A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-24 / 34. szám

Hiba van a kréta körill — mondja a köz- Beke László, a Csemadok elnöke szerint töbmondás. Ezt hangoztatják a pelsöciek is, ha az Ifjúság munkájáról esik szó. Az Utóbbi hónapokban valahogy megcsappant a lelkesedés, az a sodró kedv, amely a pelsőcieket Jellemezte. Cömörben még ma is emlegetik a cigány színjátszó együttest, amely Huszka GUl-Babájával megérdemelt sikert aratott. Mennyi gondba, fáradságba került a nagyobbrészt írástudatlan cigány fiatalok betanítása, míg jól összehangolt együttessé lettek. De Kovács Zoltán, Beke László, Vitkovszky Rezső, Lednlczky Sándor és a többlek feláldozták a pihenés óráit, hogy a szép szándék valósággá érjen. Szinte szavanként adták a cigány fiatalok szájába a szerepet. Nehéz volt, de sikerült; sok Időt vett igénybe, de az elismerés mindenért kárpótolt. A Csemadok színjátszói is kitűntek a környéken. A Csárdáskirálynőt mintegy tizenötször mutatták be. Ezt követőleg Bródy Tanítónőjével járták be a környéket. A fiatalság részt vállalt az ünnepi műsorokban, kezdeményezett, elöl járt. fiibbször szervezett társasutazást, kirándulást Szlovákia vadregényes tájaira. Mégis elcsendesültek, elhallgattak úgyannyira, mintha bet kellene törődni a fiatalsággal, jobban össze kellene lógni őket, több segítséget kellene nekik nyújtani. Az éltesebbeken, tapasztaltabbakon a sor, nekik kell utat mutatniuk. Hiszen a hallgatóságból sosem születtek eredmények, a nemtörődömség édestestvére a kelletlenségnek. Valamikor sokat panaszkodtak amiatt, hogy nincs olyan helyiség, ahol tanulnának vagy elszórakoznának a fiatalok. Ma már ez is van, magnetofonnal, rádióval, társasjátékokkal felszerelt művelődési otthon. Sajnos, kevés fiatal veszi Igénybe. Pedig Itt az aratás ideje. A dolgozó parasztok nem vennék rossz néven, ha munka után meglepnék őket néhány vidám műsorszámmal. Ismét lehetne szervezni társasutazásokat, kirándulásokat, szabadtéri előadásokat. De legény kellene a gátra, aki mer és akar. A nép szomjas a szép szóra, szeretne dalban, táncban elgyönyörködni. Ezt bizonyítják a számtalanszor megismételt színielőadások ls. Össze kell fogni hát a fiatalokat, hiszen vannak elegen. Mayer Béla, Koncz Klári, Megyesi Boriska és a többlek ma sem dolgoznának kisebb lelkesedéssel, mint az elmúlt hónapoksosem tartoztak volna a járás fiataljainak él- ban. A többi már a vezetőkön múlik. csoportjába. Kultúrmunka Rozsnyón A rozsnyói járás Csemadok helyi csoportjai szorgalmasan készülődnek az aratási kultúrbrigádokra. Mint minden évben, ebben az esztendőben is kellemes órákat szereznek a munkában megfáradt dolgozó parasztoknak. Rozsnyón, Szilicén, Szalócon, Licén száll a dal, cseng a vidám szó, tüzes táncot ropnak a fiatalok, hogy néhány nap múlva az aratók előtt mutassák be tudásukat. Maga a rozsnyói helyi csoport is több faluba akar ellátogatni. Berzétére, Borzovára, Tornára és más községekbe. Misovszky Dezső és Bogdán Zoltán megemlítik, hogy járási Csemadok-napokat is szeretnének rendezni a rozsnyói vasas fürdőn. Júniusban Gombaszögön már rendeztek hasonló Csemadok-napokat, amelyeken több csoport bemutatkozott. A gombaszögi előadások megmutatták, hogy sokat fejlődtek az együttesek, és egyre jobban érezheti hatását a tiszta népművészetre való törekvés. Augusztus 17-én 5 helyi csoport szeretne bemutatkozni a rozsnyói vasas fürdőn, hogy újból összevessék tudásukat, elmélyítsék a versenyszellemet. Különösen dicséretre méltó a vígtelkeiek, liceiek törekvése. A kis sajómenti faluban, Vígtelkén nemrégiben harminc tagú énekkart alakítottak Fodor László és felesége vezetésével. Az alig néhányszáz lelket számláló falucska példával jár elöl a járás helyi .csoportjainak sorában. Licén szintén mozgalmas életet élnek, jó színjátszó együttesük, tánccsoportjuk van. A rozsnyói irodalmi kör is szépen működött a megalakulást követő időszakban. Megemlékezett Arany Jánosról, József Attiláról, Hviezdoslav Országh Pálról, Juhász Gyuláról, műsoros estét rendezett Fábry Zoltán tiszteletére. Az emlékesteken mindig megtelt a rozsnyói művelődési otthon. Mindez nyugtázza, hogy jó úton halad az irodalmi kör. Igaz, érdeklődési körüket kiterjeszthetnék az irodalmi és történelmi emlékek feldolgozására, valamint a népi hagyományok felkutatására, hiszen oly gazdag ilyennemű hagyományokban a környék. A járás színjátszó együttesei is szépen fejlődnek. Egyre több komoly, tartalmas színdarabbal lépnek a közönség elé. A rozsnyóiak például kilencszer mutatták be odahaza és a környéken Alois Jirásek Apa című művét. A rozsnyóiak közül meg kell említenünk néhány lelkes dolgozót, akik munkájukkal elősegítik a kulturális élet kibontakozását. így: Mikus Imrét, Drenkó Istvánt, Bogdán Zoltánt, Rubint Gézát, Balázs Gyulát, Jankó Miklóst, Szabó Zoltánt, Sztahulák Jánosnét, Csepel Ilonát, Lucskó Gyulát. Viszont el kell marasztalni a tanítókat ,— Bolabás Bélának, a pedagógiai' gimnázium igazgatójának kivételével —, mert igyekeznek félrehúzódni a munka nehezétől. Pedig ők tehetnének a legtöbbet ezen a téren. A Csemadok rozsnyói helyi csoportja, az ország legnépesebb csoportjai közé tartozik. Ma 609 tagja van. Itt nyomban meg kell említenünk, hogy ebben az évben mintegy 100 új tagot szerveztek be a rozsnyóiak, többek között háromnegyedszáz fiatalt. Van tehát fiatal erő bőven, csak utat kell nekik mutatni, utat a szép emberi és művészi megnyilatkozások felé. A vezetők dolga, hogy az „anyag"-ből szikrát csiholjanak. D. Gy. A Csemadok királyhelmeci helyi csoportjának színjátszói még a tél folyamán betanulták Kisfaludy Károly Csalódások című háromfelvonásos .vígjátékát. Sok nehézség leküzdése után csak június 8-án, a járási Csemadok-nap alkalmával léptek fel első Ízben, mert a kottaanyagot nem tudták előbb beszerezni. . Később a járás más községeiben is játszották az említett vígjátékot. Közben a darab egyik főszereplője egyszerűen kijelentette, tovább nem hajlandó játszani. Bizony ez szomorú eset. Egy személy meggondolatlansága következtében kárbavész a színjátszók minden fáradsága. Vé-A Csemadok pelsőci csoportjáról A tánccsoport Leánykarikázó tánccal szórakoztatja a megjelenteket leményem szerint, ha nem is akar tovább részt venni a színjátszók munkájában, .akkor is ki kellett volna tartania mindvégig. Sajnos, a helyi csoport vezetősége ezzel a problémával nem foglalkozott elég behatóan. A színjátszó-csoport vezetőjét, Pikor István elvtársat azonban semmi sem téríti el szándékától, s már azon fáradozik, hogy előkészítse a Kőszívű ember fiai című színmű bemutatóját. Okult ebből az esetből, és most igen komolyan megbeszéli a színjátszókkal szerepeiket, ne hogy hasonló esemény zavarja meg a színjátszó-csoport munkáját. Eredményesen működik a téli időszakban szervezett esztrádegyüttes is. Ez is sok nehézsé'get küzdött le. Részint hiányzott a kellő fegyelem, részint megfelelő vezetője sem volt. Igaz, hogy az együttesnek sokáig nem volt atkaima fellépni, s erre csak július 13-án került sor Bacskában. Az együttes műsorával több falut 8 Nem volt hiábavaló a közös munka, a fáradozás meghozta a gyümölcsét. Többek között dicséretet érdemel Debnár Júlia és Lacó Tibor tanító, mert mind ,a kettő hozzájárult a munka szép sikeréhez. Ezek után komolyan foglalkozni kellene új tagok toborzásával, és a műsorpolitika helyesbítésével, hogy a fiatal együttes, megerősödjék és hasznos kultúrmunkát» végezhessen. HOGYA OTTÖ, Királyhelmec kultúrbrigád tagjai. Középen Debnár kultúrtársnö vezetőjük, meglátogat, s egyfelvonásos darabokkal, táncjelenetekkel, ének- és zeneszámokkal szórakoztatja a dolgozókat. A közönség meg van elégedve, és telejsítményét gyakran tapssal jutalmazza.