A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-15 / 7. szám

Dél-Afrika, Belga-Kongó, Brazília és India régóta ismertek gazdag gyémántlelőhelyeikről. Ma már Kelet-Szibériát is ide sorolhatjuk. Hogyan lehetséges ez — kérdezzük -, észak állandóan fagyos földje és a déli tájak forró homokja? Sokan bizony kételkedtek benne. Hatalmas akadályokat kellett iegyőzniök a szovjet geológusoknak, míg végül felszínre hozták az örökös hótakaró alól az első gyémántot. A. P. Burov és V. S. Szobolev vetették fel először a szibériai gyémántbányák lehetőségét, és határozták meg elméletileg a lelőhelvek fekvését. Elindultak északra az első úttörők, a tunguz expedíció geológusai: M. M. Ogyencov, G. Ch. Fanstein és J. Sz. Habargyin. 1949-ben Fanstein fedezte fel az első gyémántmezőt. így Szobolev és Burov feltevései igazolódtak. Kelet-Szibériát úgyszólván elözönlötték a szovjet geológusok. Az expedícióknak, melyeket most amakini expedícióknak neveznek (атака az evenkij nyelvjárásban medvét jelent; így hívták ugyanis azt a kutyát, mely az első kutatócsoport kedvence volt), a zord tagján, megáradt folyókon és mocsarakon, melyeket még emberi láb nem érintett, kellett áthatolniok. Kitartó munkájukat végül siker koronázta. Ojabb és újabb gyémántmezőkre bukkantak. Azonban az iparnak olyan bányákra van szüksége, melyekben a gyémántot a kimberlit nevű ércből fejtik. Végre 1954-ben az északi sarkkörnél Popugaveva geológusnő a pirop nevű ásványban talált gyémántot. Itt létesült a Szovjetunió első gyémántbányája, melyet „Hajnalcsillagnak" neveztek el. Nem sokkal ezután Habargyin felfedezi a második bányát, a „Bék'ét" és Scsukin geológus a harmadikat, a „Sikert". Rövid időn belül még vagy húsz bányát tártak fel. * * * Eddig a CTK jelentése. E témával Részletesebben az alábbi, Moszkvából rendelt cikk ismerteti meq olvasóinkat. A gyémánt után — az örökös fagy birodalmába A gyémánt évszázadokon keresztül i legdrágább ékszereket ékesítette, lapjainkban azonban a gyémántnak úgyizólván forradalmi jelentősége van az parban. A gyémánthegyű késekkel sok;zorta gyorsabban lehet megmunkálni I fémeket, mint a legkeményebb ötényekkel. A gyémánt technikai fejlődést elent; nagyban hozzájárul az államok jazdasági és védelmi erejének megszilárlításához. A szovjet ipar eddig igen szűkében -olt a gyémántnak. Ezért kénytelen volt zJkségletét behozatal útján fedezni, de 1 kapitalista országok embargóval megikadályozták a Szovjetunióba irányuló jyémánt kivitelt. A szovjet geológusok áradságos munkája azonban egy szép lapon meghozta gyümölcsét: Jakutszkban iriási gyémántlelöhelyeket fedeztek 'el... Megkezdődött a harc a hozzáférheteten kelet-szibériai tajgával. Sok száz kiométeres körzetben nem, volt lakott teepülés; csak a szibériai medvéket és i sarki farkasokat nem zavarta a hatvan 'okos fagy. Azonban a szovjet gyémántpar építőmunkásai is derekasan megállák helyüket. Két évig 'éltek sátrakban, rtották az őserdőt a mocsarakban, és -násfél méteres 'hóban építették az uta<at, házakat, üzemeket. Felépitétték Mirlij városkát, valamint üzembe helyezték aárom ércfeldolgozó üzemet, villanytelepet, több iskolát, üzletet, klubot. . . Megkezdődött a gyémántiérc első ezer tonnáinak feldolgozása. Nemrégiben olvastam egy fiatal építészmérnöknek, A. Koricinnek feljegyzéseit, aki részt vett a jakutszki tajgában Mirnij gyémántváros első házainak felépítésében. A legnehezebb napokban a következőket jegyezte fel munkatársairól: „Meg vagyok győződve, hogy győznek. Másképp nem is lehet, mivel nem adják fel álmaikat, nem lankadnak a nehézségek leküzdésében. A kopár földön látni tudják a várost, az erdők áthatolhatatlan sűrűjében az aszfalt utat, a hideg, barátságtalan sátrakban a világ legjobb lakását. Mindent megvontak maguktól, csakhogy felépíthessék a várost. És mind, addig meg nem pihennek, amíg ez az egész terület olyan nem lesz, mint ahogy azt megálmodták!" Zdenék Nohác, Moszkva Fedor Kupcsenko mester már sok ezer kilométernyi területet átkutatott a kietlen tajgában. Most a „Szputnyik" gyémántlelöhelyen vezeti a munkálatokat (Foto: TASZSZ — CTK) VlTÉZSLAV NEZVAL: Ég veled, lengj kendő Ёg veled és hogyha többé nem találkozunk nos, gyönyörű volt és mindenből volt elég Ég veled s ha egymásnak- majd randevút adunk lehet hogy nem jövök talán jön más vendég Gyönyörű volt sajnos egyszer minden véget ér Lélekharang ne kongj ismerem már e kínt Csók keszkenő sziréna és hajófütty kisér még három-négy m.osoly aztán árván megint Ég veled és ha nem nyílna szóra már a száj maradjon emlék a perc parányi bája képeslapnál egyszerűbb légies mint e sál s bódító akár aranyfüst illatárja S ha olyat láttam volna mit eddig senkise neked fecském még. jobb ha szárnyad hazacsal A dél irányt mutattad hol fészked rejteke Sorsod a repülés az én sorsom a dal Ég veled és hogyha mindez utolszor volna meg rosszabb így reményt elvesztve egyedül Ha találkozni vágyunk akkor búcsúzni kár Ég veled lengj kendő Végzet beteljesülj! Fordította: Monoszlóy M. Dezső