A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-30 / 48. szám

óereg szemlére készülünk... Folytatjuk jegyzeteinket színjátszóink előkészületeiről, és az alábbiakban . újabb színjátszó-csoportok munkájáról számolunk be. Fülek: Mikor bekopogunk K o z s á r Tibor lakásóba, szokatlan párbeszéd üti meg fülünket: — És ezért akar többet... ? — Többet! Teljes odaadást, a szerelmet, amiben levélik röla a múlt és egészen üjjá lesz. Nem vitás, hogy odabenn a szobában nem hétköznapi párbeszéd folyik. Benyitunk. — Ugye szerepet tanulnak? — Azt - válaszolja a feketehajú Szőke Ottilia. - Lilit alakítom Egri Viktor: Gedeon ház című drámájában. - Majd partnerére mutat és' mosolyogva hozzáfűzi: - Imre szerepét Fűk kő Feri válalta. — De miért próbálnak itt a lakásban? — Egyenlőre a Csemadok próbára alkalmas helyiségében egy másik színdarabbal foglalkoznak - válaszol Schneider Péter, Ivén alakitója. — Amint látja, nem a helyiségen múlik Füleken a kulturális élet, hanem az igyekezeten, az összetartáson, a jól végzett munkán. A meghitt baráti beszélgetésbe Nyemec Jolán (Katalin) kapcsolódik be. — Van népi — és szimfonikus zenekarunk. Most szervezzük újjá az énekkart. Van sikeresen működő tánccsoportunk. Határozottan állíthatom, hogy a Csemadok füleki csoportjának tevékenysége állandóan fejlődik, amióta Kellner Frigyes, a mi Frici bácsink a elnöke. — Televíziós készüléke.t vettünk a Tacskó előadásai jövedelméből - dupláz rá Zara Gyula, Gedeon alakítója; ' majd arról beszél, hogy ahol a szocialista építés zavartalanul folyik, s a munka párhuzamosan halad a művészettel, kulúrával, érthető, hogy az eredmények is figyelemre méltók. Kozsár Tibor, a füleki dolgozók magyar tannyelvű gépészeti ipariskolájának igazgatója Brázné Adamek Ilonával, az Egri-dráma rendezőjével beszélget a szoba egyik sarkában. Az első felvonás valamelyik jelenetét tárgyalják. Folytatják a próbát. A párbeszédek peregnek... Jelenet jelenetet követ, aztán még egyszer újra kezdik az első felvonást. A próba fegyelmezett és komoly. A szünetben az egyes szereplőket fagb gatjuk. Elmondják, mennyire örülnek, hogy Ismét részt vehetnek a szemlén. (Tavaly a második helyen végeztek Schiller: Ármány és szerelem című drámájával.) Izgalomtól piros arccal beszélik meg rendezőjükkel a ruha, a kellékek, a maszk és a díszlet kérdéseit; mai 1 arra leszünk figyelmesek, hogy nyílik az ajtő, belép a helyi szervezet elnöke és egy újságot lobogtat. Nyomban olvassa: - „A Ganz Daru- és Kazángyár színjátszói Egri Viktornak, a neves csehszlovákiai magyar Írónak 1936-ban irt drámájával, a Gedeon házzal léptek fel üzemi kultúrtermükben..." - Ehhez mit szóltok? - Azt, hogy helyesen választottunk -feleli Kozsár Tibor rendező. - Egri Viktok színműve sokat mond a ma nézőjének is. De olvassuk csak tovább: Darabválasztásukért csak dicséret Illeti az együttest - írja a lap. — Egri színműve, haladó mondanivalója, a földesúri osztály erkölcsi züllését ábrázoló cselekménye miatt nem juthatott színpadra a háború előtti burzsoá Csehszlovákiában. Azóta Egri új, a mai kort festő darabjai felé fordult a figyelem, így esett, hogy a darugyáriak 22 évvel a darab keletkezése után ősbemutatót rendeztek". - Tehát megelőztek minket - állapítja meg Brázne Adamek Ilona, majd hozzáteszi —, de azért mi sem maradtunk mögöttük, hiszen második színjátszó csoportunk Varga Károly rendezésében Egri Viktor: Házasság című színművét tanulja. Próbáikkal szinte versenyeznek velünk. - És miért egyszerre két Egri-darabot ? - Ezzel szeretnénk megünnepelni államdíjas magyar írónk 60. születésnapját — fejezi be beszélgetésünket Kellner Frigyes, a füleki Csemad ,k közkedvelt Frici bácsija, a helyi szervezet agilis elnöke. Rimaszombat : Lovicsek Béla, csehszlovákiai magyar szerző színjátékával neveztek be a rimaszombatiak központi seregszemlénkre. Húsz év után a címe a pályadíjnyertes drámának, amely egy dél-szlovákiai magyar falu mai életét mutatja be erős drámai hatásokkal. - Örömmel hallottunk, hogy már több Csemadok csoport népszerűsíti Lovicsek Béla nevét — mondja Drobka Géza, a rimaszombatiak neves rendezője. - Mi is arra törekedtünk, hogy mai témájú, hazai magyar darabot mutassunk Sir oki József, Mács Zoltán és Pásztor Mária a Közös út zárójelenetében. A rimaszombati műkedvelők Egri Viktornak ezt a drámáját szép előadásban játszották be a seregszemlén. Szerintem arra kellene ügyelni, hogy szemléinken minél nagyobb számban legyen képviselve a hazai dráma; ezzel természetesen nem azt mondom, hogy a többi haladó szellemű szerző darabjait ne játsszuk. De a kerületenként nyolc benevezett csoport közül legalább a felének hazai szerzővel illene fellépni. — Eleinte mi is azt hittük, hogy a mai témájú színdarabnak nem lesz meg a kellő visszhangja — mondja Sipula Béla, a Csemadok helyi csoportjának elnöke, aki Tóth bécsit alakltja. - Lovicsek drámája megcáfolta ezt a feltevésünket. - Én magam is olyan állásponton voltam — szól közbe Karkusz Erzsébet -, hogy a Mágnás Miska és a Marica grófnő meg ehhez hasonló kacagtató bohózatok kellenek csak a közönségnek. Most, hogy immár tizenhatodszor játszottam Julka szerepét, magam is meggyőződhettem róla, hogy helytelenül gondolkodunk. Ma bátran állíthatom, hogy sokkal közelebb kerültünk egy ilyen darabbal a nézőhöz, mint egy kevésbé sikerült operettel. Viszont jó és megfelelően tálalt zenés darabokra is szükségünk van; különösen, ha azoknak mondanivalója időszerű. — Ezek után mi a tervük? - Tabi—Erdődy-Kemény: Valahol délen ismert operettjét akarjuk betanulni - mondja Drobka Géza. - Többen láttuk a bratislavai operettszínházban, és nagyon megtetszett. Januárban meg is kezdjük a próbáit. A kerületi szak-aktívák eredményeit sikeresnek mondhatjuk. Színjátszó-köreink szlndarabválasztása egyben azt is bizonyltja, hogy műsoruk sokszínű. A mély humanizmus, a hozzánk közelálló színdarabok tartalma mindennél világosabban bizonyítja, hogy öntevékeny színjátszó-mozgalmunk helyes úton halad. — a -Húsz év után, Lovicsek Béla drámája a rimaszombatiak színpadán. — Képünkön: Tóth bácsi (Sipula Béla), Laci (Králik József), Julka (Karkusz Erzsébet), Karikás (Lipcsay József)