A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-10 / 32. szám

VÁSÁROL Elragadtatva bámulta Mr. Jonas Shugarbox az előtte levő képet, melyet Leclerq műkereskedő mutatott meg neki. Igen, ez végre olyasvalami, ami megfelel az ő ízlésének. Egy híd, rajta küszködő lovak és egymásba gabalyodott emberi testek. Egyesek már belezuhantak a hömpölygő vízbe és látni rajtuk, hogy a következő pillanatban belefulladnak. Szóval izgalmas kép. És mily nagy ez a kép! Jonas Shugarbox egyetlen barátjának sincs ilyen nagy képe. És milyen tarka .. . — Mibe kerül? — kérdezte. A műkereskedő csöndesen mosolygott! — Sajnos nem eladó, uram. Különben is megfizethetetlen lenne. Gondolja el: egy valódi Rubens... — Megfizethetetlen! Ez relatív fogalom. Nem tudom elhinni, hogy maga szórakozásból gyűjti a képeket. — Persze, hogy nem szórakozásból, uram. De ez a kép a dédapám öröksége. Nem lenne szép tőlem, ha eladnám. Azonkívül mint műemlék, védelem alatt is áll. — És mit ábrázol? — kérdezte Jonas Shugarbox megingathatatlan nyugalommal. Ismerte már ezt a trükköt. Az emberek rendszerint külön adják el a kegyeletüket. De a képet meg kell kapnia. Az eredetiséghez kétség sem fér, Jonas Shugarbox nemrég látta ennek a képnek egy másolatát valahol. Arról persze fogalma sincs, hogy a kép eredetije a müncheni Pinakotékában van .. . — Az amazonok harca — felelte a műkereskedő. És ez Így igaz. Csak azt nem akarja elárulni. hogyan jutott hozzá a képhez. Az amerikai nem is kérdezősködik. A háború folyamán sok műtárgy tűnt el titokzatos körülmények között, és egyszer csak feltűnt valahol. — Mit kér a képért kegyelettel együtt? — kérdezte Jonas Shugarbox. — De hiszen megmondtam Önnek ... — Buta beszéd! — így az amerikai. — Dollárral fizetek! A kis ösztövér emberke felsóhajtott: — Vajon megbocsátja ezt nekem boldogult dédapám ? — suttogta. Jonas Shugarbox felnevetett. — Boldogult dédapja a pokolra kívánja magát, ha ezt a holmit itt hagyja penészedni! Higgyen nekem. — Azt hiszi, uram? Igazán azt hiszi? — Kétezer dollár — válaszolta Jonas Shugarbox. A régiségkereskedő felháborodik. — Uram — mondotta könnytől fátyolozott hangon — úgy látszik nagyon lebecsüli egy valódi Rubens-kép értékét. Ha Önnek nem ér többet ez a kép ... — Háromezer dollár. — Nem adom egy millión alul! — Tízezer dollár. Rendben van? — Hiszen megmondtam ... — Tehát húszezer. Ez az utolsó szavam. — Uram becsülni tudom üzleti érzékét. Éppen ez teszi Önt rokonszenvessé előttem. Mégis ... — Harmincezer. Itt a csekk, fogja jó ember. Csomagolja be a képet. És, ha nem tetszik Önnek a dolog, úgy kénytelen leszek a rendőrségen érdeklődni, hogyan jutott hozzá egy valódi Rubens-képhez. Am, ha belenyugszik. úgy megbocsátom a dédapáról szőlő kegyes hazugságot. A kis ember felsőhajtott: — Kegyetlen ember! Mégsem tudok Önre haragudni. — Azt ne is tegye. Nehéz szívvel válik meg Leclerq úr a Rubens-képtől. Am alig ért az amerikai az utcasarokra. felhívja a bankot, melyre a csekket kiállította és megkönnyebbülten sőhajt fel. A csekk valódi, és az ember minden pénzre jó! Ez aztán a jó üzlet... Nyugodtan !ép ki Leclerq az üzletből, és az amerikai után siet. — Uram — mondja neki, mikor utolérte —, elfelejtettem valamit megmondani. Ön magéval akarja vinni a képet a hazájába, ugye? Jonas Shugarbox csodálkozva néz a kis emberkére. — De hiszen az természetes. Azt hiszi, hogy a párizsi árvaháznak akírom ajándékozni? — Egyáltalán nem hiszem, uram — mondotta Leclerq. — De valami nyomja a lelkiismeretem. hez. Senki sem fogja sejteni a dilettánsportré alatt az eredeti Rubens-képet. És, néhány hét múlva Mr. Jonas Shugarbox kikötött a Szabadság-szobor árnyékában. Első útja New Yorkban egy képrestaurátor műtermébe vezetett, aki főként átfestések szakszerű el távoli tásával foglalkozott • Szakszerűen nézegette Jim Greenfield a vásznat, melyet Jonas Shugarbox az orra a!á tartott. — Lemosni ? — Természetesen. Mibe kerül? — Húsz dollár az ára és harminc dollár, amiért befogom a számat — mondotta vigyorogva Jim Greenfield. Szemrebbenés nélkül tette le Jonas Shugarbox a pénzt az asztalra. — Mikor lesz készen? — Három nap múlva. Majd felhívom »telefonon. ^ Jons Shugarbox emelkedett hangulatban távozott. Mekkora szemeket fognak mereszteni a barátai, ha meglátják az eredeti Rubens-képet — ilyesmit még egyikük sem látott. Két nap múlva felhívta Jim Greenfield. — Lemostam a képet, Mr. Shugarbox. — Rendben van. Elküldök a képért. Ön nem fogja megkapni a kiviteli engedélyt. Ha mégis megkapja, úgy meg kell fizetnie a vámot a kép valódi értéke után. Jonas Shugarbox elgondolkodva vakarta meg a füle tövét. A nagy izgalomban nem is gondolt erre. — Hm. mit is csináljunk? — Éppén erre nézve akartam Önnek tanácsot adni. Festesse át a képet. Van egy barátom, aki olcsón megcsinálja. Festesse meg az arcképét. Nem túl művészien, éppen azért vámmentesen. És majd Amerikában lekapartatja a frissen rárakott festékréteget, s meglesz a Rubens-képe. Tudom, hogy odaát vannak cégek, melyek kizárólag ezzel foglalkoznak. — Kitűnő gondolat! — Küldje el azt a festőt holnap reggel a szállodába. Másnap reggel egy kopottas ruhába öltözött fiatalember jelentkezett Mr. Jonas Shugarboxnál, festékekkel, palettával és ecsetekkel felfegyverkezve. Nevetséges összegért, háromszáz frankért, néhány gyors, ügyes ecsetvonással lefestette az amerikai széles ábrázatát, és valamennyire még hasonlított is az eredeti— Hm — csak azt akartam kérdezni: rní történjék az ..Amazonok Háborújával"? — Nem értem — hát mi történjék vele? — Nos, hiszen az is csak ráfestés. Megkapartam egy kicsit. Alatta — ha nem tévedek — Böcklin „Holtak szigetének" eredeti másolata van... És az sokkal jobb, mint a Rubensmésolók mázolmánya ... Egy darabig hiába várja a választ Jim Greenfield. Csak egy zuhanást hall: Jonas Shugarbox ijedtében leesett a székről. — Hallja Greenfield, az isten szerelmére, kaparja le az amazonokat. És adjon nekem igazolást arról, hogy a „Holtak szigete" valódi! — Hetven dollár! — Rendben van. Azóta két „Holtak " szigete" van a világon. Egyik Jonas Shugarbox szalonjában függ és estéről-estére megbámulják a barátai. Jonas Shugarbox azonban megesküdött: Soha többé nem vásárol eredeti Rubens-képet! (A Volksstimme nyomán) 17