A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-22 / 8. szám

Bagdad ősrégi város. Alapítása a legendák homályába vész. Tény az, hogy El-Manzur, a második abbaszida uralkodó, az akkor már jelentékeny helységet 762-ben székvárosává tette. A város fénykorát 800 körül élte a legendás Harun-al-Rasid idejében, aki sokat áldozott fényének emelésére. Arab történetírók feljegyzései szerint ebben az időtájban kétmillió lakosa is volt. Bagdad lakosainak számát megállapítani ma csaknem lehetetlen. A születési anyakönyvet csak néhány esztendeje vezették be, de a mai napig sem veszik valami komolyan. 1930-ban a nagy pestisjárvány után a város lakosainak számát 65 000-re becsülték. Félig komolyan, félig tréfásan mesélik a bagdadiak, hogy a cukorfejadag megállapításakor végrehajtott összeírásnál több mint egymillió s az állításkötelesek összeírásánál alig százezer ember jelentkezett. Józan becslések szerint Bagdadnak mintegy félmillió lakosa lehet. Bagdad a kelet-nyugati kereskedelem fotitos állomása. El lehet ide jutni Törökországból vonaton, Damaszkuszból autóbuszon, amely egész éjszaka rohan a sivatagon át, Baszráből gőzhajón, Bejrútból vagy Kairóból pedig repülőgépen. Az újságíró előtt önkéntelenül felmerül a kérdés, melyik Bagdadról számoljon be: az ünnepiről, a hétköznapiról vagy pedig megrajzolja az arabok új életre ébredt városát. Talán az lesz a legjobb, ha úgy csinálunk, mint az egyszeri vándor, aki, amikor megkérdezték tőle, hogy mit akar, feketekávét, tejet vagy kenyeret, azt mondta, hogy tejeskávét kér, beleaprított kenyérrel. Bagdad főútvonala, a három kilométer hosszú Rasid utca, árkádjaival Párizsra emlékeztet. A kép azonban csalóka, mert csak a csomagolás európai, az emberek, az utcák forgalma, a lárma, az üzletek s a szagok — mindez jellegzetesen arab. S az, ami Bagdadban a főútvonalakon kívül esik, tulajdonképpen agyagkunyhók tengere, amelyből szigetként, itt-ott emelkedik csak ki egy-egy fényűző villa; Bagdad nem tör büszkén az ég felé, földhöz tapad, s csak, ha az ember a szűk sikátorokban jár, tűnnek a házak magasnak. Legmagasabb építményei a minaretek, ezek mint égre mutató ujjak emelkednek ki az alacsony házak közül. A mohamedánok ünnepe a péntek, olyan, mint a mi vasárnapunk. Pénteken elcsendesednek az utcák, zárva vannak a hivatalok és az üzletek nagy része. A hatalmas taxi-áradat szemlátomást megritkul. A gépkocsik — ez különben a legolcsóbb Jcözlekedési eszköz Irakban, a Az Asszír Kapu Az A Hét számára írta VALENTINI JŐZSEF nafta hazájában - ott parkolnak a keskeny mellékutcákban, sikátorokban. A nők fekete selyem abajában, egyesek eltakart arccal, a férfiak arab kefijával a fejükön, ünnepi öltözetben sétálgatnak, Igazi orientális kép, amit a sok Coca-Cola reklám sem tud megváltoztatni. Sok mohamedán hivő csaknem egész napját valamelyik mecsetben tölti, amelyek közül a Dzsamah-el-Szik-el-Gazel a legrégibb és a Dzsamah-el-Merdzsamiah a legszebb pompás arabeszkjeivel. Számos arab szentnek van Bagdadban temetkező helye, különösen szép közöttük Zobeidának, Harun-al-Rasid feleségének mauzóleuma. A keresztények, akik külön negyedekben élnek, pénteken is nyitva tartják üzleteiket, s aztán vasárnap ünnepelnek. A keresztény hivatalnokok azonban a pénteket és a vasárnapot is megünneplik ... Nemcsak Bagdad, de az egész környék vallási központja a Kadhimain mecset. Nyilván azért, mert a csehszlovákokat itt igen nagy becsben tartják, sikerült bejutnom ebbe a mecsetbe, mégpedig éppen pénteken. Vezetőim elárulták, hogy én vagyok az első nem mohamedán, aki betehette lábát ebbe a mecsetbe. Hogy ne keltsek feltűnést, magamnak is mindenféle rituális szokást végig kellett csinálnom: térdre hullani és megcsókolni az ott eltemetett mohamedán szent sírját körülkerítő ezüst oszlopokat... A mecsetnek hatalmas kupolája van — színaranyból, ezüst van itt métermázsaszámra, s az egész mecset építészeti megoldása óriási kristálybarlangra emlékeztet. Az embernek önkéntelenül is az ezeregyéjszaka meséi jutnak eszébe. — És mi lesz, ha az igazhivőknek feltűnik, hogy idegent engedtek be a mecsetbe? - kérdeztem meg némi szorongással az engem kalauzoló papoktól. — Módja azt, hogy csehszlovákiai mohamedán — válaszolták könnyedén... i A mecsetből egyenesen egy bagdadi ügyvédhez mentem, aki meghívott a házába. A házigazda és barátai már vártak, kényelmesen elhelyezkedve a díványokon. Keleten igen élénk a társasélet, ehhez alkalmazzák a házak berendezését is: a szobában semmi, csak fotelek és kereve-A szeráj óratornya