A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-11 / 2. szám

„Hazugság, dr. Köhler!" — mondja Fritz Belda, ^ az egyik tanti érthet egyet az álláspontjával, hogy élete értékesebb, mint másoké, tehát több élelemre van igénye. Azt hiszém, nem kell hozzáfűzni, egy angyal másként gondolkozik. Nem igaz, hogy dr. Kohlért 1949-ben haza akarták bocsátani s ö ezt visszautasította, hogy „bajtársainak továbbra Is orvosi segítséget nyújtson". A táborban folytatott fasiszta tevékenység miatt szabadságvesztésre ítélték ... Valá, hogy amputálásokat hajtottak végre vasfűrésszel. De a bekerített Sztálingrád ostroma Idején! A sztálingrádi fogolykőrhézban egy technikailag kitűnően berendezett műtő és megfelelő műszerek álltak dr. Kohler rendelkezésére, amellyel még tüdőplasztikai műtéteket is végezhetett ... Nem igaz, hogy a „legjobb Időkben is" cipészfénalat kellett sebek összevprráséhaz használnia. Hogy tálalhat egy orvosi szjklap ilyen lehetetlen dolgokat az olvasóinak .. ." Fritz Belda plaueni lakos, aki 1944—1946-ban a jelagubai, 1946—47-ben a penzai és 1947/49-ber. a szólni fogolytáborban volt együtt Kohlerrel, hasonlóképpen nyilatkozott, de mindennél beszédesebb bizonyítékai az újság fotóarchívumában őrzött fényképek annak, hogy a nyugatnémet propaganda elvakult gyűlöletében ezúttal is — mint már sokszor — bakot lőtt. Nyugat-Németországban a revansiszta politikusok átvették a hírhedt goebbelsi módszereket: tudják, hogy valamely vérszegény brosúránáL sokkal többet ér egy „ügyesen" megírt regény vagy egy megfelelően tálalt film. így lett dr. Kohlerból „sztálingrádi angyal", aki „az orosz hadifogság poklában" a legprimitívebb eszközökkel bajtársai megmentésén fáradozott. S ugyancsak nem átallották elvetemült propagandájuk szolgálatába, állítani az egyébként komoly „Orvosi Közlemények"-et sem. A filmről eleget mond maga az a tény, hogy rendezője Radványl Géza magyar emigráns, az „ördögi" tábori orvosnőt a botrányairól hírhedt magyar Bartök Éva játssza. Az „ázsiai" táborparancsnokot Valerij Inkljinoff orosz emigráns alakltja. Tanácsadó : Szvjatopolk-Mirszkij herceg, orosz fehérgárdista emigráns. Illusztris társaság, amint látjuk! És kik állnak dr. Kohler mögött. Revansiszták, militaristák, fasiszták, fegyvergyárosok, atombomba-gyártök, a meg sem születettek sírásói! Maga Kohler csak figura a kezükben, csak eszköz a célhoe vezető úton. A célt elérték: új Impulzust kapott a sovinizmus; S a sohasem okuló keresztes lovagok újabb bajtársi egyesületeket alakítanak. Meddig vajon...? Ez dr. Kohler — „primitív eszközökkel" Dr. Kohler, a bonni militaristák érdemkeresztjével .Németország köszönetét" fejezi ki Adenauer Kohlernak 4sztafíngtódiMM A Neue Berliner Ilustrierte lerántja a leplet egy veszélyes nyugatnémet legendáról — Kinek érdeke, hogy dr. Ottomar Kohler kölni sebész a teuton nemzeti hős mezében tetszelegjék Még 1953-ban kezdődött a dolog, Dr. Ottomar Kohler visszatért szovjet fogságbői. Saját kijelentése szerint 1949-ben haza akarták engedni, de ő saját elhatározásából a Szovjetunióban maradt, hogy szenvedő bajtársain segítsen ... S ez elég volt a bonni propagandistáknak, hogy dr. Kohlért nemzeti hőssé nyilvánítsák s a „sztálingrádi angyalnak" Adenauer személyesen akassza a nyakába a bonni álam legmagasabb kitüntetését, a nagy Bundesverdienstkreuz-ot. Ezzel azonban nem érték be Hitler és Goebbels hű tanítványai. A nyugatnémet sajtő krokodilkönnyeket hullatva kezdte ünnepelni a „sztálingrádi fogolytábor poklá"-ból visszatért sebészt. Rövidesen regény is megjelent róla, s noha ebben nem Kohler, hanem Böhler szerepelt, minden nyugatnémet polgár tudta, kiről szől. Természetes, hogy a regényt meg is filmesítették. És a „Telegraf" clmü lap nagy hangon kijelentette, hogy „A sztálingrádi orvos dr. Kohler hiteles történetét dolgozta fel". Ez a „hiteles" történet átlátszó szovjetellenes propaganda, amelyben dr. Kohler például gumikesztyű és a legelemibb sebészeszközök nélkül, petróleumlámpa fénye mellett volt kénytelen bajtársait operálni a fogolytáborban. Az egész regény, iletve film ilyen és ehhez hasonló valótlanságokon alapszik. A Német Demokratikus Köztársaságban megjelenő Neue Berliner Illustrierte tanúkat kutatott fel, dr. Kohler egykori fogolytársait, akik most lerántották a leplet erről a „hiteles" történetről. Dr. Horst Rocholl orvos, aki 1943-ban együtt volt Kohlerral a dubovkai fogolytáborban, 1950-1952-ben pedig a sztálingrádi büntetőtábor kórházaiban, többek között kijelentette: „Igaz, hogy dr. Kohler tehetséges sebész. Az orvostudomány egyéb területein is kiváló tudással rendelkezik. Azonban semmiesetre sem szent, sem pedig angyal. Az orvosi etika nem ,A sztálingrádi orvos" a Gloria-FUm produkciójában „A sztálingrádi orvosnak" távolbalátó készüléket ajándékozott a Grundig cég \ sztálingrádi orvos": a dr. Kohlerról írt regény címlapja