A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-03 / 31. szám

< A tűzoltók ünnepe Vághosszűfdlun A vághosszúfalusi önkéntes tűzoltó egyesület júniusban ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját. Ez alkalommal a vágsellyei járás nyolc önkéntes tűzoltó egyesülete egész délutánt betöltő versenyben mutatta be felkészültségét. A versenyből a helybeliek kerültek ki győztesként. Az ünnepi beszámolót az egyesület titkára, Benkő János tartotta meg. Vázolta a megalakulás óta eltelt hetven esztendő történetét. Hangsúlyozta, hogy az államtól kapott hathatós segítség és felszerelés révén az egyesület jelentősen csökkentette a tűzveszélyt. Befejezésül sok sikert kívánt a munkához, és a szocializmus mielőbbi felépítéséhez hazánkban, amelyből a tűzoltók is kiveszik részüket. A beszámolót gazdag ünnepi műsor követte, amelynek sikeréhez a Csemadok helyi csoportja is hozzájárult, és szervezőkészségével személyesen Babos József kultúrtárs, a Csemadok helyi csoportjának elnöke. A közönség elismerő tapssal jutalmazta a tánccsoport tagjait. Bábos Zsuzsikát, aki Maxim Gorkij Viharmadár című versét szavalta és balettet táncolt. Macki Évi Petőfi A nép nevében című versének elszavalásával aratott sikert. Az ünnepély közös vacsorával és táncmulatsággal ért véget. Izsóf László, Vághosszúfalu Ä szociat sta kuUúr '»ért A Csemadok perbetei helyi csoportja nemrég egész estét betöltő műsort adott elő. Ezt követően jól sikerült irodalmi estet rendezett, amelyen a lakosság rendkívül nagy számban vett részt. A fiatalok is abbahagyták a tétlenkedést és tánccsoportot alakítottak. Esténként szorgalmasan gyakorolják a különféle népi táncokat. Szeretnének ők is minél előbb a közönség elé lépni. A színjátszó csoport a falu dolgozóit a napokban háromfelvonásos színmű előadásával szórakoztatta. Az eredményes munka a kifogyhatatlan akaraterő és a vezetőség szervező készségének gyümölcse. A csoport tagjai az EFSZ-ben vagy az állami birtokon végzett napi munka után a Csemadok helyiségébe sietnek. Rádió vagy gramofon mellett, szórakozás közben felejtik a nap fáradalmait, s aztán nekifognak az új színdarab vagy tánc betanulásához. Sokszor bizony késő esti órákig tart a munka. így tevékenykedik a Csemadok helyi csoportja. Tagjai rájöttek, hogy az új szocialista falu megteremtése mellett a szocialista kultúra fejlesztése is elmaradhatatlan feladat. Minthogy a faluban új művelődési otthon épül, e feladat teljesítése a közeljövőben még könnyebb lesz. Igaz, eddig csak az alapok készültek el, ám a lakosság önkéntes brigádmunkával sietteti az építkezés befejezését. Az új művelődési otthon remélhetőleg még ebben az esztendőben tető alá kerül, s a szocialista kultúráért folyó küzdelem így még eredményesebb lesz. P°PP Benő Beltai Jenő mesejátéka Párkányban Hosszú idő után ismét itt ülünk a nézőtéren a párkányi művelődési otthonban. Türelmetlenül várjuk a függöny felgördülését és valljuk meg, kissé szívszorongva, mert a városunk műkedvelői bizony nehéz feladatra vállalkoztak, mikor Heltai Jenő Az ezerkettedik éjszaka című verses mesejátékát választották. A nézőtér elsötétül, s elénk tárul az első kép, várakozáson felül dekorativ, színekben tarkálló török szultáni palotarészlet. Am a játék vontatott és ritmustalan, hiába kápráztatja el a szemet a díszletek gazdagsága. A mesejáték ugyanis tíz képből áll, s a folytonos díszletcsere és a velejáró hosszú szünetek lerombolják egységét. A mesejáték kimondottan forgószínpadra, vagy legalább zsinórpadlással felszerelt színpadra való. A szünetek olykor hosszabbra nyúlnak, mint az egyes képek időtartama. A szereplők nagy igyekezettel mondják a verses szöveget, de igyekezetük inkább küszködés, mint teljesítmény. Hiszen verses drámát, csak képzett és gyakorlott színészek tudnak előadni úgy, hogy a közönség élvezhesse. A hézagos, bizonytalan és tájszólással kevert szövegmondás bizony próbára teszi a műértő párkányi közönség türelmét. Az érdeklődés ilyen körülmények között képről képre csökkent, s a közönség a befejezést meg sem várva, türelmetlenül távozásra készülődött. Heltai Jenő írásaiban pehelykönnyű, lenge szépségeket találunk. Kár volt durva mérlegre vetni elmés szavait. Hiszen a mérleg nyelve ki sem billent azokra. Ruzsicska Béla rendezői igyekezetét méltányolni kell, de dicsérni nem lehet, már a darab megválasztása miatt sem. A rendezőnek tudnia kell, mire vállalkozik, és tudnia kell azt is, hogy a műkedvelők megbirkózhatnak-e a nehezen megoldható darab műszaki és drámai buktatóival. A műkedvelők és rendezőik válasszanak népünk életéhez közelebbálló darabokat, nevelőhatású színmüveket, vígjátékokat vagy szatírákat. Zahovay Ernő, helybeli zeneszerző kísérőzenéje finom ízlésről tanúskodik, bár az amúgy is hosszú előadást még hoszszabbra nyújtotta. Bitter Károly ügyes kézzel készítette el Fülöp Zoltán és Márk Tivadar, budapesti díszlettervezők remekeinek másolatát. A súgó. Háromszéki Károly kitartó, fáradhatatlan munkája, sok esetben lélekjelenléte mentette meg a helyzetet. A szereplők, leszámítva a rajtuk kívül eredő hibákat, dicséretet érdemelnek. Műkedvelői színvonaluknak megfelelő szerepekben bizonyára még sok sikert aratnak. Seherezáde ezerkettedik meséjébe kezd A két Hasszán 12