A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-22 / 51 - 52. szám

A társbérlök. Galambos Erzsi és Zsrithe Ferenc Makszim visszatér Gallen doktor, a szegények orvosa. Hugo Haas Capek Fehér kór cimü Hímjében A film zárójelenete eltér a színdarab befejezésétől. Gallen halála előtt átadja titkát Martin doktornak, volt osztálytársának, aki a béke aláírása után megmenti az emberiséget a fehér kór további pusztításától. A ma is időtálló kiváló fimet a Csehszlovák film hatvanéves évfordulója keretében tartott előadáson mutatták be. Csöndes otthon Acs Éva és Berki András, két fiatal komponista ugyanarra a lakásra kap engedélyt. A törvény értelmében az, aki önként elhagyja lakását, egyúttal elveszti igényét is rá. Sok derű és szellemes jelenet zajlik le az akarata ellenére összeköltöztetett két fiatal között, míg egymásba nem szeretnek és a gyors esküvő meg nem oldja az összes problémát. A lakáskérdést vígan és tragikusan is fel lehet fogni. Mintha ezt akarná bizonyítani Bán Frigyes, a kitűnő rendező, mikor a jelen esetben kedélyesen, nemrég bemutatott filmjében, a Csigalépcsőben pedig tragikus véggel mutatta be a lakáshiány következményeit. E film utolsó munkája a nemrég elhunyt Eiben István Kossuth-díjas operatőrnek. A film zenéjét Fényes Szabolcs szerezte. Fehér kór Kárel Capek világhírű színdarabját, színházaink állandó műsordarabját — Hugo Haas írta át filmre 1937-ben, ő rendezte és ő játssza benne a főszerepet is. Dr. Gallen, a szegények orvosa felfedezi az emberiség rákfenéjének, a fehér kórnak ellenszerét. Gazdagokat és hatalmasokat azonban nem hajlandó gyógyítani mindaddig, míg saját hatáskörükben és minden hatalmukban levő eszközzel nem harcolnak a háború ellen. Capek a fasizmus megtestesítőjét, a Marsallt elbuktatja, de elbukik Gallen doktor is, mert az egyén egyedül nem képes kiharcolni igazát, a békét! G. Kozincev és L. Traubert rendezésében Trilógia Makszimról címen még 1935—39 között három részes sorozatot készített a Len-film. Az első részt, Makszim fiatalságát és a harmadikat. Az összeesküvést már régebben látta közönségünk. A most bemutatott második rész alkalmat ad a nézőnek arra, hogy a már klasszikussá vált szovjet filmalkotás magas színvonalát teljes egészében értékelhesse. A sok orosz börtönt megjárt Makszim — ez a név egy egyszerű munkás illeoai « reu neve — az első világháború kitörésekor a gyermekifjúból már megedzett forradalmárrá vált. Visszatér Pétervárra, és rögtön hozzákezd a pártmunkához, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom küszöbén a párt kiküldi a frontra, hogy a katonák között terjessze a forradalom eszméjét. A filmhez S, Sosztakovics Irta a kísérőzenét. Therése Etienne házassága A házassági háromszög problémáját választotta regénye témájául John Knittel, a modern svájci irodalom érdemes tagja. Denis de Iá Patelliere rendezésében az olasz —francia közös produkció szélesvásznú filmet készített Knittel regényéből, melyet most mutatanak be filmszínházaink. Az öreg Anton Müllernek hatalmas birtoka van a berni kantonban. Beleszeret fiatal szolgálójába és elveszi feleségül. A korkülönbség óriási, és ez a természetellenes állapot gyilkosságba torkollik. Müller fia, Gottfried és a szép fiatalasszony egymásba szeretnek. A férj rájön a csalásra, és ezért Therése megmérgezi őt. Most mér szabad lenne az űt, de bűnön nem épülhet fel boldogság. Gottfried magára akarja venni a gyilkosság vádját, azonban az asszony lelkiismeretfurdalásoktöl gyötörve önként jelentkezik az igazságszolgáltatás előtt. A rendezőnek csak helyenkét sikerült a regény eredeti légkörét érzékeltetni. A súlyos mondanivaló helyett szentimentális filmtörténetté fokozta le J. Knitel társadalmi regényét. A svájci Alpokban lejátszódó film felvételei kitűnőek, SIMKÓ MARGIT Jelenet a Maks/im visszatér cimü ttlmbol. Makszim — Borisz Csirkov A? oreg MUller és fiatal felesége, Therése. J. R. Jusice és Francois Arnoul