A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-10 / 32. szám

BEKET, MUNKÁT, BOLBOG JÖVŐT! A dolgozó ifjúság első világértekezlete Prágában Júliusban Prágában tanácsko­zott 65 ország dolgozó fiataljai­nak közel öiszáz küldötte. Az egyhetes megbeszéléseken fel­szólaló több mint nyolcvan kül­dött szavaiból kibontakozott előttünk a kapitalista országok ifjúságának gondja baja, a gyarmati és félgyarmati sorban élő népek súlyos helyzete, a felszabadult nemzetek építő tö­rekvései és a szocializmust építő országok fiataljainak örömteli, gondtalan élete. Vessünk egy röpke pillantást a világ különbözö pontjain élő fiatalok életére, hazájuk ifjúsá­gának problémáira: Arab barátság (egyiptomi, szíriai, iraki és jemeni fiatalok) CISSÉ SÉKOU alacsonytermetű, fürgemoz­gású néger fiú. Francia Gui­neából utazott a prágai talál­kozóra. Otthon postás. Kitű­nően beszél franciául, náluk az iskolában másképp nem is ta­nítanak. A gyerekek kilencvei százaléka nem jár iskolába. Hazájában óriási a gyarmati elmaradottság, honfitársai na­gyon primitív életet élnek. Érettségi után évekig volt munka nélkül, míg végül is ál­láshoz jutott a postán. Hazá­jában még csak most szerve­ződnek a szakszervezetek, ön­tudatosodnak a munkások és már hallatják szavukat. A vi­lág nagy nemzeti felszabadító mozgalmainak friss szele hoz­zájuk is eljutott. A francia ha­tóságok természetesen igye­keznek elfojtani minden haladó mozgalmat, de buzgalmuk hiá­bavaló. Cissé Sékou először lépte át szülőföldje határait. Prága el­bűvölte. és a világ ifjú dolgo­zóinak értekezlete új lelkese­dést ad neki népe felemelke-Öéséért vívott harcában. ANDREAS VUTORID1S Ciprus szülötte. Limasolban hivatalnok, de évekig egy pirit­bányában dolgozott. Ismeri a ciprusi ifjúság életét, minden szabad idejét körükben tölti. Az angol imperialisták által Cipruson teremtett állapotok nagyon nyomorúságossá teszik a fiatalok helyzetét. Ehhez még hozzájárul az angolok szította török nacionalizmus is. Az if­júsági szervezeteket az angol biztos feloszlatta, de a fiata­lok tovább harcolnak nemzeti függetlenségükért, á betolako­dók távozásáért, és a Görögor­szággal valö egyesülésért. Ha a hatóságok betiltják a tömeg­tüntetéseket, a fiatalok hatal­mas tiltakozó táblákkal egyen­ként állnak az utcasarkon, te­reken, A villanyvezetékre öt­letesen feldobott transzparen­sek is sok gondot okoznak a megszállóknak. A harcnak ez a módja sem veszélytelen, hiszen nemrég az angol katonák azért öltek meg több ciprusi parasz­tot. mert nem akarták házuk atomháború, ezért harcolnak az atomhalál ellen. Természe­tesen küzdenek a jobb munka­feltételekért, emberségesebb bérekért és a fiatalok tovább­képzéséért is. Ha hazamegy, megírja cseh­szlovákiai élményeit valamelyik haladó újságnak és elmondja az igazat rólunk. ARMANDO CASTILLO MORALES a banán országának, Guatema­lának fővárosában nyomdász. Csendes, hallgatag fiú. Agyában raktározza el élményeit, mert az írásokat nem tanácsos ha­zavinni, mióta az amerikai mo­nopóliumok megdöntötték a demokratikus kormányt, és saját ügynökeiket juttatták hatalomra. Fényképét ezért nem is közöljük. A dolgozó emberek és főleg az ifjúság helyzete siralmas. A mi kö­rülményeink között még elkép­zelni is nehéz az ottani életet. De Dél-Amerikában is mozog a föld a gyarmatosítók talpa alatt. Jó példa erre Nixon amerikai elnökhelyettes latin­amerikai útja. A diktatúrák­ban nagyon veszélyes és nehéz a harc, de minden bizonnyal végül is győzedelmeskedik Guatemalában is a demokrá­cia, mert a nép ezt akarja és egyre sürgetőbben követeli. * * * Néhány arc, négy apró vázlat. Valami közös vonás mégis van bennük, pedig más világtájak gyermekei és más-más rend­szerben élnek. Valamennyien békés jövőt, emberibb életet akarnak, és ezért harcolnak ha­zájukban fáradhatatlanul. A Prá­gában hozott határozatok a vi­lágbéke ügyét, a szebb holna­pért vívott harcban vállalt szo­lidaritást, összefogást hirdetik. SZ. B. faláról letörölni a tiltakozó feliratokat. Cipruson nehéz a fiatalok élete, de Andreas Vutoridis azért optimista; azt tartja, hogy végül mégsem ők, a cip­rusiak hagyják ott a szigetet, hanem az idegen betolakodók. Ezért harcol Ciprus ifjúsága. SZUMI TANAKA egy tokiói dohánygyárban dol­gozik tizennyolcezer fiatal tár­sával. Nagyon meglepték ha­zánk munkásifjűságának nagy­szerű lehetőségei. Japánban ugyanis a burzsoá propaganda kígyót-békát kiabál a szocia­lista országokra. A japán dolgozó ifjúság az első sorokban harcol az atom­háború veszélye, az amerikai támaszpontok ellen. Japánban még most is majdnem minden hónapban áldozatot szed a több mint tíz éve ledobott atom­bomba. Szumi Tanaka hazájá­ban tudják mit jelentene egy 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom