megismerését.